Lázár: nem maradhatunk némák és tétlenek

Lázár János szerint ma Magyarországon nem maradhatunk némák és tétlenek az ordas eszmékkel szemben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről csütörtökön Budapesten, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott megemlékezésen beszélt. Az alkalmat jelenlétével megtisztelte egyházunk elnök-püspöke, Gáncs Péter is.

Lázás János kijelentette: azután, ami 1944 telén a pesti Duna-parton, vagy Auschwitzban történt, magyar nyelven nincs többé ártalmatlan zsidózás, ártalmatlan cigányozás, nincs többé ártalmatlan kirekesztés.

Lázár János azt mondta: „szemernyi engedményt sem tehetünk" azok utódainak, akik hetven éve a Duna-partra hurcolták honfitársainkat, illetve azoknak, „akik ma beleköpnek a meggyilkoltak után maradt, örökre elárvult cipőkbe".

Az ordas eszmék ellen nem létezik tabletta, az ilyen kórokozók ellen csak egy dolgot lehet tenni: a mai magyaroknak meg kell erősítenünk "a közös immunrendszerünket, hogy az még idejekorán felismerje és (...) legyőzze a fertőzéseket" - jelentette ki a miniszter.

Lázár János szerint a közelmúlt számos tünete arra figyelmeztet bennünket, hogy ma megint „nem lehetünk elégedettek a közös immunrendszerünkkel". 

Ebben mindannyiunknak megvan a közös felelőssége: valakinek az, hogy megpróbálja kisebbíteni a bajt és megpróbálja bagatellizálni a tünetet. Van, akinek az a felelőssége, hogy állandóan túloz, minden nap farkast kiált - mondta.

Van, akinek a felelőssége abban áll, hogy rövidlátásból, vagy számításból hagyta, hogy a kirekesztők másnak mutassák magukat, mint amik valójában: eltakarják a tetoválásaikat és mást mondanak zárt körben, mint a nagy nyilvánosság előtt - tette hozzá.

A magyar nyilasok politikai utódaival szemben és a mai magyar nyilasokkal szemben gyakran az is nehezíti, nehezítheti a hatékony fellépést, hogy „nem tehetünk egyenlőségjelet a kirekesztő párt politikusai és a párt aktuális támogatói közé" - fogalmazott Lázár János, hozzátéve: tudjuk, hogy azok, akik ma ezt a pártot, „a mai nyilasokat" támogatják, „túlnyomórészt mégiscsak békés magyarok", akikben talán forr az indulat és az elégedetlenség, de nincs ártó szándékuk.

Azt mondta, egy párt megbélyegzése azonban őket is megbélyegezheti, márpedig egy demokratának ma nem lehet érdeke, hogy „a kirekesztők táborába lökjön olyanokat, akik valójában tisztességes magyarok".

Lázár János arra szólított fel, hogy leplezzék le „a közélet álarcot viselő szereplőit", hogy mindenki tisztában lehessen vele, kikkel áll szemben, még mielőtt rájuk bízná az ország és a saját jövőjét.

„Az a szebb jövő, amivel házalnak, valójában nem más, mint az ocsmány múlt" - jelentette ki. 

Lázár János emlékező beszédében szólt arról is, hogy a magyar gyógyszeripar megalapítójának, Richter Gedeonnak a nevét minden magyar ismeri, történetét azonban nem. Richter Gedeon igazi hazafi volt, példakép békében és háborúban. Nem azért kell emlékeznünk Richter Gedeon és sorstársai történetére, hogy nemzeti tragédiánk, a holokauszt emléknapján „átadjuk magunkat a szelíd gyásznak vagy az ünnepnapokra tartogatott kollektív bűntudatnak" - mondta. Hozzátette, mindez szükséges, de nem elégséges, ennél többel tartozunk: ma, 2015-ben "jobb magyarnak kell lennünk". Ez a felelősségünk, amire Richter Gedeon életműve és tragikus halála egyaránt emlékeztet bennünket - mondta Lázár János. Kijelentette: a nemzet több, mint puszta érdekszövetség, a nemzet valójában sorsközösség. „Összetartozunk jóban, rosszban, dicsőségben és gyászban, valamint büszkeségben és szégyenben is."

