Megerősíti barcsi jelenlétét az Ökumenikus Segélyszervezet

Újabb sátorral, megnövelt készletekkel és megerősített csapattal folytatja a segítségnyújtást Barcson az Ökumenikus Segélyszervezet. A horvát határnál fekvő településen szeptember 20-án kezdték meg a munkát az ökumenikusok. 

https://www.evangelikus.hu/segelyszervezet-barcs

Úton lévő emberek

Határsértő, bevándorló, migráns – de hol az ember? A szegedi Tágas Tér Fesztiválon ezzel a címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetés résztvevői szakmai, civil és egyházi szemszögből közelítették meg a menekültkérdést.

Hegedűs Márk, az Európa Rádió szegedi tudósítója a szeptember 26-i alkalom elején arról kérdezte beszélgetőpartnereit, saját szakterületükön hogyan szembesültek az Európába tartó menekültáradattal.

„A migráció évtizedek óta világméretű probléma" – mondta Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára. A Bibliatársulatok Világszövetségének tagszervezeteként ő és munkatársai nem most találkoztak azzal, hogy emberek milliói vannak úton, élnek menekülttáborokban világszerte. Akét évvel ezelőtt készült, bibliai menekültekről szóló kiállításukkal is erre szerették volna felhívni a magyar emberek figyelmét. Gáncs Péter evangélikus püspök – a misszió oldaláról közelítve meg a kérdést – úgy fogalmazott: „azt is mondhatnánk, hogy mivel nem indultunk széles e világba az evangéliummal, eljött a széles e világ megnézni, van-e még itt evangélium." Hozzátette, hogy a személyes találkozás megváltoztatta a migránsokról alkotott képét. Kanizsai Nagy Dóra, a Református Menekültmisszió vezetője azt fájlalta, hogy idén nyáron mintha elfelejtettük volna, hogy aki bizonyíthatóan menekül hozzánk, azt jogszabályi kötelességünk befogadni. Kékesi Márk Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tanársegédje, a migránsokat segítő szegedi civil közösség alapítóinak egyike azt emelte ki, hogy miközben a szegediek összefogtak, hogy átutazókat segítsenek céljaik elérésében, egy erős közösség jött létre, amelyik magán is tud segíteni.

„Határsértő, bevándorló, migráns, menekült... Melyik szó fedi le az érkezőket?" – tette fel a kérdést a moderátor. A beszélgetés résztvevői megegyeztek abban, hogy mindegyik jogi kategória, sajtónyelvi kifejezés mögött emberek színes csoportjáról van szó, akik úton vannak, segítségre szorulnak; nem helyes, ha a kifejezésekkel játszva növeljük a társadalom félelemérzetét. Pecsuk Ottó kiemelte: úgy alkotunk véleményt ezekről az emberekről, hogy a lakosság kilencven százaléka ténylegesen nem is találkozik velük. A nemzetközi jog szerinti hosszas eljárás definiálja, hogy az illegális határátlépők menekült, befogadott, oltalmazott státuszt kapnak hazánkban vagy kiutasítják őket – tette egyértelművé Kanizsai-Nagy Dóra. Hazánkban a menekültügyi eljárás nagyon szigorú, évente kevesebb, mint ötszáz ember kérelmét fogadják pozitívan. „Ez a szám állítsa helyre a biztonságérzetünket" – kívánta. Kékesi Márk Zoltán hozzátette: mindig mindenütt vannak, akik egy felkínált lehetőséggel vissza akarnak élni. Arányukat jelen esetben nem lehet megtippelni, de miattuk nem szabad a rászorulók elől elzárkózni.

„Ha a keresztyénség Európa számára nem csupán gyökér és emlék, hanem hiteles mindennapos élet lesz, akkor nem kell tartania a nem radikális muszlim kisebbségtől" – reagált Gáncs Péter az iszlamizálódással kapcsolatos félelmekre. Hozzátette: aki a határra jön, annak nem erőszakos térítésre, hanem pokrócra van szüksége, a segítő krisztusi szeretet megnyilvánulásaira.

