Koháry Ferenc lelkész köszöntőjében elmondta, hogy már több neves személyiség, jött el Lébénybe D. Szebik Imre nyugalmazott püspök szülővárosa iránti figyelmessége révén. Platthy Iván nyugalmazott c. államtitkárt sokan ismerhették egyházi és önkormányzati körökben, mivel az Antall-kormány idején ő irányította az államosított egyházi ingatlanok kártalanítását. Nagy öröm, hogy most egy nagy művész fiaként és hagyatékának kezelőjeként látogatott el Lébénybe. Erre a látogatásra elkísérte őt felesége, és testvére dr. Platthy György orvos is.
Kovács Gábor polgármesternek megköszönték, hogy az Önkormányzat vállalta a kiállítással kapcsolatos költségeket és feladatokat.
Ezután következett D. Szebik Imre ny. püspök megnyitó beszéde, amelyet az alábbiakban közzéteszünk:
Tisztelt Polgármester Úr! Szeretett Platthy Család!
Tisztelt Egybegyűltek! Kedves lébényi polgártársak, és művészet után Érdeklődők!
Nem ismerhettem Platthy Györgyöt, akinek a személyét és festőművészi tevékenységét megtisztelő megbízatásom bemutatni.
Mégis hadd szóljak először a művész életútjáról röviden.
Ungváron, Kárpátalján a mai Ukrajnában 1908. január 26-án született. Édesapja itt a közelünkben Magyaróvárott gazdasági, Selmecbányán erdészeti Akadémiát végzett. Szépen rajzolt és több hangszeren is játszott. Édesanyja kedvelte az irodalmat és rajongott a művészetekért.
Az ősi Platthy család felvidékről származott, egyik ága római katolikus, a másik, népesebb ág pedig evangélikus volt. Mindkét felekezethez tartozó ősök rendkívül egyházias, keresztény gondolkodású emberek voltak. Felmenői között evangélikus templomépítő ősök neve olvasható.
Ilyen nevelésben volt része Platthy Györgynek is. Említésre méltó nagyapjának az alakja, aki az 1848-s forradalom aktív részese volt, szabadsághős. Többször megsebesült, bátorsága a branyiszkói csatában és Budavár ostrománál mutatkozott meg. Gyógyszerész volt és jogakadémiai végzettséggel is rendelkezett. A szabadságharc bukása után kénytelen volt külföldre menekülni, s Angliában bővítette vegyészeti ismereteit. 1867 után, a kiegyezést követően hazatért, vegyészeti és gyógyszer kísérletekkel foglalkozott. Több általa létrehozott gyógyszere a Párizsi Világkiállításon elismerő díjazást kapott. Itthon kutató munkássága elismeréseként Ferencz József lovagrenddel tüntették ki.
Platthy György 1933-ban rajztanári oklevelet szerzett a Magyar királyi Képzőművészeti Főiskolán. Benkhardt Ágoston és Csók István növendéke volt. Később Glatz Oszkár soproni művésztelepét vezette. 1933-ban ausztriai ösztöndíjat kapott.
1935-ben a monori, l940-ben a pestszenterzsébeti állami polgári iskolában tanított, De még ugyanabban az évben kinevezték az ungvári Ipariskola igazgatójának, majd kényszerű Kárpátaljáról történő menekülés után 1945-ben újra Monoron, később Németbolyon polgári, illetve általános iskolai igazgató volt. 1950-től önálló megyei rajz-mértan szakfelügyelőként szolgált.
1953-56 között a Pécsi Pedagógiai Főiskolán 1956-tól 59-ig az Egri Pedagógiai Főiskolán tanított, ezt követően 1959-től 1972-ig a Pécsi Tanárképző Főiskola Rajz tanszékét vezette. 1972-ben vonult nyugalomba.
Kétszer nősült, hét gyermek boldog apja, kilenc unokája és egy dédunokája született életében.
2003-ben hunyt el.
Művészetéről – művészet kedvelőként
Ez az alcím jelzi, hogy nem érzem magamat avatott személynek arra, hogy Platthy György festészetéről szóljak. Ha mégis vállalkozom erre , annak kettős indítéka van:
Egyfelől szülővárosom, Lébény iránti szeretetem, ahol gyermek és ifjú koromat töltöttem, amelynek jele, hogy magam kezdeményeztem e kiállítás létrejöttét. A művészet meggyőződésem szerint nemcsak gyönyörködtet, de nemesíti a gondolkodást, átvezet egy másik értékrendbe, egy másik dimenzióba, ahol nem a materiális értékek az elsőrendűek, hanem az alkotás szépsége, s annak emberségünket formáló üzenete. A művész alkotó képességének, a tehetségnek a forrása pedig a Teremtőre utal, akitől ered az esztétikai talentum ereje és nagysága.