Pálinkás József az európai történelem magyar szégyennapjáról beszélt

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint a holokauszt emléknapja „az európai történelem magyar szégyennapja", és el kell gondolkodni azon, milyen úton, milyen történések vezettek a szörnyűségekhez. 

Szerinte meg kell nézni, hogy elődeink a megkülönböztetéstől a gyűlölködéseken át hogyan jutottak el az ordas eszmékig, a gyilkos indulatig, a gyilkolásig, a népirtásban való közreműködésig. Szavai szerint lélekben megrendülve el kell jutni „a soha többé" érzéséig.

Azt is mondta, az emléknap nemcsak emlékezés az áldozatokra, hanem üzenet is a közömbösöknek, a gyáváknak, a társutasoknak és a tetteseknek, hogy nincs feledés, a megbocsátás pedig csak az áldozatok, a meggyötörtek joga lehet. 

Arra hívta fel a figyelmet: Richter Gedeon többet tett a magyar nemzetért, mint „szájhősök, önző idióták és középszerű gyávák tíz- és százezrei". Mint mondta, a modern hazai gyógyszeripar megteremtőjének embersége, jóra használt esze, gondolkodása, kreativitása, innovációja sok ezer magyar családnak biztosított megélhetést az elmúlt 110 évben, és ebben kevesek előzhetik meg.

Pálinkás József hangsúlyozta, az ipar és a szolgáltatások megváltozott környezetében a magyar kormány együtt kíván dolgozni Richter Gedeon mai követőivel, ez szavai szerint nem kis feladat lesz munkában, kreativitásban, tisztességben.

„Nemzedékről nemzedékre el kell mondani azt a történetet!” - mondta Heisler András

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke beszédében kiemelte: a holokauszt idején a felvilágosultnak mondott emberiség értékei omlottak össze, ami hatmillió ember elpusztításához vezetett. 

Nemzedékről nemzedékre el kell mondani azt a történetet, amelyet a világ holokausztként ismer - figyelmeztetett.

A Mazsihisz elnöke szólt arról is, hogy a holokauszt 70. évfordulójának a kormány egy egész emlékévet szánt. „Megrendítő kiállítások, maradandó emlékművek, értékes konferenciák, előadások és megemlékezések kövezték ki az emlékezés útját" - fogalmazott. 

A Holokauszt70 kormányprogram okán szembesült az egész társadalom azzal az egyébiránt közismert ténnyel, hogy a hetven éve történteket Magyarország még nem dolgozta fel, és a sokak által emlegetett „kibeszéletlenség" a kormány programjának részleges sikertelenségéhez vezetett - mondta Heisler András, hozzátéve, talán éppen annak felismerése volt az emlékév legfontosabb tanulsága, hogy ez „a kibeszéletlenség" mérgezi a lelkeket.

Az emlékév tanulságait mindnyájunknak le kell vonni - hangsúlyozta a Mazsihisz elnöke, mert „aki nem hajlandó erre, az semmit, de semmit nem értett meg a holokausztból, és semmit nem értett meg abból, hogy a szavakkal mérgezni lehet". Mint ahogy azt sem fogja fel, hogy a gyűlölködés milyen szívósan rombolja a társadalom önvédelmi képességét - tette hozzá.

Politikai harcok és feleslegesen kiprovokált emlékezetpolitikai viták helyett „a jövőnkre, a közös jövőnkre kellene koncentrálnunk", amiben nincs helye szélsőséges gondolkodásnak - fogalmazott.

A Mazsihisz elnöke hangsúlyozta: nyíltan antiszemita politikusokat vagy közszereplőket, írókat vagy művészeket akkor sem lehet elfogadni, ha közben ők bármilyen intellektuális értéket alkottak. Aki antiszemita nézetek vall, az kiírja magát az emberiség értékalkotó részéből - tette hozzá.

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója köszöntötte az ünnepségen megjelent Richter Andreát, Richter Gedeon unokáját. Bogsch Erik ünnepi beszédében kiemelte: feladatuknak tekintik Richter Gedeon fantasztikus szellemiségének megőrzését és a tragikusan megszakadt életpályájának megfelelő folytatását.

Mint mondta, Richter Gedeon öröksége a függetlenségre alapuló hosszú távú stratégia, a nemzetközi szinten gondolkodás, az etikus üzleti magatartás és a társadalmi szerepvállalás, ezeket szem előtt tartva tudják Richter Gedeon szellemiségét továbbvinni, ami a társaság valamennyi munkavállalójának fontos.