Sokan sokféleképp értik a „... jövevény voltam, és befogadtatok..."igeszakaszt Máté evangéliumának 35. részéből. Gáncs Péter és Pecsuk Ottó is óva intettek mindenkit, hogy önkényesen csűrjék-csavarják a Biblia szavait. A püspök szerint a helyes értelmezés mindig Krisztusra mutat. Ennek a reformátori elvnek a fényében ezt a felszólítást szerinte komolyan kell venni, de a mennyiség kérdésében józanságra van szükség, illetve az is kérdéses, mit jelent a befogadás: „Egy embert könnyű befogadni, de ha százan állnak az ajtónk előtt, könnyen pánikba esünk." A főtitkár szerint azt kell megvizsgálunk, hogy egyéni erkölcsi választásunk megfelel-e annak, ahogy Jézus Krisztus viszonyulna az adott helyzethez. Emellett hangsúlyozta a szeretet elvét és Máté evangéliumának egy másik megszívlelendő szakaszát: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük..." (Mt 7,21)

A Bibliatársulat az előző hetekben egészségügyi csomagokkal segítette a migránsokat, valamint francia testvérszervezetük által kidolgozott, fárszi, arab, francia, urdu nyelven elérhető On the road... (Úton...) című füzettel. „A kiadvány korábbi menekültek tanúságtételeivel, imádságokkal és bibliatanulmányozásokkal szeretné megerősíteni az úton lévőket, hogy Isten minden körülmények között szereti őket" – mondta Pecsuk Ottó. Kanizsai-Nagy Dóra arról mesélt, hogy szeptember folyamán a budapesti Skót Misszió megnyitotta templomának kapuit, befogadott néhány átutazó családot éjszakára. „Azok az emberek, akik még talán sohasem voltak keresztyén templomban, most megszáríthatták a ruháikat, együtt ettek velünk, másnap jó élménnyel, újult erővel indultak tovább" – mondta a szakember, aki szerint a befogadás a béketeremtés eszköze.

A résztvevők megegyeztek abban, hogy a segítségnyújtás mellett mindenki a saját szakterületén tud tenni a helyzet megoldásáért. Az önkéntes megpróbálja felhívni a szkeptikus állampolgárok figyelmét, hogy a közöny nem megoldás, a szakember munkája mellett próbál Istenre figyelni és párbeszédet folytatni, a püspök gyógyító szavakkal megjelenni a médiában, a főtitkár pedig bemutatni, mit mond Isten az emberről, a menekültekről a Bibliában.

https://www.evangelikus.hu/menekult-forum-tagas-ter-szeged

A legnagyobb segítség, ha túllátunk a krízisen

Doris Peschke, az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának (CCME) főtitkára arra emlékeztet, hogy amit krízisként élünk meg, évekkel ezelőtt kezdődött és a kapkodás helyett az segít, ha túllátunk a jelenlegi helyzeten.

https://www.evangelikus.hu/egyhazak-migracios-bizottsag-menekult

A horvát határnál is segít az Ökumenikus Segélyszervezet

A beremendi határállomáson hozta létre legújabb bázisát az Ökumenikus Segélyszervezet. A szervezet munkatársai által az éjszaka folyamán felállított nagyméretű sátor lehetővé a Horvátországból tömegesen érkező migránsok és menekültek élelmiszerrel és ivóvízzel való folyamatos ellátását. 

https://www.evangelikus.hu/cikk/horv%C3%A1t-hat%C3%A1rn%C3%A1l-seg%C3%ADt-az-%C3%B6kumenikus-seg%C3%A9lyszervezet

107/2015. (IX. 17.) országos presbitériumi határozat kiemelt célú offertóriumról

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma megköszöni az országos iroda diakóniai osztályának a menekültek között végzett szolgálatát, és az egyház háztartásáról szóló 2000. évi I. törvény 10. § (2) bekezdése alapján 2015. szeptember 27. napján az üldözöttek és menekültek megsegítésére offertóriumot hirdet. Kéri az egyházközségeket, hogy a befolyó összegeket az országos egyház által nyitott, elkülönített 11707024-20478070 számú bankszámlára utalják át.

