33 000 kérelmező
A hírek, interjúk hangosan hirdetik: özönlenek Európába a menekültek. Az első negyedévben több mint 33 ezer kérelmezőt regisztrált a magyar menekültügyi hatóság – mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója az M1 aktuális csatorna híradójában. Végh Zsuzsanna hangsúlyozta: a menedékkérők számának 2013-ban megkezdődött növekedése idén is folytatódik, és mivel az első negyedévben már több mint 33 ezer kérelmezőt regisztrált a magyar menekültügyi hatóság, megalapozottan feltételezhetik, hogy „nagyon nehéz év" előtt állnak. Mint mondta, a világban dúló háborúk miatt özönlenek egész Európába a menekültek, így Magyarországra is naponta 150-200 ember érkezik valamelyik háborús övezetből. A Híradóban elhangzott: az elmúlt három évben hússzorosára nőtt a menedékkérők száma. Míg két éve kétezer, tavaly 42 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be.
A számok feszültsége
Kanizsai-Nagy Dóra, a Református Missziói Központ vezetője az evangelikus.hu kérdésére elmondta, hogy a tavalyi év a menekültkérvények számában valóban nagy változást hozott, azonban „a kérelmezők számával szemben a menedékjogot kapott személyek száma Magyarországon összesen 535 fő volt.” Ezt a megállapítást megerősíti a többek között a Magyar Helsinki Bizottság által kiadott összefoglaló is, melyben olvashatjuk, hogy „a menedékjogot kapók száma 2012-ben összesen 462 volt, ami tavaly – hiába növekedett a regisztrált kérelmezők száma két év alatt a hússzorosára – mindössze csak 535 re bővült.” A bizottság által megjelentetett jelentésben az is szerepel, hogy a kérelmek elbírálása tekintetében „az Európai Unión belül Magyarországon a második legalacsonyabb az elismerési arány.”
Mit tesznek az egyházak?
Körbejártuk, hogy a Magyarországon menedékjogot kérelmezők megsegítése érdekében mit tesznek az egyházak. Örömteli, hogy több egyházi szervezet is aktív tevékenységet folytat.
A Katolikus Karitász sajtóközpontjától megtudtuk, hogy szervezetük számos, a menekültek ellátását célzó étel- és ruhaosztási akcióval igyekszik segíteni. A szervezet 2013 óta működik együtt a menekülttáborokkal és a beérkező igények alapján állítják össze adományaikat. Csapó Viktória kérdésünkre elmondta, hogy „a folyamatos kapcsolattartás eredményeként a táborvezetőktől kapott listák alapján Vámosszabadiba, Debrecenbe és Bicskére a Katolikus Karitász egyaránt szállított adományokat.”
A Református Missziói Központ vezetője kérdésünkre elmondta, hogy több irányból is igyekeznek segíteni: „Az Európai Menekültügyi Alap, valamint az Európai Szociális Alap által támogatott projektekben egyedülálló iskolai integrációs program, lakhatási program és migráns tanoda működik. A menekültmisszió által fenntartott közösségi házban heti szinten 150 ember részesül intenzív segítségnyújtásban. Kanizsai-Nagy Dóra tevékenységük közül kiemelte, hogy a közoktatásban részt vevő menekült fiatalokat érettségiig segítik, a lakhatási programot vezetnek, valamint nyelvi kurzust szerveznek. „Emellett igyekszünk támogatni és ösztönözni az egyházból jövő kezdeményezéseket, a menekülttáborok vagy hivatalosan befogadó állomások mellett szolgáló lelkészek – így Békéscsabán, Bicskén, Kiskunhalason – a táboron belül alkalmakat tartanak.”
Kis Boáz, az Ökumenikus Segélyszervezet sajtóreferense kérdésünkre elmondta, hogy „a segélyszervezet a közelmúltban több éven át hajtott végre hazai menekültügyi és migrációs projekteket.” Így többek között Bicskén működtették a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonát és Fiatal Felnőttek Otthonát, és szintén éveken át támogatták a debreceni befogadó állomáson lévő menekülteket, gyermekeket is. „Preventív programokat szerveztünk az emberkereskedelem terén, valamint gyermekvédelmi szakembereket is képeztünk a kiskorú menekültek segítése témájában.”
Összefogás, és lokális megoldások
Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy a menekültstátuszt kérelmezők valóban kihívást jelentenek az intézményrendszerre, hiszen az elhelyezésüket, a kérelmeik feldolgozását meg kell oldani és ennek biztosítása valóban jelentős nehézség. Azonban a másik szám, a kicsivel több mint ötszáz fő valós megsegítése fontos kihívás. „Megdöbbentő, hogy mennyire kevesen kapnak menekültstátuszt, annál is inkább meglepő, hogy mennyire könnyű lenne számukra segíteni, ha valóban figyelnénk rájuk” – fogalmaz a Református Missziói Központ vezetője. Kanizsai-Nagy Dóra meglátása szerint fontos lenne, hogy „ki-ki a saját gyülekezetében is körülnézzen, hogy megtalálja, hogyan tudna a saját környezetében segíteni az ide érkezőknek, hiszen sokszor a jó szó, a barátság is támaszt jelent.”