Trócsányi: ma már vannak alkotmányos garanciák

Az igazságügyi miniszter szerint ma már vannak alkotmányos garanciák arra, hogy ne forduljon elő újra a holokauszt magyar tragédiája. Trócsányi László csütörtökön Mádon, a zsinagógában azon a megemlékezésen beszélt erről, amelyen a régió fejlődésében évszázadokon át jelentős szerepet játszó magyar zsidó közösség holokausztnak áldozatul esett tagjai előtt tisztelegtek.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország egyik legrégebbi épen maradt zsinagógája a mádi, amelyet 1795-ben építettek a településre akkoriban betelepülő zsidó családok. Borkereskedelemmel foglalkoztak, és segítették fellendíteni Tokaj-Hegyalja életét, a magyar borkultúrát. 

Úgy fogalmazott: a második világháború idején viszont Magyarország megtagadta a magyar zsidóktól a magyarságot, majd az emberséget és végül az életet is azzal, hogy kiszolgáltatta őket a náci halálgépezetnek. 

„Erre a magyar tragédiára emlékezünk április 16-án" - tette hozzá. Hangsúlyozta: mindent meg kell tennünk ahhoz, hogy ez újra elő ne forduljon. „Egyrészt rendelkezésre állnak az alkotmányos keretek és a jog eszközei. Az új magyar alaptörvény értékválasztásának egyik kiindulópontja a nemzetiszocialista és a kommunista eszmék, illetve gyakorlat tagadása" - mondta.

Hozzátette, az alaptörvény védi a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, és rendelkezése alapján büntetőjogi eszközökkel is fel lehet lépni azok megsértőivel szemben.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija beszédében hangsúlyozta, a helyi zsidóság Tokaj-Hegyalján évtizedek óta már csak emlék, de az ehhez hasonló megemlékezések rámutatnak arra, milyen fontos szerepet töltött be a zsidóság a vidék életében, s ennek emlékét ápolnunk kell. 

A megemlékezésen Ilan Mor izraeli nagykövet hangsúlyozta, soha többé nem lehet holokauszt. Úgy fogalmazott, egy független, önálló, erős Izrael szükséges ahhoz, hogy az emlékezésben segítsen, és megvédje azokat, akik segítségre szorulnak.

Tombor András, a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács tevékenységével kapcsolatban kiemelte, hogy a régió a kormányzat elkötelezettségének köszönhetően jelentős fejlődés előtt áll. A fejlesztési tanács a borvidék infrastrukturális fejlesztései, valamint a helyi termékek nemzetközi ismertségének növelését segítő programok mellett a közösségépítést is fontosnak tekinti - tette hozzá.

Orbán Viktor: a magyar zsidóság a magyar nemzet része

Magyarország célja, hogy egy egyre bizonytalanabb, békétlenebb világban a jövőben is a biztonság és a nyugalom országa maradjon minden polgára számára - fogalmaz Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján közzétett nyilatkozatában, amelyet sajtófőnöke, Havasi Bertalan juttatott el csütörtökön az MTI-nek.

„Alaptörvényünk szellemében újfent nyilvánvalóvá tesszük: a magyar zsidók közössége mindenkor számíthat Magyarország kormányának tiszteletére, barátságára, védelmére" - rögzítette Orbán Viktor, hozzátéve: a huszadik század történelmi viharai és erkölcsi megrendülése után új alapokra helyezett magyar alkotmányos berendezkedés garantálja, hogy a magyar zsidóság a magyar nemzet része.

Colleen Bell: a holokauszt volt az emberiség történetének legtragikusabb időszaka

Az emberiség történetének legtragikusabb időszakként emlékezett a holokausztra a népirtásemléknapján, csütörtökön Budapesten, a Páva utcai emlékközpontban az Amerikai Egyesült Államok nagykövete. Colleen Bell úgy fogalmazott: emlékezni kell ezekre az eseményekre, tanulni belőlük, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg még hasonló sem. Magyarország jelentős lépéseket tett, hogy szembenézzen történelme tragikus eseményeivel, benne a holokauszt során játszott tragikus szerepével - tette hozzá. 

