„Minden zene célja, hogy Isten dicsőségét zengje, és kikapcsolódást nyújtson a lélek számára; ahol ezt nem tartják szem előtt, ott nem zene szól, csak pokoli lárma” – fogalmazott a 330 évvel ezelőtt született Johann Sebastian Bach. A Deák téri templomban összegyűlt gyermeksereg a szombati kórustalálkozó alkalmával bebizonyította, hogy fiatalon is lehet – minőségi módon – Isten dicsőségére énekelni. Ezt mindegy bizonyítva, a rendezvény elején nyolc iskola több mint kettőszáz-húsz diákja énekelte együtt az Erős vár a mi Istenünk evangélikus himnuszunkat. A rendezvény szervezőjétől, Nováky Andreától megtudtuk, hogy ez az éneklés a konduktív pedagógia alapjaira épülve valósult meg: „A gyermekek énekét professzionális zenészek kísérték. Ez azért volt fontos, mert a gyermekek többsége eddig csak egy szólamban énekelt, a zenészek közreműködésével és segítségével lehetett megvalósítani, hogy valóban értékes zene legyen hallható. Így a jelenlévő gyermekek mára elmondhatják: Bach zenéjét énekelték zenekari kísérettel.”
Az ország tizenöt evangélikus iskolájából nyolc oktatási intézmény vett részt a találkozón. A közös éneklést követően a győri, alberti, szarvasi, orosházi, a soproni Hunyadi, a békéscsabai és a két budapesti – Sztehlo és Deák tér – iskola növendékeinek önálló előadásait hallhattuk. Az előadások mindegyikénél érezhető volt a fellépést megelőző alapos felkészülés, mely a kórusok és vezetőik dicséretét érdemli.
„Nem könnyű ma kórusokat alakítani, ezért is nagyon nagy hálával gondolok azokra a tanárokra és az őket támogató iskolai vezetőkre, akik képesek ma kórusokat létrehozni. Mai korunk sokkal inkább individualista, mintsem csapatszellemben gondolkodó, ezért a szülők előbb íratják gyermeküket egyéni képzésre, mintsem közösségi foglalkozásokra. Nagy elismerést érdemelnek azok az oktatók, akik ma is képesek képviselni a közösségi élmény, így a kórusban éneklés fontosságát” – hangsúlyozta az evangelikus.hu kérdésére Nováky Andrea.
A népdaltól az egyházzenéig sokrétű, színes, és legfőképpen örömmel zengő előadásokról érthető, hogy Gáncs Péter elnök-püspök miért fogalmazott az alábbi módon: „Az evangélikus egyházat korábban – többek között Johann Sebastian Bach hatására – éneklő egyháznak is nevezték. Ma a fiatalok bebizonyították, hogy ez korántsem a múlt, hiszen a diákok olyan minőségben és lelkesedéssel adták elő kórusműveiket, melyre lehet építeni.”
Az elnök-püspök hozzátette: „Ez a kezdeményezés megmutatja számunkra, hogy az éneklés közösséget formál, ezért örömteli, hogy ez nemcsak egyszeri alkalomnak lett meghirdetve, hanem az ötletgazda szándéka szerint hagyományteremtő céllal jött létre.”
„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal” – fogalmazott Kodály Zoltán. Ezzel egyetértésben, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán országát kiemelve az országos felügyelő, Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy „az együtt éneklés, a közös muzsikálás nemcsak egyéni öröm, hanem közösséget formáló érték is. Minden olyan pozitív irányú kezdeményezésnek, mely közösséget és értéket fogalmaz meg mellé kell állnunk, hiszen ezáltal adunk lehetőséget a jövő nemzedéknek.”
A kezdeményezés szerverezőjétől és ötletgazdájától, a Magyarországi Evangélikus Egyház énekért felelős tantárgygondozójától, Nováky Andreától arra a kérdésre, hogy mi hozta életre a kezdeményezést megtudtuk: „Az evangélikus középiskolásoknak immáron tizenkét éve van hasonló találkozójuk, most jutottunk oda, hogy az általános iskoláknak is elindítsuk a kórustalálkozót. Nagy öröm, hogy iskoláink nagyobbik része egyből és lelkesen jelentkezett.”
A kórustalálkozó eredményeiről és hatásairól kérdezve a tantárgygondozó kifejtette: „A fellépő diákok legnagyobb része életében először énekelt több szólamban, mely új perspektívát nyit számukra. Több karvezető kifejtette, hogy mennyire inspirálta őket személy szerint és a diákokat is ez a lehetőség, így már tudatosan fognak készülni a két év múlva megrendezésre kerülő második találkozóra.”
Nováky Andrea a kórustalálkozó értékeléseként elmondta, hogy „a szervezésben egy-két dolgot fogunk még csiszolni, de összességében elmondható, hogy egy nagyon nagy eredmény született azzal, hogy ennyi diák közösen és színvonalasan énekelt. Mindenki a lehetőségeinek a csúcsát hozta.”
„A zene erő, mozgás, történés” – fogalmazott a dán evangélikus teológus és filozófus Søren Aabye Kierkegaard. Az Evangélikus Általános Iskolák I. Kórustalálkozóján megtapasztalhattuk, hogy mindez az énektanároknak és diákoknak köszönhetően ma is megvalósulhat. Talán ezért is mondta Gáncs Péter elnök-püspök, hogy „ez egy olyan kezdeményezés, mely lehetőséget teremt a misszióra, hiszen aki a Deák téren sétálva meghallja a diákok énekét, közelebb kerülhet a karvezetőhöz: Jézus Krisztushoz.”