A templomról

A Nagytemplom terveit László György készítette, s alapkőletételét 1936-ban ünnepelték Prőhle Sándor templomépítő lelkész idejében. A kész templomot Kovács Sándor püspök szentelte fel 1941. december 21-én. Építésének költségeihez a gyülekezet tagjai nagy arányban járultak hozzá. A II.világháború aránylag csekély pusztulást okozott.

Négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos épület (a homlokzatiak jóval magasabbak a másik kettőnél), középen kupolával, dór oszlopos előcsarnokkal A modern vasbeton épületben a reneszánsz stílus jegyeit alkalmazta a tervező: központos elrendezés, kupolás középtér, a föléje helyezett áttört hengeres, külön kis kupolával ellátott „lámpás", az antikizáló bejárati oszlopsor. A tornyokon is ismétlődik a kupolalezárás, vasbeton pilléreken. A homlokzatokat hosszú, keskeny ablakok tagolják. A vasbeton anyag követelte egyszerűség a templomot világos szerkezetűvé teszi. Arányaiban, felépítésében nagyszabású és ünnepélyes.

Az egy lépcsőfokkal emelt oltárteret szépen kidolgozott kovácsoltvas rács választja el a templomhajótól. Bak János oltárképe (1941) Jézus mennybemenetelét ábrázolja. A kis templomból hozott orgonát Váradi Miklós építette át. A keresztelőkút és szószék egyidős a templommal, utóbbit Luther-rózsa díszíti, alatta aranybetűs faragás hirdeti: Boldogok akik hallgatják Istennek igéjét és megtartják. Az oldalfalak mentén 6 szekrényben a templom 50 éves jubileumára készült állandó helytörténeti kiállítás látható.

Az átalakítás

A belső teret a sok ablak előnyösen világítja meg. Ponicsán Erzsébet lelkésznő Facebook oldalán találtuk az alábbi képeket a megújulás folyamatáról.