„Nyitott szívek – nyitott kapuk” – Osztrák protestáns lelkészek felhívása

„Isten törvénye azt követeli tőlünk, hogy fogadjuk be a menekülőket. Szállást és segítséget kell kapniuk úgy, hogy méltóságuk és emberi jogaik ne sérüljenek” – írták az Osztrák Protestáns Lelkészek Egyesülete 2015. szeptember másodikán tatott közgyűlésén kiadott nyilatkozatban, amelyet az alábbiakban olvashatnak.

https://www.evangelikus.hu/menekultek-osztrak-lelkesz-nyilatkozat

Egyházi szervezetek kérése az Egyesült Államokhoz

Az egyházak és egyházi szervezetek több szíriai menekült befogadására szólítják fel az Amerikai Egyesült Államokat.

Az Egyházak Világszolgálata (CWS), az Evangélikus Bevándorlási és Menekült Szolgálat (LIRS) és további vallási szervezetek arra kérik az Amerikai Egyesült Államokat, hogy százezer szíriai menekült letelepítését vállalja a következő költségvetési évben, továbbá növelje a világ más részeiről érkező menekültek letelepítésére tett korábbi vállalásukat.

A CWS és az Evangélikus Egyházak Bevándorlási és Menekültügyi Szolgálata amerikai egyházakkal, köztük az Egyházak Világtanácsa tagegyházaival együttműködő szolgálatok.  „Több mint hatvan millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat” – mondta Erol Kekic, a CWS Bevándorlási és Menekültügyi Programjának ügyvezető igazgatója. „Jelenleg a szír krízis a legsúlyosabb, de nem szabad megfeledkeznünk Szomáliáról, Afganisztánról, és a Kongói Demokratikus Köztársaságról sem.”

Az egyházi szervezetek világszerte arról számolnak be, hogy a II. világháború óta nem kényszerültek ilyen nagy számban az emberek hazájukat elhagyni. „De a jelenlegi amerikai válaszunk meg sem közelíti az akkorit” – mondta Kekic. A krízis kezdete óta az Amerikai Egyesült Államok 1517 szíriai menekültet telepített le. „A jelenlegi helyzet nemzedékünk válsága, és morális kötelességünk ebben a helyzetben cselekedni.” A CWS szeptember 9-én elindított egy aláírásgyűjtő petíciót, a menekültügyi válságban komolyabb szerepvállalásra szólítva fel az Egyesült Államokat. A petíciót már hatvanezren aláírták, a CWS célja százezer aláírás összegyűjtése szeptember 30. előtt.

A menekültek jelenlegi helyzetéről – A Német Protestáns Egyház tartományi egyházainak vezetői által kiadott közlemény

Húsz püspök és egyházi vezető írta alá a Német Protestáns Egyház (Evangelische Kirche in Deutschland) tartományi egyházai által kiadott közleményt, amelyben a menekültek jelenlegi helyzetét taglalják. Az alábbiakban ezt a nyilatkozatot olvashatják.

https://www.evangelikus.hu/menekultek-nemet-nyilatkozat

Az Evangélikus Diakónia nemcsak a menekülteknek segít

Miután újabb adományokat - gyógyszereket, 700 takarót – vitt Röszkére a menekültek megsegítésére az Evangélikus Diakónia, figyelmét a befogadó állomásokon dolgozók munkakörülményei sem kerülték el.

Néhány nappal ezelőtt, 2015. szeptember 12-én, tapasztalva a nehéz körülményeket hat iroda és raktárkonténert telepített az Evangélikus Diakónia a röszkei két hangár területén, hogy az ott szolgálatot teljesítő rendőrök és a Magyar Vöröskereszt munkatársainak munkáját segítse. 

Az Evangélikus Diakónia támogatása révén az ideérkező adományok kulturált, biztonságos tárolása mellett így lehetőség nyílik arra is, hogy az itt dolgozók rendezettebb körülmények között végezhessék munkájukat.

https://www.evangelikus.hu/kontener-menekultek-roszke

Egyházi szervezetek levélben fordultak az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsához

Öt európai ökumenikus szervezet közös levélben fordult az EU tagállamok bel- és igazságügyi minisztereihez egységes, ambiciózus és az emberi jogokon alapuló menekültpolitikát sürgetve.

