Az alkalmat megnyitó áhítatában Balicza Iván lelkész Ambrosius püspök gyógyulást kérő imádságából kiindulva a kezekről szólt. Arról beszélt, hogy Isten kezet adott az embernek arra, hogy építsen, de az ember megtanult rombolni; kezet adott a simogatásra, de az ember megtanult a kezével ütni; kezet adott az Úr arra, hogy adjunk vele, de mi lopni is megtanultunk; kezet adott, hogy hívjunk vele, de mi néha elutasítunk; kezet adott arra, hogy ujjainkat összekulcsolva imádkozzunk, de mi átkozni is megtanultunk. De adott az Úr valakit, akinek a keze csak építeni, simogatni, bátorítani és hívni tud - ő Jézus. De gonosz kezek szögekkel verték át az ő kezét, ezért a mi kezünk lehet Krisztus keze, s a mi felelősségünk, hogy két kezünket a megváltó szándékainak megfelelően használjuk.

Az ember a legkülönösebb lény, mert elválaszthatatlanul összefonódik benne az anyag és a szellem – kezdte előadását Egri László. Az anyag természete az élettan, vagy éppen a biokémia tudományának eszközeivel és szabályrendszerének megfelelően leírható. A pszichológia tudománya már egy kicsit ellép az anyagtól a lélek felé, az ember vizsgálatának holisztikus megközelítése pedig már átvezet az anyag feletti, spiritualitás világba. A származását tekintve svájci reformált egyházba gyökerező, az analitikus pszichológia alapjait megteremtő Carl Gustav Jung azt mondta: a pszichológia eljut addig a pontig, ahol a teológia kezdődik. A betegség az orvos számára az emberi test egy gyógyítandó állapota, a pszichológus számára krízishelyzet, a teológus számára pedig egy spirituális esemény – mondta Egri László.

Vagyis a betegséget – az előadó szerint – a holisztikus megközelítéssel lehet úgy is értelmezni, mint egy hitet apasztó, vagy elmélyítő állapotot is. A betegség során sok emberben felvetődik a kérdés: miért mérte rám ezt a bajt az Úr? Mivel érdemeltem én ezt meg? A betegség során olyan alapvető kérdésekre is kereshetjük a választ, mint a szenvedés értelme, vagy éppen a földi életet szükségképpen lezáró halál – jegyezte meg az előadó.

Mindenkiben él a személyes vágy a transzcendens iránt – állítja Egri László. Ezt erősítendő az előadó elmesélt egy saját praxisában megtörtént esetet. Egy hosszan kezelt, súlyosan szenvedő páciense, aki betegsége során lényegében nem mutatott érdeklődést a transzcendens világ iránt, egy napon otthonában váratlanul arra kérte szeretteit, hogy mosdassák le őt. Ezt követően a beteg tiszta hálóinget kért, befeküdt ágyába és rövidesen meghalt. Egri doktor szerint nyilvánvaló, hogy az anyagi világon túli dimenziók iránt látszólag közömbös emberben tudat alatt feltámadt annak a vágya, hogy megtisztulva lépjen ki az árnyékvilágból.

A közösségben megélt vallási rítusok gyakorlása és a belső spiritualitás egyensúlya hozzásegíti az embert ahhoz, hogy egészségesebben éljen – állítja Egri László. A megélt hit nyomán keletkező belső harmónia fontosságára utal az, hogy az evangéliumokban említett gyógyításai során Jézus sem csupán a betegségre, hanem mindenkor az egész, csak a test és a lélek egységében értelmezhető emberre koncentrált. Lázár feltámadásáról szólva azt mondja Jézus tanítványainak, hogy Lázár csak elaludt, mert a halál maga a kárhozat, ami azt jelenti, hogy az ember örökre ki van zárva az Atya szeretetéből – tette hozzá az előadó.

Kutatások bizonyítják, hogy az Egyesült Államokban élő, a dohányzást, az alkoholfogyasztást tiltó és szigorúan monogám házasságban élő mormon közösség körében – az amerikai népesség többi részéhez képest – alacsonyabb a rákos megbetegedések aránya. Ez nyilván összefügg az egészségesebb életmóddal – jelentette ki Egri László –, de az is tény, hogy az egészségesebb élet, mint eredmény ebben az esetben nem választható el a hitre alapuló közösségi léttől.

