A 14. században említett Őrihodos település lakosai már kezdetektől a reformáció tanításait követték, de 1732-ig a falu akkori katolikus templomát használták, melynek alapjait csak 1993-ban tárták fel. A hívők az ellenreformáció nyomása ellenére sem remegtek meg, és 1749-ben az akkor még katolikus templomba két harangot is vásároltak. Azokban az időkben a többi evangélikus gyülekezet katolizálódott, a hodosiak a környéken egyedüliként maradtak hűek a reformációhoz. Ennek emlékére a Luther-rózsa Hodos Község (járás) címerében ma is megtalálható.

II. Ferenc József 1871-es Türelmi Rendeletének életbe lépése után, 1783. augusztus 10-én az egyházközség új, hivatalos megalapítását jegyezték fel. Még ebben az évben a mai lelkészlak helyén egy fatemplomot építettek. Tíz évvel később a templomhoz haranglábat állítottak, amelybe a katolikusoktól visszavásárolt két harangot helyezték. 1823-ban, Czipot György lelkész idejében a mai templom helyén egy új fatemplomot állítottak. Az 1835-ben az alig 41 éves korában váratlanul elhunyt Cipot Györgyöt Kardos János lelkész váltotta fel. Az ő szolgálata idején, 1840-ben kezdték el építeni az új, mostani templomot, amelyet két évvel később fejeztek be és szenteltek fel. Kardos János (1801–1873) kiváló lelkipásztor és gazda volt, de mint író, költő és fordító is hírneves volt. Több tankönyvet, hitoktatási segédkönyvet írt és állított össze, muravidéki tájnyelvre fordította Mózes öt könyvét és Józsué könyvét, valamint számos szépirodalmi művet, amelyek közül a legfontosabbnak Arany János Toldija számít. Kardos János Hodoson van eltemetve, síremlékét a helyi temetőben a tavalyi évben teljesen felújítottak.

A hodosi hívek Kardos János vezetésével 1845-ben iskolát és lakást is építettek a kántortanító számára. Az 1858-ból és 1871-ből származó iratok szerint akkoriban a gyülekezetet 1090 hívő alkotta a környező 11 faluból. A tulajdonában több mint 100 hektár föld, javában erdő volt. Ma a hodosi kétnyelvű egyházközség valamivel több mint 300 hívőt számlál, akik a zömében magyar nemzetiségű Hodos és Kapornak, valamint a szlovén nemzetiségű Salovci, Dolenci és Budinci falvakból valók.

A májusi jubileumi ünnepi szertartáson a környező egyházközségek lelkészei is jelen voltak. Prédikációt Geza Filo, a Szlovén Evangélikus Egyház püspöke, illetve Rostáné Piri Magda, a Vasi Evangélikus Egyházmegye esperese tartott. Az istentisztelet szlovén és magyar nyelven folyt. A hodosi régi temetőben Kardos János sírjánál a tiszteletbeli evangélikus püspök, Geza Erniša mondott szentbeszédet és imádságot.