A – püspöki jelenléttel lezajlott – szombati döntőn 8-8 csapat vívott meg egymással. A fiúk bajnokságának utolsó megmérettetésén két evangélikus iskola csapatával is találkozhattunk (és a pályán ők is egymással), közülük a bonyhádiak a kiváló 5. helyen végeztek.

(A képen: Bálint Máté, Steiner Armand, Ozorai Soma, Ozorai Barna (előttük Radványi Dániel), Ónodi Zsombor, Mészöly Kálmán az MLSz képviseletében, Matos Péter, Balaskó László, Hajdu Bence, Benkő Krisztián, Antus Zsolt)

A Fasor 1904 nevű remek gárda évek óta játszik együtt. Az éppen elballagók helyébe a fiúk persze körültekintően újoncokat szerveznek. Az iskolalelkész lelkes mentális támogatásával - és önszerveződve, saját tapasztalataikra támaszkodva - rúgják hétről hétre a bőrt rendíthetetlenül a balesetveszélyes iskolaudvaron. A 11-dikes Práth Dávid személyében olyan szenvedélyes csapatkapitányt választottak maguk közül, aki a küzdelemben és sokszor a viták elrendezésében is példát mutat. Gyönyörű azt tapasztalni, hogy egy-egy vesztett meccs után sincs a játékosok között veszekedés, hogy a mérkőzés tüzében kicsúszott szavakra spongya kerül, és mindenek fölött marad a barátság, a nagyon jó csapatszellem. Mert kell egy csapat! A csapatnak persze van még jó néhány harcos egyénisége: egyik nagyon kemény, a másik szerényen, de elszántan áll helyt a védelemben, a harmadik elegánsan és pontosan mozog a pályán, a negyedik vállalja a közelharcot… Valamiben azonban egyek: mind magukénak érzik a csapatot, és teljes erőbedobással küzdenek érte. (Közben talán észre sem veszik: az életre nevelődnek.)

A Fasor 1904 az idén megnyerte az evangélikus középiskolák győri Péterfy-kupáját, majd a Coca Cola Cup budapesti döntőjéről is arannyal tértek haza. A Margit-szigeten csoportelsőként továbbjutva, a második körben a bonyhádiakon is győzelmet aratva keültek a döntőbe.

Elképesztően keményen harcoltak mindegyik meccsen, és nagyon jók voltak a döntőben is. Jobbak az ellenfélnél. Akkor miért nem nyertek mégsem? Mert a foci szerencse dolga is. Ezt, ha régebb óta nem is, de az aranycsapat berni döntője óta tudjuk. És bár „sírni csak a győztesnek szabad”, a lelátón és a partvonalon álló, szenvedélyes Fasor-szurkolók bizony nehéz szívvel vették tudomásul a 0:1-es eredményt. És nem azért, mert a madridi útra így a zalaegerszegi gimnazisták készülhetnek. Sokkal inkább azért, mert – ilyen az iskolás csapatok sorsa – a jövő tanév fasori csapata már nem ez a csapat lesz. Hiszen közülük öten főiskolai, egyetemi (foci)pályákra igazolnak. Ha minden jól megy. Hajrá, fiúk! Szép volt, fiúk! Köszönjük, fiúk!

(A képen: állnak: Pintér Dániel, Ferenczy Marcell, Schranz Ambrus, Bagdán Gábor, Fekete Tamás, Barcsay Csanád, Práth Dávid. Guggolnak: Jutasi Győző, Fabiny Márton, Regős László Pál.)