„Angyalokat vendégeltek meg” – A Lutheránus Világszövetség tagegyházainak írt levele

„A médiumok minden nap újabb tudósításokat közölnek kétségbeesett menekültekről, akik gyakran az életükkel fizetnek azért, hogy megpróbálnak Európába eljutni. Ezek a sokkoló képek is mutatják, hogy az európai országok koordinált menekültpolitikája a jelenlegi blokáddal ahhoz vezetett, hogy minden nap emberek, közöttük kis gyermekek veszítik életüket – írta a Lutheránus Világszövetség főtitkára, Martin Junge a tagegyházaknak írt levelében, amelyet az alábbiakban szó szerint idézünk:

https://www.evangelikus.hu/cikk/%E2%80%9Eangyalokat-vend%C3%A9geltek-meg%E2%80%9D-%E2%80%93-luther%C3%A1nus-vil%C3%A1gsz%C3%B6vets%C3%A9g-tagegyh%C3%A1zainak-%C3%ADrt-levele

Könyörgés a józanság és ébredés lelkéért - Gáncs Péter püspök írása

Talán még a fülünkben csengenek a tanévnyitó istentiszteletek Veni, Sancte… énekének hangjai. Most olyan időket élünk, amikor nem szabad egy pillanatra sem elnémulnia a Szentlélek ajándékaiért könyörgő imádságnak. Különösen is kérnünk kell a józanság lelkét abban a káosszal fenyegető menekültkrízisben, amelybe hazánk, de az egész öreg kontinens jutott.

https://www.evangelikus.hu/menekultkerdes-gancs-peter

„A gyengékről ne feledkezzünk meg, sőt segítsünk nekik!” – Interjú Heinrich Bedford-Strohm püspökkel

Heinrich Bedford-Strohm a Németországi Protestáns Egyház vezetője, a Bajorországi Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke vasárnap egész nap a magyarországi migránshelyzetről tájékozódott. A Bicskei táborban tett látogatása után volt alkalmunk exkluzív interjút készíteni vele benyomásairól.

https://www.evangelikus.hu/bedford-strohm-latogatas-interju

„A humanitárius segítségnyújtást az emberi méltóság tiszteletének jegyében kell végezni” – Heinrich Bedford-Strohm a menekülthelyzetről tájékozódott hazánkban

A Keleti Pályaudvar egyszerűen nem alkalmas fogadózóna, ellenben a magyarok által üzemeltetett menekülttáborokban megfelelő körülmények lennének a menekültek ellátására. – Ez volt a benyomása azoknak német delegáltaknak, akik a Németországi Protestáns Egyház, a Német Diakónia, illetve a német világi sajtó részéről (Bayerische Rundfunk, ARD, epd) érkeztek 2015. szeptember 13-án hazánkba, hogy testközelből is tájékozódjanak a magyarországi menekülthelyzetről.

Helyszíni riportunk: https://www.evangelikus.hu/segitseg-bedford-strohm-latogatas

Félhet-e az egyház népe? – Szarka István esperessel beszélgettünk

Az európai kultúra megingásáról, a gyökerekhez való visszatérés lehetőségéről, a menekültek megsegítéséről és a gyülekezetek mai helyzetéről beszélgettünk a Fejér–Komáromi Egyházmegye esperesével, Szarka Istvánnal.

https://www.evangelikus.hu/szarka-istvan-interju-2015

Titokban fogadott be ezer keleti keresztény családot Magyarország

Balog Zoltán kedden arról beszélt Párizsban, hogy Magyarország 2013–2014-ben ezer keleti keresztény családot már befogadott Irakból és Egyiptomból a nyilvánosság kizárásával, biztonságos módon és a magyar állampolgárság megadásával, azzal a lehetőséggel, hogy bármikor visszatérhetnek az eredeti lakhelyükre. A családokat a helyi keresztény vezetők igazolásai alapján fogadta be a kormány.

