A tudományos eszmecsere mellett megválasztották a szervezet soros elnökét, hagyományosan ezúttal is egy év időtartamra. Udo Schnelle, a Hallei Egyetem evangélikus professzora nyilatkozatában elmondta: „Küldetésünk, hogy megértessük és megbékéltessük egymással az embereket, tevékenységünk révén. A Biblia, az Újszövetség üzenetein keresztül igyekszünk közelebb hozni egymáshoz a különböző népeket. A vallásnak felekezettől függetlenül egyre fontosabb szerepe van és lesz az emberek közötti párbeszéd, megértés és megbékélés megteremtésében… A jövőnk pedig részben azon múlik, hogy a különböző vallású emberek együtt tudnak-e élni.”

Az elmúlt egy évben Christopher Tuckett oxfordi professzor töltötte be az elnöki posztot. Véleménye szerint az SNTS nem kimondottan vallásos szervezet, azonban a tagok célja, hogy a tudományos munkásságukon keresztül közelebb hozhassák egymáshoz az embereket. Mivel a szervezet összesen 700 egyetem mintegy ezer tagja számára nyújt együttműködési lehetőséget, itt ténylegesen lehetőség van a különböző kultúrákból és társadalmakból érkezők közötti valós békés párbeszédre.

Az SNTS megalakítása Johannes de Zwaan professzor nevéhez fűződik. A leyden-i bibliakutató az SNTS megalapításának ötletét 1937-ben vetette fel, de a megalakulásra 1938 március 8-ig várni kellett. Az első nagy konferenciájukat 1939 őszére tervezték, annak programfüzeteit is kinyomtatták, hasztalan: a második világháború miatt a tudós társaság kénytelen volt felfüggeszteni alig megkezdett a működését. Csodával határos, hogy évekkel 1947-ben mégis újraindulhattak. Az első években találkozóikat jellemzően Oxfordban tartották, s a tagok számottevő része protestáns volt. (A katolikus egyház meglehetős gyanakvással nézett a szervezetre, s hozzáállásukban csak az 1962 és 65 között zajlott II. Vatikáni Zsinat hatására állt be gyökeres fordulat.)

Az SNTS tagsága máig főleg protestáns tudósokból áll, s közöttük is csak néhányan képviselik hazánkat, mint például Cserháti Sándor professor emeritus vagy Geréb Zsolt professzorok, református részről Balla Péter és Peres Imre professzorok. Katolikus részről pedig dr. Benyik György atya, az idei szegedi konferencia főszervezője volt tagja a társaságnak. A szervezet nyitottságára és tudományos irányultságára jellemző, hogy nem csak számos keresztény felekezet képviselői, de más vallású, például zsidó származású tudósok is jelen vannak tudományos munkásságában, munkásságukkal gazdagítva a közös kutatást.

Idén először látta vendégül a konferenciát egy magyar város, Szeged. A konferenciáján 6 plenáris és 15 szemináriumi keretek között elhangzó előadást hallgattak meg a résztvevők, az általuk meghatározott témákban, a szervezet hivatalos nyelvein: angolul, németül vagy franciául. „Mindegyik szeminárium tagjai háromszor üléseznek a konferencia ideje alatt. Bemutatnak egy tanulmányt, majd azt alaposan megvizsgálják, kielemzik a szekcióülés alatt. Ezeket a tanulmányokat általában vagy egy vezető tudományos szakfolyóiratban publikálják, vagy egy gyűjteményes kötetben, amelyet a szeminárium vezetői szerkesztenek később.” – nyilatkozta Martin de Boer, az SNTS titkára. A holland professzor a szervezet céljairól pedig elmondta: A Társaság mindig is az Újszövetség legszigorúbban vett tudományos alapú vizsgálatát tartotta céljának nemzetközileg, és ez a célkitűzés mit sem változott a mai napig. Fórumot szeretnénk biztosítani az újszövetség-kutatóknak a világ minden táján. Többségében nyugat-európai és észak-amerikai tudósok találhatók sorainkban. Néhány éve Társaságunk igyekszik növelni a más térségekből származó tagok számát: Közép és Kelet-Európából, Afrikából, Ázsiából és Latin Amerikából. Ma már külön bizottságunk működik annak érdekében, hogy a világnak ezeken a tájain elősegítse az újszövetségi bibliakutatást.”

A szervezet tagjainak együttműködésére jellemző, hogy az itt felvetődő témákról több évre szóló kutatási programok alakulnak ki. Dr. Benyik György a helyi szervezés vezetője nyilatkozatában Aquinói Tamást idézte: miszerint régen „Párizsban sütötték a teológia kenyerét” ma az SNTS tudományos társaság tevékenysége vonatkozásában Szegeden sütötték a teológia kenyerét.
A konferencián szó volt többek között az oktatás és a kereszténység kapcsolatáról a Biblia alapján, a kereszténység és a zsidóság kapcsolatáról, a család római fogalma és a szent páli teológia összefüggéseiről, az apostoli levelekről és az evangéliumokról egyaránt.

A konferenciát több kulturális program kísérte. A Szegedi Zsidó Hitközség hangversenyre hívta a konferencia résztvevőit. A második napon Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg a Magyar bibliatörténeti kiállítást. A tárlat elsősorban a külföldről érkezett vendégek számára kívánt bemutatni néhány fontos magyar bibliatörténeti kincset: protestáns és katolikus bibliafordításokat Szent Gellérttől napjainkig, beleértve Simon László OSB által fordított új, még kiadás előtt álló Újszövetségi Szentírásig.