Bucz Hunor

– Egyáltalán nem tekinthető megszokottnak, hogy egy olyan életút és kérdéskör kerül fókuszba a magyar kultúra napján, mint amit a Térszínház programjára tűzött. Járosi Andor evangélikus lelkész életútjával fognak film és beszélgetés formájában is foglalkozni, ezáltal emlékezni és kultúrát meghatározni. Mi alapján tűzték a Járosi életutat programjukra?

– Amennyiben belegondolunk abba, hogy Járosi Andor a kolozsvári Wallenberg, egyben ő a Trianon utáni erdélyi értelmiség egyik legfontosabb mozgalmának, a Helikon Társaságnak is tagja, jó barátja Tamási Áronnak, Nyírő Józsefnek, Bánffy Miklósnak, Reményik Sándornak vagy Áprily Lajosnak, akkor láthatjuk, hogy személyisége rendkívüli sok szálon kapcsolódik a magyar művelődéshez, szellemiséghez, erkölcshöz.
Mindehhez hozzátartozik, hogy A Cselekvő hit című filmet Páskándi Géza özvegye, Páskándiné Sebők Anna készítette és mi éppen Páskándi egyik művét (A vigéc - a szerk.) játsszuk színházunkban.

– Járosi Andor nemcsak a fenti munkásságáról vált ismertté, hanem arról is, hogy szolgálatát, a lelkészi hivatást utolsó lélegzetvételig gyakorolta...

– Járosit 1944-ben vitték el az oroszok. Egészen addig templomában konfirmandusokat tanított és istentiszteleteket tartott. Prédikációiban számos esetben felszólalt az emberi jogokért. Keresztleveleket is kiállított az üldözöttek részére. Ahogy rabtársai a későbbiekben hírül adták, lelkészi hivatását a fogolytáborban is gyakorolta. Járosi Andor 1944 karácsony másnapján hunyt el, de a visszaemlékezések alapján még karácsony első napján is, bár nagyon rossz egészségi állapotban, de még istentiszteletet tartott.

– Makkai Sándor rejtve működőnek nevezte a lelkészt. A kultúra szeretete, az emberség képviselete jellemezte Járosi cselekedeteit. Ön szerint ezt az életutat hogyan lehet megismertetni a hazai közönséggel?

– Páskándiné Sebők Anna gyönyörű filmet készített Járosi Andor életéről, hitéről, cselekvő szeretetéről. Ezt mi igyekszünk közreadni. Sajnálatosan a magyar filmgyártás sok-sok remeke fiókban van. Ez a film is igen kedvezőtlen műsoridőben került műsorra, alig láthatta valaki. Jó lenne újra műsorra tűzni. Mi egy kis színház vagyunk, azt a célt tűztük magunk elé, hogy a magyar nyelvet, a magyar szellemiséget, a magyar drámát szolgáljuk. Járosi Andor életútja önmagában is dráma, de egyúttal a magyar szellemet példázza.

– Mit ért a kultúrán?

– A kultúra nem csupán a művészetet és az oktatást jelenti, hanem a vallásszabadságot, a gondolat szabadságát ugyanúgy, mint az autonómiát vagy a humanizmust is. Azaz a kultúra az Isten és ember, ember és ember viszonyát jelenti. Aki ebből valamelyiket tagadja, az gyönyörűen belezuhan a bugrisságba, mint ahogy ezt példázza az elmúlt néhány évszázad iszonyatos torzulása és hazugságtömege.
A Cselekvő hit egy olyan dokumentumfilm, amely feltárja, bemutatja azt, hogy hősök éltek szüleink, nagyszüleink nemzedékében is. Ez pedig példát ad a következő generációk számára is. Erre nagyon is szükségünk van, mert a kultúra csak a jó példák nyomán születhet...

– A filmvetítést követően beszélgetés lesz a film rendezőjével és Önnel. Mi lesz ennek a fókuszában?

– A filmből merített élményekről beszélgetünk majd. Hogy a nézők közül ki mire érzékeny, mire reagál, az ott majd dől el. Arra számítok, hogy a jelenlévők közül elsősorban az idősebb generáció tagjai közül sokan, a Járosi-életút alapján rámutatnak majd arra, hogy sok névtelen volt, aki szintén mentette az üldözötteket. Sok bátor ember volt, nemcsak Járosi, vagy Wallenberg! Nem egy bűnös nép fiai, hanem egy küzdelmes történelmet élő magyarság része vagyunk. Ahhoz, hogy öntudatra ébredjünk azonban szükségünk van olyan példákra, mint amilyen Járosi Andor is volt.

Filmvetítés Járosi Andor életéről a Magyar Kultúra napján:

2015. január 22. 19:00; Térszínház (Budapest, III. Fő tér 1.)
Cselekevő hit – dokumentumfilm Járosi Andor emlékére
Filmvetítés és beszélgetés a film alkotójával Páskándiné Sebők Annával.
Házigazda: Bucz Hunor, a Térszínház igazgató rendezője.