A menekülteknek abban kell segíteni, hogy ott tudjanak maradni, ahol vannak, és világos különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és azok között a menekültek között, akiknek eddig is segítettünk és ezután is segíteni fogunk – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden az MTI-nek Párizsban. 

Balog Zoltán kitért arra is, hogy sokan a magyar határzár építését embertelen tettként akarják feltüntetni, pedig szavai szerint "nem az embertelenség és az emberségesség között van a küzdelem, hanem azok között, akik tudják, hogy mit akarnak és azok között, akik tanácstalanok".

A tárcavezető a Közel-Keleten üldözött kisebbségek megsegítése érdekében 56 ország és 11 nemzetközi szervezet részvételével rendezett konferencián vett részt.

A találkozónak a miniszter szerint az volt a fő kérdése, hogy mit kell megtenni azért, hogy a közel-keleti kisebbségeknek ne kelljen elmenekülniük és mit azért, hogy később vissza tudjanak térni az otthonaikba és ott biztonságban tudjanak élni. Az is fő szempont, hogy meg kell őrizni azt a több ezer éves kultúrát, amelyben ezek a közösségek élnek.

Balog Zoltán - mint arról az MTI-t tájékoztatta - felszólalásában elmondta, hogy Magyarország 2013-2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból, a nyilvánosság kizárásával, biztonságos módon és a magyar állampolgárság megadásával, azzal a lehetőséggel, hogy bármikor visszatérhetnek az eredeti lakhelyükre. A családokat a helyi keresztény vezetők igazolásai alapján fogadta be a kormány. Olyan üldözött emberekről van szó, akiknek ténylegesen el kellett menekülniük - hívta fel a figyelmet.

„Őket befogadtuk és erre a jövőben is készen állunk, de csak ezen a biztonságos módon" - hangsúlyozta. Arra is emlékeztetett, hogy az iraki Erbílben egy több mint száztagú magyar katonai kontingens őrzi a menekülttábort, amely több milliárd forintjába kerül Magyarországnak.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy sokan a magyar határzár építését embertelen tettként akarják feltüntetni, pedig szavai szerint „nem az embertelenség és az emberségesség között van a küzdelem, hanem azok között, akik tudják, hogy mit akarnak és azok között, akik tanácstalanok". A miniszter szerint ez utóbbi táborba tartozik az európai vezetők nagy része, akik nem tudják, hogy milyen üzenetet képviseljenek a migránsok felé, s "káoszt teremtenek azzal, hogy egyszerre mondják, hogy gyertek is, meg nem is".

„Mi egyértelműen azt mondjuk, hogy ne gyertek, mert ennek így nincs értelme, és abban kell segíteni, hogy ott tudjanak maradni (a migránsok), ahol vannak, valamint világos különbséget kell tenni a gazdasági bevándorlók és azok között a menekültek között, akiknek eddig is segítettünk és ezután is segíteni fogunk" - mondta a miniszter. "De azt nem tudjuk elfogadni, hogy mások kényszerítsenek illegálisan bennünket arra, hogy az országunkat menekülttáborrá változtassuk, és szerintünk ez Európának is egy komoly veszélyt jelent" - fűzte hozzá.

A politikai megoldás eléréséhez pedig Magyarország úgy járul hozzá Balog Zoltán szerint, hogy elsőnként támogatta az Európa Tanácsban és az Európai Bizottságban azokat a határozatokat, amelyek kimondják, hogy a keresztények üldözése visszafordíthatatlan kárt okoz az egész emberiségnek, hiszen egy olyan kultúra semmisül meg, amelynek kétezer éven át sikerült fennmaradnia. "Ez olyan veszteség, amelyet Magyarország keresztény hátterű országként nem fogadhat el" - hangsúlyozta.

A résztvevők arra is javaslatot tettek, hogy az Iszlám Állam dzsihádista szervezet által az emberek és a kulturális örökség ellen elkövetett bűntetteket nyilvánítsa emberiesség elleni bűncselekményeknek a Nemzetközi Törvényszék.

