Amíg áll a torony, a telket sem tudják hasznosítani. A bontási engedély megtagadásának az indoka, hogy az „elátkozott” bauxitbetonból épült templomtorony ún. „technológiai műemlékvédelemi” oltalom alatt áll.

Ha a felújításra megfelelő anyagi keret állna rendelkezésre, akkor akár Bődi Imre építész, még építészhallgatóként elkészített diplomamunkája szerint is felépülhetne ez a „régi-új”, izgalmas épület. 

A teljes felújításra nincs anyagi keretünk, emellett híveink számára elegendő a kőbányai, Kápolna utcai, 83 évvel ezelőtt épült templomunk. Már legalább négy éve keressük a mindenki számára megfelelő, közös megoldást. Így hasznosítani sem tudjuk a telket, ha az önkormányzat szeretné fenntartani a templomtorony jelenlegi állapotát, akkor éljen elővásárlási jogával – mondta el Benkóczy.  Egyben kifejtette, hogy bízik benne: immár elmozdulnak a holtpontról. Alpolgármesteri szinten folynak az egyeztetések. A lelkész, illetve az evangélikus egyházközség tervei között szerepelt, hogy a telken diákjaik számára bentlakásos otthont, „Bárkaházat” építenek.

Ehhez viszont a tornyot le kellene bontani, amit nem tehetnek. A meglehetősen romos állapotban lévő torony bejáratát befalazták, nehogy bárki kedvet kapjon ott ólálkodni és esetleg megsérülhetne. Pillanatnyilag a torony miatt holt tőke az evangélikusoknak a telek, ráadásul a költségeket, például telente a jégmentesítést nekik kell állniuk.

Angelina Jolie stábja nem volt elég szemfüles

Amikor négy éve, A VII. kerületi Rózsák terén, a Steindl Imre által tervezett neogótikus templom kertjében forgatták a világhírű színésznő első rendezését, A vér és méz földjén című, boszniai háborúban játszódó filmjét, akkor szinte érthetetlen, hogy legalább egy jelenet erejéig miért nem használták ki a Vajda Péter utcai, lepukkant templomtoronyban rejlő ziccert. Lényegében semmit sem kellett volna a díszletekben hozzátenni ahhoz, hogy hitelesnek tűnjön a helyszín, mint háborús sérülésekkel sújtott, szakrális épület. Ráadásul a Bláthy Ottó utca felőli része a teleknek egy rendkívül széles zsákutcában végződik, így a stáb járművei részére a felvonulás is pofonegyszerű. Persze az sem kizárt, hogy opcionális helyszínként felhívták rá Jolie figyelmét, csak ő nem látott benne fantáziát.

Mindenesetre Benkóczy Péter tiszteletes elmondta, hogy őket nem keresték meg.

E különös sorsú épületről további részletek olvashatók a Dobozoló, valamint a Városi Felfedező blogokon, Illetve Krähling János: Evangélikus templomok a mai Magyarországon​ – Veszendő templomaink III. című könyvében.

Az iskolai tornatermek funkcióváltása a környéken nem egyedüli

A Vajda Péter utca (régi nevén: Simor utca) 25-31. alatt álló, Lechner Ödön tervezte, eredeti rendeltetése szerint iskolának szánt szecessziós épületet 1914 nyarára hozták tető alá, ám közbeszólt az első világháború.

„A termeket így a diákok helyett egy híradó-ezred foglalta el, sőt a barakkiskolákban is lovak és szekerek állomásoztak. A diákok ideiglenes helyükön váltott napszakban tanultak. A Simor úti félkész épület aztán hadikórházként üzemelt, melynek tornatermében az éhezést visszaszorítandó, közösségi konyhát alakítottak ki.

A háború után végül 1924-re tető került az iskolaépület feje fölé, és végre megindult a tanítás egészen a II. világháborúig. Ekkor laktanyává lett, tornaterme pedig istállóvá.” – írta a Budapest100.