Az alkalmat dr. Szabó Lajos rektor áhítata nyitotta meg, aki Lukács evangéliuma 13. fejezete alapján, Jézusnak az Isten országáról mondott mustármag példázatát bontotta ki. A rektor hangsúlyozta a kezdő-, nyitó- és közös kérdés értékét, és felhívta a figyelmet arra is, hogy egy kezdeti stádiumban nem előnyös még, ha már kész válaszokat ontunk. A találkozás lényegét az igazi dialógus kialakításában határozta meg és felhívta a figyelmet arra is, hogy a mustármagból akkor lesz fa, azaz a felnőttképzés is akkor lesz sokféle, terebélyes és virágzó, ha Isten kezébe helyezzük a munkálkodást, mert ő az, aki teljességre visz mindent.

Az együttlétet Borosán Beáta, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szakképzési- és felnőttképzési osztályvezetője nyitotta meg. Beszámolt arról, hogy a szakképzési támogatások terén racionalizálásra került sor, így 50 százalékkal csökkentették a szakképesítéseket, sőt felmerült az is, hogy az egyházzenész szakképesítést teljesen meg is szüntetnék, ami érzékenyen érinthetné az egyházakat.

Borosán beszédében hangsúlyozta a felnőttképzés élettani hatásait, az életen át tartó tanulás ugyanis meghosszabbítja az életet, példát mutat a fiatalok számára és javítja az életminőséget is. Az osztályvezető ezután különböző programokra tért ki, amelyek az iskolázatlan felnőttek szakképesítését támogatják. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2014-2020 között egy új stratégiában gondolkodnak. A minisztérium a közoktatásért felelős államtitkárságot kérte fel arra, hogy a felnőttképzési programot kidolgozza. Fontos hangsúlyt kap majd ebben a tematikus hétvégék szervezése, az alapkompetenciák fejlesztése és az erkölcsi nevelés is. Jelenleg a parlament előtt van az új felnőttképzési törvény, az oktatási államtitkárság a köznevelési részt, míg a nemzetgazdasági államtitkárság a szakmai felnőttképzési részt viszi ebben.

Az előadás után Bak Péter a MEE felnőttképzési ügyintézője vette át a szót. Ő az evangélikus felnőttképzés bemutatását tűzte ki célul, a kezdetektől napjainkig összefoglalta egy vetített képes előadásban az eddigi lépéseket. A házi bibliaórák, a gyülekezeti- és ifjúsági kirándulások, az EKE Bibliaiskola, a Fébé Diakonissza Egyesület által szervezett alkalmak voltak a kezdet egyházunk XX. századi életében. A felnőttkézpéshez az alapot a 2001-ben kelt felnőttképzési törvény adja, amely iskolarendszeren kívüli, meghatározott képzettség, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzéseket határoz meg.

Példaként hozta a Fabiny Tibor által szorgalmazott presbiterképzést, Kocsis Istán munkaerőpiacról és felnőttképzésről írt írását, a szarvasi felnőttképzési lépéseket és a D. Szebik Imre által szervezett munkatársképzőket is. Bak Péter a továbblépésként megemlítette, hogy meg kell óvni a meglévő eredményeket, csökkenteni kell a személy és helyszínfüggőséget, tisztázni kell a költségvetést és fontos a szerzett akkreditáció megőrzése is. Tematikus programokat kellene szervezni, célcsoportokat keresni és az önfenntartásra törekedni. 2012. január óta CERTOP minőségtanúsítvánnyal rendelkezi egyházunk, Varga Márta nevelési és oktatási osztályvezető irányítása alatt szervezhetjük a képzéseket.

Ezután a délelőtt hátralévő részében kiscsoportos munka folyt. A hitépítő programokról Pángyánszky Ágnes, a kompetenciaépítő programokról dr. Fábri György és a közösségépítő programokról pedig Mészáros Tamás irányításával beszélgettek.

Az ebédszünet után dr. Fabiny Tamás püspök összefoglalást adott az evangélikus stratégiába épülő felnőttképzésről. A püspök azzal kezdte, hogy a reformáció, mint megtérési mozgalom nem értelmiségellenes, a spiritualitás és az értelem egyformán hangsúlyos a protestáns, evangélikus emberek életében. Fontos tehát az, hogy továbbítsuk a társadalom felé azt, hogy mi evangélikusok készek vagyunk a képzésben lépéseket tenni.

A Magyarországi Evangélikus Egyház által kidolgozott Élő kövek, majd később a Láthatóan evangélikus címet viselő stratégia is számos elemében szorgalmazza az emberek bevonását az egyházi életbe (önkéntesség, a lelkészi munka megbecsülése, hálózatosság, fenntarthatóság, hivatás megbecsülése). A stratégia maga nem egyházidegen faktor, nem valami millitáns kifejezés, hiszen már Pál apostol is használta ezt a szót Timótheushoz írt levelében, amikor a stratégiát a hit harcaként írta le. A zsidóság életében is számos példát lehet találni arra, hogy fontos rabbik egészen életük végéig tanultak. (Rabbi Akiba, Johanan ben Zakkaj). A zsidóság életében a jeruzsálemi templom lerombolása után egyre nagyobb szerepet kapott a kultusz helyett a tanítás. Jeruzsálem csak egy volt, de Javné bármennyi lehet, azaz tanítani mindenhol bárkit lehet – hangsúlyozta a püspök, aki még számos példát hozott Nikodémuson át Bucski Manci néniig arra, hogy a lifelong learning mennyire fontos.

Ezután a kiscsoportok beszámolója és a kiértékelés következett, majd Kákay István országos irodaigazgató zárszava után dr. Hafenscher Károly adott úti áldást az egybegyűltekre.