Másfelől a művész fiához, Platthy Iván nyugalmazott c. államtitkárhoz kötődő immár több mint két évtizedes barátság indított arra, hogy édesapja művészetével szülőföldemen lakó honfitársaimat is megismertessem.
A kiállított és itt látható képekről aligha kell magyarázó szót ejteni, hiszen a festmények maguk helyett beszélnek.
Dr. Pogány Ödön Gábor, a Nemzeti Galéria egykori főigazgatója Platthy György alkotásait avantgard hatású szürrealista jellegű műveknek ítélte. Platthy György saját magát nem tartotta szürrealista művésznek, de hittel kívánt alkotni, kitartással és alázattal. Mindenkitől tanult, de nem utánzott senkit.
Úgy vélem, akkor szólok Platthy Györgyről leghitelesebben, ha magát a művészt szólaltatom meg saját maga által írt „Emlékeim a szeretet hullámhosszán” című könyve alapján.
Különösen megkapó, ahogy a mű három fejezetében ír az édesanyákról, a hazaszeretetről és az örökkévalóság szeretetéről. E három témakör festményei során is vissza-visszatér, a művészet nyelvén keresztül is üzenni akar a kiállítás látogatóinak.
Hivatkozott könyvében Platthy György leírja életelvként vallott meggyőződését. „Első a jó Isten, a második a Család és csak a harmadik a művészet és pedagógia.” Érdemes ezen elgondolkozni napjainkban, amikor sokan elfelejtik a nők soraiban is, hogy első számú hivatásuk az élet tovább plántálása, mert ha ezt nem tesszük, nincs jövőnk, - ez Istentől és nemzetünktől rendelt küldetésünk. Édesanyának lenni a teremtettség legnagyobb kiváltsága, gyönyörű embert formáló, személyiséget meghatározó küldetés. S csak ezután következik az édesanyáknál a hivatásszerű foglalkozás teljesítése.
Első a jó Isten – vallja Platthy György, második a család és harmadik művészet. Érdekes, hogy nincs szó materiális javakról, mert hite szerint a legszükségesebbekről az Isten gondoskodik. Napjainkban az anyagiak szinte az egyetlen érték és mérték, mindenek elé helyezett szempont. Jól van ez így?
A hazaszeretetről vallanak festményei, akár Ungvár, akár Pécsvárad tájképei. Két világégés után lett Pécs, illetve Pécsvárad az otthona. Utóbbinak 51 képet ajándékozott. Baranya hegy-völgyes vidéke emlékeztette Platthy Györgyöt szülőföldjére.
Könyvének zárómondata így hangzik: „Az örökkévalóság végtelen dallam, amelynek szerzője a mi jó Istenünk. Őbelőle árad a végtelen szeretet, a végtelen jóság és a mindenhatóság. Ezt a felismerést hagyom az utókorra.”
Több mint 50 kiállításon mutatták be festményeit, amelyeken tájképek a világ különböző vidékeiről, városrészletek ,arcképek sokfélesége, világmontázs, anyaság több -féle változatban, Tutankhamon igazi arca megtalálhatók.
Művei 15 különböző galériában fellelhetők, a Magyar Nemzeti Galériától Pécs és Pécsvárad múzeumain keresztül a római vatikáni gyűjteményig. II. János Pál pápának is ajándékozott festményt és a pécsi róm. kat. Hittudományi Főiskolának is, valamint családtagjainak és magánszemélyeknek.
Emléke legyen áldott, művei hirdessék a teremtett világ szépségét, az élet mindenek felett való értékét és Isten dicsőségét.
A megnyitó után Platthy Iván beszédében elmondta, hogy édesapja nevelése, művészete és életfelfogása egész életében nagy hatással volt rá. A Gondviselés kegyelmének tartja, hogy épen ő írányithatta az egyházi iskolák visszaadását, amit annak idején édesapja erőteljesen ellenzett és ezért áthelyezést és más hátrányt kellett elszenvednie.
A rendezvény befejezése előtt Kovács Gábor polgármester köszönetet mondott D. Szebik Imre nyugalmazott püspöknek és Platthy Iván nyugalmazott c. államtitkárnak a gyönyörű kiállításért. A jelenlévők végül megtekintették a Platthy Györgyről készült portréfilmet.