- Kinek a kezdeményezésére indultak el a nagyvelegi egyházmegyei táborok?

- 1962-ben, az Oroszlányi Kórus megalakulásával párhuzamosan elkezdődtek a rendszeres ifjúsági alkalmak, a szombati ifi órák, szilveszteri együttlétek és kirándulások. Egy év múlva néhányan részt vettünk egy református szervezésű Balaton körüli kerékpár túrán. Majd a következő év tavaszán, kezdeményezésemre egy saját tábor előkészítését határoztuk el, melynek helyszínéül a Vértes lábánál fekvő Csákvár melletti Róka-völgyet szemeltük ki. Én akkor 16 éves voltam. Visszatekintve hihetetlennek tűnik, hogy a hatvanas évek közepén, az erdészet akkori vezetője írásos engedélyt adott arra, hogy „Sztruhár András és barátai” egy hétre befészkeljék magukat az erdőbe és ott tüzet is rakhassanak. 

- Milyen korosztályú gyerekek jelentkeztek ide?

- Hozzám hasonló korú tizenévesek és többségében az oroszlányi gyülekezetből. Később a résztvevők köre bővült.  Az évek során, mint Izrael népe a pusztában, mi is vándoroltunk: Vértes után a Bakony-alja erdeibe, kulcsos túrista házakba, majd a hántai templomkertbe, Tésre és végül megérkeztünk Nagyvelegre.

- Voltak-e olyan táborok, amelyek a fiatalok mellett már felnőtteknek, egyedülállóknak, házaspároknak vagy családosoknak szóltak?

- Ezt a táborunkat mindvégig a megkonfirmált fiatalok részére szerveztük. Célunk az volt, hogy ezek a fiatalok közösségre találva, a konfirmáció után is megmaradjanak a gyülekezetekben. 
A rendszeres visszajárók között közben párkapcsolatok formálódtak és házasságok kötettek. Később ezek a felnőtt fiatalok már gyermekeikkel jöttek közénk. Így a résztvevők életkora egyre tágabb határt ölelt át. Táborunknak ezt a sajátosságát nagy ajándéknak tartom.
A '80-as években a nagytábor mellett megszerveződött az egyházmegyei zenei tábor és a kisebbek részére a hittan táborok.

- Kik voltak a táborok vezetői illetve lelki vezetői, lelkészei?

- A hatvanas években nem volt ajánlatos lelkészeknek, a templom „határain” túl szolgálatot vállalni. Ezért kezdetben magunk között osztottuk szét a reggeli és esti áhítatok megtartását és a beszélgetések vezetését. Közben folyamatosan formálódott egy nem lelkészekből álló vezetői kör. Később egy-egy beszélgetésre Simonffay Ferenc, csákvári lelkész a templom kertjében fogadott bennünket és időnként közénk is kilátogatott.
A csákvári időszak után más lelkészek is szolgáltak közöttünk: Fekete Péter, Kajos János, Danhauser László, Bátky Miklós.
1982-ben egy új időszak kezdődött a tábor életében. Nagy István, a Fejér-Komáromi Egyházmegye esperese megszerezte az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) hozzájárulását. Így, az egyházmegyei program részeként gyűlhettünk össze a hántai templomkertben. Ettől kezdve a lelkészek is aktív résztvevőivé, lelki vezetőivé váltak nyári együttléteinknek.

- Honnan érkeztek ide a fiatalok? Voltak-e jellemző települések, ahonnan inkább jöttek?

- Először Oroszlányból és Tatabányáról, aztán a szomszédos gyülekezetekből, majd az egyházmegye távolabbi közösségeiből, a hetvenes évektől pedig az ország egész területéről jöttek közénk különböző felekezetekhez tartozó fiatalok. Így lehetett egy táborban egyházunk mai két püspöke, a református teológia spirituálisa, a székesfehérvári római katolikus püspökség jelenleg Rómában tartozkodó plébánosa. Legnagyobb létszámban Oroszlányból, Tatbányáról, Csákvárról, Székesfehérvárról és Bakonycsernyéről érkeztek fiatalok.

- A nagyvelegi kastély nem volt mindig a legjobb állapotban. A felújításba az egyházmegye is szerepet vállalt. Hogyan?

