Bár az előzetes bejelentkezéseknél kevesebben érkeztek a világi vezetők, mégis közel 70 fővel kezdődhetett el a tanácskozás. Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő köszöntötte a megjelenteket. Kiemelten szólt a világi tisztségviselők gyülekezetépítő felelősségéről, feladatairól és arról, hogy bizony, aki ezekre a konferenciákra nem jön el, azoknak nem biztos, hogy vállalni kell vezető szerepet.

A vendéglátó orosházi gyülekezet felügyelője, Német Béla köszöntőjében szólt arról, hogy az immár harmadszorra újjáalapított Orosháza az idén ünnepelte 270. születésnapját. Várostörténelmi ismertetéséből megtudhatta a hallgatóság, hogy a jelenlegi várost, az evangélikus vallását féltő, és arról lemondani nem hajlandó zombai közösség alapította 1744-ben. A Zombáról érkező néhány család előbb a békéscsabai szlovák testvéreknél pihent meg, majd ezután érkeztek az orosházi pusztaságba. Az ő hitüknek és akaratuknak köszönhető az, hogy Orosháza mára kistérségi központtá vált. Komoly kereskedelmi, oktatási és kulturális szerepet töltött be a város hazánk életében. A mai napig fontos az evangélikus szellemiség megőrzése, ápolása és ebben a jelenlegi városi képviselő testület élenjáró példát mutat. Orosháza életében az evangélikus egyház mindig is meghatározó volt. Orosháza ma már komoly ipari üzemekkel rendelkezik, jelentős a mezőgazdasági termelése és ugyanakkor messzeföldön híres volt régen a kenyérsütése.

Ördög Endre igazgató-lelkész nyitó áhítatának alapját a Zsolt 103,2 és 1Jn3,23 igék adták. A hét igéje (Zsolt 103,2) visszatekintésre, hálaadásra hív. Míg a János levelében írtak arra hívják fel figyelmünket, hogy Krisztus nevében szeressük egymást. A próbatételek, nehézségek is megerősítenek minket, s ezeket Isten áldásaként kell felfognunk. Fontos ugyanakkor az előre tekintés. Akkor lesz áldássá minden, ha tudunk hinni Jézus Krisztus nevében. Építeni csak akkor tudunk, ha az egymás iránti szeretet, a Krisztus-hitből adódó szeretet megvan bennünk. A hit alapjai és a szeretet motivációja vihet minket az építésben előre.

Az áhítatot követően a lelkész is köszöntötte a megjelent tanácskozókat. A nyitottság és a találkozás adta lehetőségekre hívta fel a figyelmet, majd bemutatta az orosházi gyülekezet egy újdonságát, a havi alkalmakat tartalmazó kis füzetet, szórólapot.

A tanácskozáson megjelent Gáncs Péter elnök-püspök is, aki a közeledő reformációs emlékünnep kapcsán kérte a vezetőket együttgondolkodásra, hogy milyen programokat lehetne 2017-ig megvalósítani. A püspök jelenlétét kihasználva hangzott el kérés a hitoktatási jelentési kötelezettséggel kapcsolatosan, melynek lényege, hogy a gyülekezetek részletesebb gyakorlati iránymutatást várnának, mert még sok a megválaszolatlan kérdés.

Az első előadást Nikodém Gabriella a Bélyegmúzeum igazgatója tartotta, „A reformáció kezdetei a bélyegkiadásban” címmel. Igazgató asszony egy történelmi, egyháztörténeti útra vitte a hallgatóságot a kiadott bélyegek segítségével. Egy olyan történelemóra részesei lehettünk, amelyről elmondható, hogy a reformáció ünnepére készülve első állomásként is tekinthetjük. Bevezetőjében képet kaptunk a világ és Magyarország első bélyegeiről. A világ első bélyege 1840-ben, Nagy-Britanniában került kiadásra „Penny Black” néven. Magyarországon Than Mór festőművész által 1848-ban megtervezett bélyeg csak a nyomdai előkészítésig jutott el, kiadása a szabadságharc miatt már nem történt meg. Az első magyarországi bélyeg 1850-ben jelent meg, amely azonban osztrák bélyeg volt.