A diplomata megjegyezte, „mindannyian tehetünk többet, és többet is kell tennünk" a gyűlöletet és a tagadást hirdetőkkel szemben, akik megtagadnák Magyarország zsidó polgáraitól a jogot, hogy hallassák hangjukat, ha az ország történelméről van szó. Kódolt üzenetekkel és kettős beszéddel próbálják megszerezni a szélsőségesek, az antiszemiták szavazatát. 

Hangsúlyozta: el kell ítélni a gyűlöletkeltést, valamint a zsidók és keresztények szembeállítására tett kísérleteket. Tartozunk ezzel a holokauszt áldozatainak éppúgy, mint azoknak, akik a gyűlölettől és előítéletektől mentes világ megteremtésén dolgoznak - mondta.

Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete emlékbeszédében arról szólt: előtte és utána is történtek népirtások, de a holokauszt egyetemességét az a megdöbbentő könnyedség, gyorsaság és az az ideológia adja, amivel jól képzett emberek véghez vitték ezt az embertelen tettet a technikailag fejlett Németországban.

Korunkban három módon lehet biztosítani, hogy az erkölcsi értékek megőrizzék alapvető fontosságukat: „oktatás, oktatás, oktatás" - fogalmazott a diplomata, tapsot váltva ki ezzel több száz tagú hallgatóságából.

Felelősségre, a társadalmi gyűlölet és erőszak elleni fellépésre tanít a Világ igazainak példája, akik nyíltan felléptek a rasszizmus, az idegengyűlölet, az üldöztetés ellen, és életük kockáztatásával mentették az üldözötteket.

„Felhívok mindenkit, hogy álljon ki az emberi szabadságok mellett, az antiszemitizmus ellen" - fogalmazott a megemlékezésen a nagykövet, aki szerint a párizsi példához hasonlóan Magyarországon is ki kell mondani: az ország zsidó lakosságát érő támadás a nemzet, az ország elleni támadás.

Takács Szabolcs Ferenc, európai uniós ügyekért felelős államtitkár, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke hangsúlyozta: a más népek, nemzetek, vallások iránti tisztelet és tolerancia hiánya vezet a népirtáshoz. A tolerancia kultúrája viszont csak ott verhet gyökeret, ahol nincs igény és lehetőség az önkényre, az elnyomásra.

Hozzátette: a toleranciáról nem elég a magas politika szintjén beszélni, hanem tenni is kell érte: egyrészt a fiatal generáció oktatásával, másrészt emlékezéssel a legszélesebb társadalmi körökben. 

Az IHRA 2000-ben a holokauszt történetének oktatására, emlékezetére és kutatására jött létre, azért, hogy az soha többé ne történhessen meg - idézte fel.

Takács Szabolcs Ferenc szólt arról is, hogy a magyar nemzet soha nem felejti, felejtheti el a holokausztot. A magyar állam intézményeinek aktív szerepvállalása a gettósításban és a deportálásban, valamint előzőleg a zsidóság jogfosztásában és meghurcolásában arra késztet, hogy "emlékezésünket önvizsgálattal és a jövőbe mutató, tudatosan vállalt felelősséggel mélyítsük el" - fogalmazott.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára felidézte, hogy az országgyűlés 2000-ben nyilvánította április 16-át a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött Kárpátalján a zsidóság gettóba zárása.

A helyettes államtitkár Viktor Franklt, a koncentrációs tábort megjárt bécsi pszichiátert idézte: „végső soron nem az embernek kell megkérdeznie, mi az életének az értelme, hanem azt kell felismernie, hogy ő az, akit megkérdeztek". Az élet ezt a kérdést mindenkinek felteszi - hangsúlyozta. A holokauszt-emléknapon fontos hangosan is kimondani a kérdést, hogy mit teszünk a hetven évvel ezelőtt a vészkorszak és a második világháború okozta iszonyatos sebekkel? 

A közös emlékezést és a gyászt, a kirekesztő eszmék és a gyűlöletkeltés minden formájának elutasítását, valamint az építkezést nevezte meg feladatként, majd kiemelte, ezért indított a kormány programot a zsinagógák és az elhagyott zsidó temetők rendbetételére, felújítására.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet az embermentőkre való emlékezés fontosságára is, példaként említve Almásy Tibor hadnagyot, idősebb Antall Józsefet és Apor Vilmos vértanú püspököt.

