Napfogyatkozás a Bibliában

Az égi világító testek teremtéséről ez áll az Írásban (1Mózes 1,14-15.): „Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelezzék az ünnepeket, a napokat és az esztendőket, és legyenek világító testekként az égbolton, hogy világítsanak a földre! És úgy történt.” 

Vannak, akik úgy vélik a napfogyatkozásra a Bibliában több helyen is történik utalás, mint például: „Azon a napon – így szól az én Uram, az Úr – naplementét idézek elő délben, és sötétségbe borítom a földet fényes nappal.” (Ámosz 8:9.) és hasonló mondatok találhatók másutt is, lásd Ézsaiás 13,10., Mikeás 3,6. és Joel 3,4. 

Mindenesetre a napfogyatkozással járó sötétség erőteljes égi jel volt és ma is az, bármi is legyen a közvetlen magya­rázata, kiváltó oka. Emlékezzünk csak arra a bibliai jelenségre, amikor a kivonulás előtt Egyiptom földje három napra sötétségbe borult, miközben az izraeliták lakhelyein megmaradt a világosság.

Máté, Márk és Lukács evangélisták is egységesen arról számolnak be, hogy Jézus Krisztus megfeszítésekor sötétség szállt le Izrael földjére „hat órától kilenc óráig”, vagyis – mivel az órákat ekkoriban napkeltétől számították – nagyjából déltől délután háromig. Egyikük sem említi, hogy esőfelhő, homokvihar vagy más, határozottan megnevezhető ok állt volna ennek hátterében, beszámolóik inkább természetfeletti jelenségre engednek következtetni.

Szintén erőteljes természetfeletti jel lesz „az ember fiá­nak jele” (Máté evangéliuma 24,30), mely közvetlenül megelőzi az Úr visszajövetelét. 

Napfogyatkozás live 2015

A részleges napfogyatkozás Budapesten 2015. március 20-án délelőtt 9.39-kor kezdődött és 11.59-ig tartott, csúcspontja a fővárosban 10.48-kor következett be, amikor a Hold majdnem 60 százalékban eltakarta a Napot. (Más magyarországi településen ehhez képest legfeljebb néhány perces eltérések voltak, a nagyobb városok pontos időpontjait itt találja.)

Magyarországon ugyan csak részleges napfogyatkozás volt látható, de a Spitzbergákon, vagy a Feröer-szigeteken élőknek a teljes verzióban volt részük. Számos tévéstáb érkezett a helyszínre rögzíteni a természeti jelenséget. Fotók és videók készültek, amin mindenki örömmel és felszabadultan, de aztán azokban a pillantokban mégis várakozással telve, teljes csendben nézte a jelenséget.

„A kutyám otthon abbahagyta az evést. Ilyen még nem történt vele az elmúlt hat évben” - számolt be a teljes napfogyatkozás után az N24 német csatorna Spitzbergákon tartózkodó riporternője, amikor arról kérdezték, mit tapasztalt a napfogyatkozás alatt.

Az élő közvetítéskor még a német stúdió kommentátorai is abbahagyták a beszédet. A sötét képernyőre kattintó néző akár azt is hihette volna, adásszünet van. De valahogy abban a pillanatban, amikor teljes sötétség borul a világra, az emberek a kiszolgáltatottság, a kicsinység hátborzongató érzésével küzdenek és erre nincsenek szavak. Akkor ott. 

Aztán amikor előbukkant a nap, sokan sikítottak, tapsoltak, éljeneztek - mintha maguk is rettegve figyelték volna, vajon mi fog történni a következő másodpercekben és megkönnyebbültek, amikor átérezték: van tovább. 

Amikor elmúlt a veszély, a vég érzése, az emberek pátoszos verselésbe kezdtek, örültek, hogy megszabadultak a rettegéstől, hogy túl lettek a nehezén. Mert az életre kelő Napból újra erőt kaphattak és töltekezhettek.

Félelmetes és felfoghatatlan alkony ez, a keresztény ember számára is a megállás, elgondolkodás és az imádság ideje: Köszönjük Urunk, hogy napról napra új nap virradhat ránk! Tart még a kegyelmed ideje!