Genfi egyezmény
A Genfi egyezmény értelmében, ha valakit nemcsak üldöztek, diszkrimináltak, hanem életveszélyes üldözésben részesült vallási-, politikai-, vagy etnikai hovatartozása miatt, akkor kaphat menekültjogot. A segélyszervezetek elmondása alapján a legnagyobb nehézség az egyezménnyel az, hogy nem elegendő, hogy ha valakivel mindez megtörtént és ennek fizikai és lelki terhével menekül egy számára idegen országba, hanem ezt bizonyítania is kell ahhoz, hogy pozitívan bírálják el kérelmét.
Mennyire vagyunk szociálisak?
Kanizsai-Nagy Dóra emlékeztetett rá, hogy az európai egyházak sokat küzdenek azért, hogy a Genfi egyezmény általi erőteljes határhúzáson változás történjen. „Látnunk kell, hogy sokkal súlyosabb összegeket szán az Európai Unió arra, hogy a külső falakat megemeljük – azaz minél inkább ellehetetlenítsük a menekültek EU-ba való eljutását –, mint arra, hogy az ideérkezettek szolgáltatásait javítsuk. Utóbbi erősödéséből a közeledés, a másik megismerése, az integráció lehetősége következne.”
Nem(csak) itthon van menekültkérdés
A menekültkérdés a világban ténylegesen nagy probléma. Kis Boáz az Ökumenikus Segélyszervezet külföldi tevékenységével kapcsolatban utalt arra, hogy „néhány éve Etiópiában hajtottunk végre humanitárius programot etióp belső menekülteknek segítettünk.” A jelen vonatkozásában a segélyszervezet képviselője kifejtette, hogy két térségben, Észak-Irakban és Ukrajnában látnak el belső menekülteket: „Előbbiben több mint 1000, Ukrajnában pedig mintegy 18.000 bajbajutottat segítő humanitárius jelenlétről számolhatunk be.”
Az ukrán válság és kiszolgáltatottság hatásaival kapcsolatban a sajtóreferens hangsúlyozta, hogy „folyamatosan monitorozzuk az eseményeket, azonban egyelőre nem érzékelhető, hogy jelentősen növekedne a menekültek száma az ukrán határ környékén, de amennyiben erre sor kerül, természetesen készen állunk arra, hogy – ahogy Irak esetében is, úgy ebben az esetben is a Magyarországi Evangélikus Egyházzal közösen – támogassuk a menekülteket.”
A segélyszervezet menekülteket segítő programjai mellett nemzetközi fejlesztési tevékenysége kontextusában is szem előtt tartja a kérdést. „Amikor egy humanitárius válság sújtotta országban hosszú távú fejlesztési projekteket hajtunk végre az iskolaépítéstől, a mezőgazdasági vagy ivóvíz projekteken át az egészségügyi fejlesztésekig, akkor sokat teszünk annak érdekében, hogy a lakosság helyben maradva kapjon esélyt a boldogulásra, azaz ne kényszerüljön menekülni. Ez a preventív logika érvényes akkut krízisek esetén végzett humanitárius gyorssegélyezés esetén is.”
Felgyújtották a menekültek szállását Németországban
A Szász-Anhaltban lévő Tröglitzben 2015. április 4-én éjjel felgyújtottak egy 40 menekült számára fenntartott épületet. A 2700 főt számláló település pár héttel korábban már az újságok címlapjára került, amikor a helyi önkéntes polgármester, Markus Nierth visszalépett tisztségéből, jobboldali szélsőségesek nyomására. Nierth a menekültek pártfogója volt, de a település több tagja nem nézte jó szemmel az ő befogadásukat.
A tröglitzi evangélikus lelkész, Matthias Keilholz a történtek óta félti a menekültek biztonságát, annak ellenére, hogy jelenleg a rendőrség őrzi a szálláshelyet.
„De ez nem tarthat így az örökkévalóságig – vélte a lelkész. – Felelősen kell döntenünk arról, vajon a településen maradjanak-e a menekültek. A szállás ellen ugyanis korábban már békés felvonulásokkal is tüntettek, így az ő felelősségük is az, ami történt. A húsvét utáni hétvégéken vasárnaponként békeimádságra hívjuk az itt élőket. Húsvét vasárnap volt az első ilyen alkalom, akkor 170-en gyűltünk össze a templomban” – mondta az evangélikus lelkész.
„Értetlenül állunk a történtek előtt és ha a menekültek helyzete ilyen módon ellehetetlenül az senkinek sem tesz jót” – mondta Albrecht Steinhäuser, az egyházak képviselője a tartományi parlamentben.