Adorjáni Dezső Zoltán, a kolozsvári evangélikus-lutheránus egyházközösség püspöke a józan és őszinte szembenézés, emlékezés fontosságáról beszélt. Vállalni kell az erkölcsi felelősséget a holokauszt során megöltekért, ugyanakkor bíznunk kell egy olyan világ eljövetelében, amelyben a kisebbségek nyelve, kultúrája, mássága "nem veszélyforrást, hanem értéket fog jelenteni a többség számára" - fogalmazott.

A közösségtudat fontosságát emelte ki Marius Bucur, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Történettudományi Karának dékánhelyettese, megjegyezve, hogy ennek hiánya is vezetett 1944-ben a tragédiához.

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen a résztvevők mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékfalánál. 

Tizenegyezren vettek részt az auschwitzi Nemzetközi Élet Menetén

Közel tizenegyezer fiatal zsidó vett részt csütörtök délután a lengyelországi Oswiecimben a 24. Nemzetközi Élet Menetén, a mintegy ötven országból – köztük Magyarországról - érkező résztvevőket német és a lengyel diákok csoportjai kísérték.

A menetre - a hagyományoknak megfelelően - a holokauszt áldozatainak emléknapján került sor. A Dávid-csillagos, kék dzsekit viselő fiatalok átvonultak a két volt náci német haláltábor, az Auschwitz I és az Auschwitz II-Birkenau közötti három kilométeres, halálútnak nevezett szakaszon. A felvonulás az Auschwitz I hírhedt, Arbeit macht Frei feliratú kapujánál kezdődött el, előtte felszólalt a zsidó hagyomány szerint bűnbánatra késztető sófár kürt. A menet végpontjának közelében, a birkenaui tábor kapuján belépők a hangszórókból a holokauszt áldozatául esett gyerekek neveit hallották. A rendezvény a birkenaui gázkamrák romjainak közelében, az auschwitzi áldozatok emlékművénél ért véget. Az ott megtartott megemlékezés végén elmondták a zsidó halotti imát, a kaddist.

Az egyik német résztvevő a lengyel közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott, hogy nemzete számára Auschwitz tragikus hely. „Tudjuk, mit tettek a németek a zsidókkal, a lengyelekkel és másokkal is" – mondta, hozzátéve, hogy ő és a barátai azért érkeztek, hogy bocsánatot kérjenek a holokausztért.

A Nemzetközi Élet Menete egy kulturális projekt, amelynek keretében a különféle országokból érkező fiatal zsidók azokat a lengyelországi helyeket látogatják meg, ahol a németek a második világháború idején zsidókat végeztek ki.

Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok volt a lengyel, roma és szovjet hadifogoly is. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. Az auschwitzi lágerekben a németek 1,1 millió embert, ebből mintegy 1 millió zsidót gyilkoltak meg.

Az áldozatokra emlékeztek a Cipők a Duna-parton emlékműnél Budapesten

A „nyíltan náci" gondolatokat valló országgyűlési képviselők lemondatására szólította fel Vona Gábort, a Jobbik vezetőjét a Közép- és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetségének elnöke azon a megemlékezésen, amelyet a holokauszt-emléknap alkalmából rendeztek a Cipők a Duna-parton emlékműnél csütörtökön Budapesten.

Horovitz Tamás azt kérte, hogy a pártelnök mondassa le „a holokauszt-tagadó, cipőbe köpködő politikusait, és ne küldje vissza őket bűnbánó módon virágokkal bocsánatot kérni, hogy kiszolgáltassa vele saját érdekeit". Hozzátette: törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy ne évülhessen el három év alatt a holokauszt tagadása, a sírok és emlékhelyek meggyalázásának bűntette.

A szónok hangsúlyozta, hogy nemcsak emlékezni jöttek, hanem új irányt mutatni, mert az elmúlt hetekben, hónapokban sorra jelentek meg hírek zsidó emberek emlékének meggyalázásáról, a holokauszt tényének tagadásáról, és közvélemény-kutatások tanúskodnak az antiszemitizmus erősödéséről. Felhívta a figyelmet a hatékony érdekképviselet szükségességére, amely megálljt parancsol az egyre növekvő antiszemitizmusnak, "a holokamuzóknak, a cipőbe köpködőknek, a náci tetoválást viselőknek".

„Azért vagyunk ma itt, hogy megmutassuk és hogy együtt kimondjuk: elég volt! (...) Azért vagyunk ma itt, hogy együtt mondjuk ki: nem akarunk félni a náci gondolatokat dédelgető politikai erőktől" - fogalmazott Horovitz Tamás.