A humanitárius akciónak helyben, a szomszédos országokban, Törökországban, Libanonban, Jordániában és Irakban található óriási menekülttáborokban történő segítségnyújtás a lényege a miniszter szerint. „A keresztények igazából nem akarnak eljönni, mert nem akarják, hogy megsemmisüljön az a kétezer éves kultúra, amit az őseik ott felépítettek" - mutatott rá. Ezzel magyarázható az, hogy a keleti keresztények nem akarnak Európa felé elindulni, hanem inkább visszamennének, ezért is szükséges Balog Zoltán szerint az óriási menekülttáborok körülményein javítani. "Az ottani kormányok nagyon komoly terheket vállalnak, s ebben Európának támogatni kell őket" - mondta.

Laurent Fabius francia külügyminiszter egy 25 millió eurós felajánlást tett a konferencián Franciaország nevében egy alap létrehozására, amelyből a visszatelepülőket támogatják, iskolákat építenek, helyreállítják a lakóházakat.

Balog Zoltán szerint erősíteni kell a tájékoztatást, és fel kell lépni az embercsempészet ellen is azért, hogy a középosztálybeli emberek ne pazarolják el a vagyonukat arra, hogy „a semmibe idehozzák őket Európába".

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának márciusi ülésén született döntés a konferencia összehívásáról, amelyet egy újabb követ 2016 elején Spanyolországban.

Széleskörű nemzetközi összefogással folytatódik az Ökumenikus Segélyszervezet menekültügyi programja

Finn, dán, svéd és német segélyszervezetek küldöttségei váltják egymást a héten az Ökumenikus Segélyszervezetnél. A világszerte több mint 120 segélyszervezetet tömörítő genfi székhelyű ACT Alliance segélyszervezeti szövetség tagjai az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül kívánnak segíteni a Magyarországon kialakult rendkívüli migrációs válsághelyzetben. A szervezet programját egyházunk is támogatja.

Lehel László, a nemzetközi szövetség egyetlen magyar tagszervezetének elnök-igazgatója, 2015. szeptember 10-én Budapesten több elemből álló átfogó segélyprogramot mutatott be sajtótájékoztató keretében. Az elnök-igazgató hangsúlyozta, hogy a közel 600 ezer dollár értékű nagyszabású program ötvözi a jelenlegi krízishelyzetben nélkülözhetetlen gyors, rugalmas segélyakciókat és a hosszú távú programelemeket. Előbbire példaként a röszkei gyűjtőpontnál az evangélikus egyházzal közösen működtetett krízispontokat említette, melyek az ott várakozó illegális határátlépők – különösen a családok és gyerekek – számára nyújt folyamatos segítséget a várakozás ideje alatt. A péntek reggeltől üzemelő ponton a rászorulók takarók, higiéniás csomagok és élelmiszer formájában kaphatnak azonnali segítséget. Az ökumenikusok röszkei krízispontján a kézzelfogható segítségnyújtás mellett arab, pastu és dari tolmácsokból álló csapat is dolgozik majd, segítve a folyamatosan érkezők informálását a rájuk váró menekültügyi eljárás lépéseiről.

A Segélyszervezet a röszkei krízispont mellett szükség szerint továbbra is kész rendkívüli segélyakciók végrehajtására, ahogy tette az elmúlt hetekben a budapesti tranzitzónákban és az M1-es autópályán elindult családok körében. Lehel László ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a segélyprogram súlypontja továbbra is az állandó befogadó állomások támogatása lesz. 

Mint ismeretes, az ökumenikusok július elsején elsőként vittek segélyszállítmányt a nagyfai táborba az evangélikus egyház felajánlásából, majd a következő két hónapban rendszeresen nyújtottak rendkívüli segítséget a Vámosszabadiban és Bicskén található állomásokon, valamint a röszkei regisztrációs ponton is. Az elmúlt hetek szállítmányai bébiételeket, gyermekápolási cikkeket, tartós élelmiszert, ruhát, fektető anyagokat és takarókat tartalmaztak. A Segélyszervezet a továbbiakban is a táborokkal egyeztetve, a szükségletek szerint folytatja a szállításokat.  