- Az államosított ingatlanok visszaigényelhetősége kapcsán került újra egyházi tulajdonba a nagyvelegi kastély, amely azóta a nagytábornak is helyszíne. Ekkor az egyházmegye a gyülekezetek rendszeres hozzájárulásából egy alapot hozott létre, melyből fedezni tudtuk az épület legszükségesebb javítási, karbantartási munkáit. Fiatalok bevonásával pedig megtörtént a hátsó udvarrész tereprendezése, teraszos kialakítása.

- Hogyan lehet éveken át fenntartani az érdeklődést a táborok iránt? 

- Kezdetben, amikor nem volt a miénkhez hasonló lehetőség sokan jöttek közénk. Nem volt ritka a 100-130-as létszám. A családok nyári programjának szervezésében „szent” és érinthetetlen dátum volt a július utolsó vasárnapjával kezdődő nagytábor hete. 
Hogy mi ennek a tábornak a vonzereje? Ehhez az egyik táborozónk versét hívom segítségül:

Valamennyi Nagytábor hetén,

Ott lehetünk a Tábor hegyén,

Ámulva Isten szeretetén!

De jó közösen sátrat verni,

Orcája fényében heverni,

Ördögöt mélységbe teperni!

Az évek csendes hetében,

A megdicsőülés hevében,

Mennybe-látunk egymás szemében...

Szövődnek ott igaz szerelmek,

Letisztulnak kusza érzelmek,

Életet formáló intelmek.

A röplabda az égig röppen,

Fölébe csak a jókedv szökken,

Míg Isten lelke lelkünkbe csöppen!

Jó ott lenni a Hegy tetején,

Mennybemenetel ékes helyén,

Táborozások idején....!

Az egyházi táborok számának növekedésével létszámunk 50-70 fő között stabilizálódott.

- Mik voltak azok a különlegességek, amelyekkel ebben a táborban találkozhattak a fiatalok?

- A reggeli énekes ébresztő; a reggeli áhítatok, amelyeket egy-egy laikus fiatal vagy ifjúsági csoport tartott; az ellátást segítő napos csoporti szolgálat; egy-egy bibliai könyv elolvasása és TOTO kérdések formájában történő feldolgozása; egy-egy bibliai szakasz memoriterként való megtanulása; éjszakai számháborúzás; hit-harca túra.

- Hogyan zajlanak a táborok, mi a napirend?

- A reggeli zenés ébresztő után lehetőség van az egyéni elcsendesedésre, majd a reggeli áhítat és a reggeli következik. Délelőtt tartjuk a csoportos beszélgetéseket. Délután pedig többféle lehetőség közül lehet választani: kézműves foglalkozás, éneklés, színjátszás, röplabdázás, foci és egyéb sport tevékenység. Ezen túl két-három fórum beszélgetésen és túrázáson is részt vehetünk. Az esti evangélizációs sorozat után pedig játék, táncház következik. A hetünket műsoros esttel és úrvacsorai istentisztelettel zárjuk.

- Hogyan ünnepli meg az egyházmegye a jubileumot? Milyen programok lesznek az ősszel?

- Az 50 éves jubileumi alkalmunkat 2014. szeptember 6-án, szombaton tartjuk, melyre minden volt táborozót igyekszünk meghívni. Ez a névsor már meghaladja a hatszáz főt. Az egész napos program keretében lehetőségünk lesz egymással találkozni, visszatekinteni és hálát adni.
Szeretnénk egy jubileumi kiadványt megjelentetni a résztvevők írásaival, a rendelkezésre álló fényképekkel és egyéb dokumentumokkal. Elkészítjük a fellelhető tábori újságok nyomdai kiadványát és a régi mozgókép anyagból összeállított DVD-t.

- Mik a jövőbei tervek a táborral kapcsolatban?

- Szeretnénk mindazt folytatni, amit az Úristen 50 évvel ezelőtt lehetővé tett és ami oly sokunkat megajándékozott és gazdagított.

A képek az 1964-es illetve 1966-os csákvári táborozáson, valamint a 2011-es és 2012-es nagyvelegi táborokon készültek.