„Ha nem tudjuk megvédeni halottaink emlékét, nem leszünk képesek megvédeni az élőket sem" - jelentette ki.

Zoltai Gusztáv holokauszt-túlélő, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének korábbi ügyvezető igazgatója azt mondta: 1944-45-ben a nácik és a nyilasok úgy gondolták, hogy a zsidók kiirtása meghozza nekik a békét, a gazdagság paradicsomi bőségét. Mindezt akkor, amikor Magyarország már elbukott, földjén szovjet katonák masíroztak, amerikai és angol repülőgépek bombázták. Nőket, öregegeket, gyerekeket vezényeltek ki a gettóból, a védett házakból, kergették őket nyugatra és a Duna partra - emlékezett.

Túlélőként felidézte, milyen volt a torkot szorító félelem, az éhség, a reménytelenség, az álmok nélküli éjszakák rettegése; hogyan várták a hóhércsizmák koppanását. És nem segített az sem, aki korábban talán tapsolt a színésznek a nézőtéren, hálás volt az orvosnak a gyógyító kéz simogatásáért, aki tudta, mit ér a jó cipó - fogalmazott Zoltai Gusztáv, a többségi társadalom közönyösségére utalva.

Végül feltette a kérdést, hogy hol van az a „21. századi új nyilas", aki nemrég beleköpött az egyik vascipőbe és akinek a tapolcai választás nyomán az a képzete támadhat, hogy újrakezdhető a történelem? „Hát nem jönnek, és nem győznek! Még akkor sem, ha most többen vannak. (...) Gyilkos ne legyen reményed!" - mondta Zoltai Gusztáv.

A rendezvény résztvevői - több százan - elmondták a zsidó halotti imát, a kaddist, valamint mécsesek gyújtásával és a Duna sodrására bízott papírhajókkal emlékeztek a holokauszt áldozataira, a folyóba lőtt emberekre.

Köveket helyeztek el a Dohány utcai zsinagóga kertjében az áldozatok emlékére

A kormány nevében Takács Szabolcs, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség soros elnökségéért felelős miniszteri biztos és Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára helyezte el az emlékezés koszorúját és köveit. Ezután a résztvevők közül többen is köveket helyeztek el az emlékfánál.

Az áldozatok emlékére Fröhlich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija mondott imát.

A megemlékezésen részt vett mások mellett Colleen Bell amerikai, Ilan Mor izraeli és Lieselore Cyrus német nagykövet, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Bánki Erik (Fidesz), Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő, Hajdu Mária, az LMP emlékezetpolitikai szakszóvivője és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is.

Történész: a magyar történettudomány jól áll a vészkorszak feldolgozásával

A magyar történettudomány az elmúlt 20 évben nagyon sokat tett annak érdekében, hogy megismerjük a magyar vészkorszaknak a történetét, ami 1989 előtt félig-meddig tabu volt - mondta Stark Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) bölcsészettudományi intézetének történésze az M1 aktuális csatornán, csütörtök reggel.

A történész a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja kapcsán arról beszélt, a jelenkor-történetnek a holokauszt az a fejezete, amely a leginkább fel van tárva, és ez igaz a magyarországi viszonylatban is, a magyar történettudomány jól áll a vészkorszak történetének feldolgozásában, „nagyon sok izgalmas könyv és dokumentáció jelent meg". 

Stark Tamás elmondta: 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása, összesen 440 ezer magyar zsidót deportáltak, a vidéki zsidóság teljes egészét. Hozzátette, bár Horthy Miklós kormányzó közbenjárására a budapesti zsidóságot ekkor nem deportálták, de a nyilas uralom alatt, 1944 októberében-novemberében már  több tízezer fővárosi zsidót is deportáltak. 

Kiemelte: bár az ország német megszállás alatt volt, a gettósítást, illetve a deportálást a magyar közigazgatás, a magyar csendőrség hajtotta végre. 

„Történelmi szempontból a gettósításnak, deportálásnak azért volt különleges jelentősége, mert ez volt az európai zsidóság megsemmisítésének utolsó felvonása. Minderre akkor került sor, amikor már teljesen nyilvánvaló volt, hogy a náci Németország el fogja veszíteni a háborút" - tette hozzá a történész. 