Amerikai tudósok évtizedeken keresztül vizsgáltak és hasonlítottak össze olyan konkrét, korszerű tudományos eredményekre alapuló eszközökkel kezelt orvosi eseteket, melyekben a gyógyítás során szerepet játszott a folyamat holisztikus megközelítése, illetve olyanokat, melyekben nem. A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a vallásosság és a spiritualitás eredményezte mentális egyensúly statisztikailag kimutathatóan javítja a betegek gyógyulásának esélyét. A hitét valóban, őszintén megélő ember számára könnyebben elérhető a boldogság áhított állapota, számára nyilvánvalóbb a remény és az a minden ember számára egyformán fontos tudat, hogy van értelme az életének. Az amerikai kutatók egyes betegségekre lebontva is vizsgálták a hit és a kór kialakulásának, illetve a gyógyulásnak a viszonyát. Megállapították, hogy például a posztmodern kor egyik népbetegségének számító depresszió kialakulását jelentősen csökkenti az egyén spirituális kötődése. De kimutatható az is, hogy a szív koszorúér megbetegedésétől szenvedő embereknek nagyobb esélyük van a gyógyulásra, ha önnön megélt hitükre alapozva küzdenek meg betegségükkel, s az is bebizonyosodott a kutatás során, hogy a magányos – vallásos, vagy általános emberi közösségen kívül élő – embernek tizennégyszer nagyobb esélye van arra, hogy belehal szív ereinek elváltozásából fakadó betegségbe, mint azoknak, akiket gyülekezet vesz körül. Az ugyancsak népbetegségnek számító magas vérnyomás esetében 3963 beteg hosszan tartó megfigyelésére alapuló vizsgálata során kiderült, hogy a nem hitben élőknek 40 százalékkal nagyobb esélyük van arra, hogy hipertóniával kelljen megküzdeniük. A rákos betegek 97 százaléka számára egyedül a hit kínálhatja annak, a gyógyulás szempontjából is rendkívül fontos tudatát, hogy van még értelme az életüknek. A hitüket vallásos közösségben megélők pedig könnyebben birkóznak meg a stressz okozta problémákkal – jelentette ki Egri László orvos.

Persze szép számmal akadnak olyanok, akik megkérdőjelezik ezeket az összefüggéseket – jegyezte mag az előadó. Ha részben mérhetőek is ezek a tények, de vajon valóban van jelentősége a gyógyításban annak, hogy a beteg hisz-e Istenben, vagy sem? És van ennek a kérdésnek egy tisztán teológiai megközelítése is: akiért imádkoznak, az bizonyosan meggyógyul?

Egri László mindkét kérdésre egyértelmű választ adott. Biztosan nem káros a betegség, a gyógyítás holisztikus megközelítése, és ez ekkor is igaz, ha a hit pozitív hatása az adott eset gyógyítására vonatkoztatva nem bizonyítható. Azt pedig senki sem gondolhatja – tette hozzá –, hogy mindenki meggyógyul, aki ért imádkoznak. A Jézustól tanult imádságunkban a „legyen meg a te akaratod” kitétel egyértelműen kimondja, hogy a végső döntés végtelen bölcsességgel bíró Úr kezében van, s ehhez mi legfeljebb imáinkat tehetjük hozzá – mondta az előadó.

A hit az orvoslás történetileg kezdeti időszakában kéz a kézben járt, hiszen a népi/törzsi gyógyítók a gyakorlati tapasztalatok mellett feltétlenül számítottak a transzcendens erők közbenjárására is. A felvilágosodás során vált el a rohamos fejlődésnek indult gyógyítás az egyház közreműködésétől, amelynek szerepe ekkor már csupán az utolsó kenet feladására korlátozódott.

Az Egyesült Államokban az 1930-as években, jórészt protestáns törekvések nyomán kezdtek el újra foglalkozni a spiritualitás és a gyógyítás összefüggéseivel. Később Németországban végzett felmérések is egyértelműen igazolták, hogy a betegek körében lenne igény a gyógyítás lelki oldalának megélésére is. Egy kutatás során orvosokat és betegeket kérdeztek mag arról, hogy szerintük igényelné-e a beteg azt, hogy a gyógyító együtt imádkozzon páciensével? Kiderült, hogy a megkérdezett orvosok szinte kivétel nélkül elutasították ennek lehetőségét, ugyanakkor a betegek 51 százaléka nagyon igényelné, 45 százaléka igényelné, illetve nem utasítaná el, és csupán 5 százalékuk mondta azt, hogy nem élne ezzel a lehetőséggel.

Akinek a lelkével törődnek, az elégedettebb lesz, értelmét látja a küzdelemnek, az életnek, reményt kap és hittel megközelítve a betegséget a végső órában könnyebb is elengedni az embert – jelentette ki az előadó. A vallás nem óv meg a betegségtől – tette hozzá Egri László –, de ha beteg és az orvos a hit dolgában közös nevezőn van, akkor az orvos alkalmazhatja a gyógyító tevékenység holisztikus megközelítését, mert ezzel csak használhat. A legeredményesebb pedig talán az volna - zárta előadását Egri László kézsebész –, ha sikerülne megvalósítani a high tech orvoslás a holisztikus szemlélet egyensúlyát.