A tartományi tanácsost, Götz Ulrichot (CDU) ért további halálos fenyegetések is azt mutatják, hogy „civilizált együttélésünk gyorsan kibillenhet az egyensúlyból” – tette hozzá az egyházfőtanácsos. „Tisztelem azokat a tröglitzi polgárokat, akik kiálltak a menekültek mellett és imádkoztak a helyzet jobbra fordulásáért.”
Az eset után a Közép-Németországi Diakónia vezetője, Eberhard Grüneberg Halleban a nyilvánosság előtt így nyilatkozott: „Amíg Németországban bizonyos emberek elidegenedéstől és a szociális rendszer túlterheltségétől tartanak, addig az evangélikus egyház lépéseket tett meg annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a menekültek számára és egyfajta 'üdvözlési kultúrát' valósítson meg. Létrehoztunk egy olyan internetes oldalt, ahol a menekültek segítséget találhatnak.”
A diakóniai vezető meg van győződve arról, hogy az ilyen kezdeményezések segíthetnek a félelmek leküzdésében. „Segíteni szeretnénk a menekülteknek abban, kihez fordulhatnak a szász-anhalti igazgatásban, segítünk a szállásban, elhelyezésben, letelepedés esetén pedig a munkába állásban is” – mondta Grüneberg.
Menekültek világnapja
2000. december 4-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése az 55/76-os határozatával a menekültek világnapjává nevezte ki június 20-át, amit 2001-től ünnepelnek. Az ünnep célja felhívni a figyelmet azokra a menekültekre, akik háború, üldöztetés vagy más konfliktusok miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat. Több mint száz országban emlékeznek meg erről a napról. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa minden évben meghatároz egy jelmondatot, egy aktuális témát, mely köré szervezik a megemlékezéseket szerte a világon.
Egyházak megemlékezései
2009-ben Lyonban, az Európai Egyházak Konferenciája is elkötelezte magát a Menekültek világnapjáról való megemlékezés mellett egy minden évben megrendezendő imanap keretein belül, melyet a június 20-hoz eső legközelebbi vasárnapokon tartanak meg. Az imanapon megemlékeznek azokról, akik egy méltóságteljesebb élet reményében, életüket vesztették az Európa felé vezető úton.
A világnapon kívül számos európai egyház tart csendes hetet, hogy zsoltárokkal, imákkal és csendességekkel megemlékezhessenek az elhunytakról. 2010 júliusában a Presbiteriánus Egyház (USA) is csatlakozott az európai egyházi kezdeményezéshez, ugyanezen év novemberében pedig a Németországi Protestáns Egyház Zsinata felhívta a figyelmet az emberi jogok védelmének további fejlesztésére a külső határoknál.
A Római Katolikus Egyház minden év januárjában tartja az elvándorlók és menekültek világnapját, melyet X. Pius pápa vezetett be 1914-ben.
FRISS HÍR:
Muszlimok keresztényeket löktek a tengerbe egy menekülteket szállító hajóról
Az olasz hatóságok csütörtökön őrizetbe vettek tizenöt muzulmán illegális bevándorlót, akiket társaik azzal vádolnak, hogy a velük utazó keresztényeket a nyílt tengeren a vízbe dobták. Vallási gyűlöletből elkövetett többrendbeli gyilkossággal vádolják az afrikai Elefántcsontpartról, Szenegálból és Maliból származó férfiakat. A szicíliai Palermo rendőrsége néhány órával azután vette őket őrizetbe, hogy szerdán megérkeztek az olasz szigetre.
A rendőrségnek a túlélők számoltak be a történtekről, miszerint a 105 fős illegális bevándorlócsoport Líbia partjairól indult el és Olaszország felé tartott, amikor a Földközi-tengeren vallási okokból vita robbant ki a hajón levők között. A muzulmán vallású bevándorlók rárontottak a hajón utazó nigériai és ghánai keresztényekre, és többet közülük a tengerbe taszítottak. A szemtanúk szerint tizenkét embert dobtak a tengerbe, akiket elnyelt a víz. A többiek úgy álltak ellen, hogy a hajón egymásba kapaszkodva láncot alkottak.
Az utóbbi öt napban mintegy 10 ezer illegális bevándorló érkezett az olasz partokra. Többségük Afrika középső térségéből indult útnak és muzulmánvallású.
Egy a napokban Szicíliába érkezett gambiai fiatalember a SkyTg24 olasz hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy két hónapon át utazott. Először Gambiából Líbiába jutott el, majd onnan hajóval kelt át a Földközi-tengeren. A teljes útért 1100 dollárt (330 ezer forintot) fizetett. Az utat egy 160 fős csoporttal tette meg, és mindegyikük épségben érkezett meg Szicíliába, de a tengeren látták, hogyan süllyed el a közelükben egy másik, szintén bevándorlókat szállító hajó.