Elmondta, annak idején mintegy félmillió magyar zsidót gyilkoltak meg, ez azt jelenti, hogy a magyar zsidóság 20-25 százaléka élte túl a vészkorszakot, részben a munkaszolgálatosok, részben pedig a fővárosi zsidóság a gettókba zárva.

„Budapest angyalára" emlékeztek Madridban

A vészkorszak idején Budapesten több mint ötezer zsidót megmentő spanyol diplomatára, Ángel Sanz Brizre emlékeztek Madridban a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából és bemutatták azt a nemrég elkészült dokumentumfilmet is, amelyben túlélők mesélnek az átélt borzalmakról, valamint a „Budapest angyalaként" emlegetett egykori ügyvivő hősies és áldozatos munkájáról.

„A vagonokból kiabálás hallatszott, kezek nyúltak ki, vizet kértek és segítséget" - idézi fel Jaime Vándor a kedden bemutatott filmben, hogy mit látott 1944 tavaszán. Az akkor 11 éves fiú édesanyjával és testvérével később a Szent István parkban, az egyik úgynevezett védett spanyol házban kapott menedéket több száz másik zsidó családdal együtt.

Édesapja magyar és spanyol állampolgár volt, így kerültek kapcsolatba Ángel Sanz Brizzel, a spanyol nagykövetség ügyvivőjével, akik kezdetben a Magyarországon élő spanyol származású szefárd zsidókat igyekezett megmenteni. Ahogy a borzalmak fokozódtak, a kör egyre bővült, végül több mint 5500 ember köszönhette neki az életét.

A diplomata több házat bérelt Budapesten, a befogadott embereknek védettséget jelentő menlevelet, útlevelet és élelmiszert is szerzett, ami akkor rendkívüli feladat volt. A védett épületeket még a nyilasok is tiszteletben tartották - mondta Dobos Erzsébet, Sanz Briz-szakértő, a madridi Centro Sefarad-Israel kulturális intézetben tartott szerdai kerekasztal-beszélgetésen. 

Hozzátette: míg az olasz Giorgio Perlasca és a svéd Raul Wallenberg nevét mindenki ismeri, a velük közösen munkálkodó Sanz Brizről csak kevesen hallottak Magyarországon és Spanyolországban is. 

Ez motiválta az Ángel Sanz Briz keresztútja című film rendezőjét. José Alejandro González Baztán az MTI-nek elmondta, hogy a spanyol iskolákban keveset tanítanak a II. világháborúról és a holokausztról. Ő maga is azután kezdett komolyan foglalkozni a témával, hogy megnézte a Schindler listája című filmet. Kutatásba kezdett és rátalált Ángel Sanz Briz nevére.

Felvette a kapcsolatot a férfi családjával, majd Budapestre utazott, ahol Dobos Erzsébet és Harsányi Iván történészek segítségével találkozott olyanokkal, akiket a spanyol diplomata mentett meg. Nem mindenki vállalta a szereplést, de akik végül igent mondtak, mind azért tették, hogy ne merüljön feledésbe mindaz, ami akkor történt - tette hozzá. A filmet egy évig forgatták Budapesten, Zaragozában, Madridban és Jeruzsálemben.

„Szerencsére Budapesten is léteztek hősök, magyarok és külföldiek, akik a belső értékeikre hallgattak és szembeszálltak az értelmetlen gyűlölettel. (...) Neki azokban az időkben olyan nagy bátorságra és kitartásra volt szüksége, mint még soha" - fogalmazott Győri Enikő madridi magyar nagykövet, hangsúlyozva, hogy reméli, a filmben bemutatott emberi példa segít emlékezni és egy békésebb, emberibb Európát és világot építeni.

Juan Carlos Sanz Briz, a spanyol diplomata fia felidézte, hogy édesapja számára az életek megmentése volt a legfontosabb és ezért cserébe semmit nem kért vagy várt. A spanyol kormánytól nem kapott világos utasításokat, így gyakorlatilag engedély nélkül, a saját belátása szerint cselekedett, miután látta, hogy mi történik körülötte.

Ángel Sanz Briz megkapta a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami, a Világ Igaza kitüntetést. Szülővárosában, Zaragozában utcát neveztek el róla, emlékét tábla őrzi Budapesten a Cervantes Intézet épületének falán.