A bevezető után a reformáció előzményeit és eseményeit követhettük a bélyegek nyomán. A világ minden táján élő művészeket megihlette a témakör és így szebbnél szebb bélyegeknek a képeit láthattuk. Közben azt is megtudtuk, hogy a fegyverek fejlődése miért volt fontos a reformáció szempontjából. Segítség volt abban, hogy kitáguljanak az ember ismeretei és a szellem határai. Így tekinthetünk a könyvnyomtatás feltalálására is. Az előadás során a reformáció fontos szereplőinek, mint X. Leo pápának, Servét Mihálynak, Erasmusnak, Thomas Mórnak, Kálvinnak az életével is megismerkedhettünk.

Lengyel Anna összegzésében kérte a jelenlévőket, hogy a reformáció jegyében otthonukban, gyülekezeteikben próbáljanak meg előadásokat tartani a reformáció egy-egy eseményéről, hogy minél jobban tudatosuljon mindenkiben, hogy mire készülünk.

Ebédszünetben lehetőség nyílt arra, hogy Koszorús Oszkár orosházi levéltáros vezetésével az érdeklődők betekinthessenek az orosházi levéltár munkájába.

A délután Lezsák Sándornak a Magyar Országgyűlés alelnökének előadásával kezdődött. Diákkori emlékeivel indítva hangsúlyozta korábbi tanárának intelmét, hogy a Himnuszt és a Szózatot nem csak kívülről kell tudni, hanem belülről is. Magyar embernek ezek szerint kell élni. Két gondolatnak mindig előttünk kell lennie: „Isten, áldd meg a magyart!” és „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar!”

A folytatásban elhangzott, hogy mai felelősségünk létrehozni olyan közösségi tereket, amelyek kapcsolati lehetőségeket adnak. Ezt a célt szolgálják a népfőiskolák. Az első Szent István király nevéhez volt köthető, aki elrendelte, hogy minden 10 falu építsen egy templomot. Akkoriban az volt az iskola is.

A Lakitelki Népfőiskola ugyan a katolikus egyház tulajdonában van, de mégis ökumenikus szellemiségű. Ezt mutatja az is, hogy neves egyházi személyek szobraival találkozhatunk ott, függetlenül attól, melyik felekezethez tartoztak.

Az alelnök meggyőződése, hogy van jövője a keresztyén Magyarországnak az átélt drámák ellenére is. Ma mindannyian nemzetegyesítési történelmi időszak részesei vagyunk. A történelem során sokszor voltunk elnyomás alatt és mindig is az adott reményt, hogy magyarok vagyunk és van hitünk. Ami fontos, hogy valóságos hitre van szükségünk és nem vakhitre. A valóságos hitet erősítenünk kell egymásban. Az egyház felelőssége: hitet adni az embereknek. Nem a bajokat és hibákat kell felsorolnunk, mert ez csak rombol. Hinnünk kell. A gyógyuláshoz is elengedhetetlen a hit.

Új kezdeményezésként ismerhettük meg a népfőiskolai kollégiumok indulását, melyek fő célja a határon túli magyar értéktárak, hungarikumok feltérképezése. Elsőként a horvátországi magyarok értéktárának lajstromozása kezdődik el, de ugyanígy zajlik már a kárpátaljai, és a csángó felmérés, valamint készül már a csallóközi, őrvidéki, erdélyi, bodrogközi kollégium is.

A nagyszerű előadást követően fórum következett, ahol a három egyházmegye felügyelői adtak betekintést az egyházmegyék életébe. A hallgatóság részéről pedig fórumbeszélgetés zajlott a kisgyülekezetek nehézségeiről, kéréseiről és a reformációs készülődésről.

A jelenlévőket Laczki János bocsátotta útjára 1Móz 32,22-30-ban olvasható igével és annak magyarázatával, valamint úti áldással.