A nemzetközi összefogásnak köszönhetően, az Ökumenikus Segélyszervezet folytatni és erősíteni tudja a Vámosszabadiban és Bicskén júliusban megkezdett pszichoszociális segítségnyújtást is, melynek keretében a szervezet szakemberei (pszichológusok, szociális munkások) tartanak rendszeres gyerekfoglalkozásokat a táborokban várakozó migráns családok traumatizált gyermekeinek. A program a táborokban dolgozó tanárok munkájának szakmai támogatásával is kiegészül. 

Végül Lehel László elmondta, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal egyeztetve a Segélyszervezet kész szükség esetén ideiglenes befogadó állomás megnyitására is. 

A Magyarországi Evangélikus Egyház a hazánkba érkező menekültek támogatására adománygyűjtési akciót hirdetett meg

Az alábbi számlaszámra várjuk pénzbeli segítségüket:

OTP Bank, Magyarország

Magyarországi Evangélikus Egyház

MEE - Menekültügy - 11707024-20478070-00000000

Tolmácsolásban, ételosztásban...stb. való segítők jelentkezését is várja az egyház.

Az önkéntesek regisztrációs felületét itt találják: https://bit.ly/1UAyhol

Menekültek közötti misszió, de hogyan?

A magyarmisszio.blogspot.hu a menekültek között végzett szolgálathoz összegyűjtött és csomagokba rendezett evangéliumi tartalmú fájlokat néhány olyan nyelven, mely a szíriai, iraki és afgán emberek közül sokaknak anyanyelve.

https://magyarmisszio.blogspot.hu/2015/09/letoltheto-anyagok-menekultek-kozotti.html

Megfagyott levegő

Keresztyének is vannak a menekültek között, akiket hitük miatt üldöznek hazájukban. A hazai keresztyén egyházak nehezen találják meg saját hangjukat az egyre feszültebb légkörben, többen pedig úgy vélik, hogy a hívő társadalom elbukott a menekültkérdés kezelésében. A déli határ közelében keresztyén menekülteket és segítő önkénteseket kerestünk, hogy bemutassuk mi is történik keresztyén szemüveggel vizsgálva a migráció kérdését. A délvidéki Magyarkanizsától, Horgoson át Röszkéig és Szegedig végigjártuk a menekültek útvonalát. Hegedűs Márk helyszíni riportja a parokia.hu oldalán.

https://www.parokia.hu/hir/mutat/6705/

Emberségre szólítanak fel a romániai egyházak

Együttérzést vár híveitől az illegális bevándorlókkal szemben Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházi elöljáró a Ştiripesurse.ro hírportálnak adott nyilatkozatában szégyenletesnek nevezte azt, ami az Európába érkező migránsokkal történik.

A román hírportál számos romániai egyház vezetőjét faggatta a menekültkérdésről. „Ha Európa menekülteket akar fogadni, akkor a határon, ahol a kontinensre érkeznek, vonatszerelvényeknek és gépkocsiknak kellene állni, amelyek idehozzák őket. Miért kell ily módon végigvonulniuk Európán? Szégyen, ami történik" – értékelte a hírportálnak Kató Béla.

A református püspök szerint az arab országokban uralkodó krízisért azok a felelősök, akik ezt a helyzetet előidézték, vagy hagyták megtörténni. Rámutatott: Szíriában és több másik országban már képtelenség kezelni a helyzetet, így kétségbe esett emberek százezrei kénytelenek fejvesztve menekülni. A hírportál kérdésére a református püspök úgy vélte, egyelőre nem áll fenn az iszlamizáció veszélye Európában, azonban hozzátette: „ha 200 millió muzulmán akar Európába jönni, akkor már erről is lehet beszélni".

Kató Béla arra szólította a református híveket, hogy legyenek együttérzők a menekültekkel, és elmondta, hogy szükség esetén a református egyház kész segítséget nyújtani, hogy a társadalommal közösen megoldást találjanak a problémára. „Ha hagytad őket belépni, akkor kötelességeid vannak. Ami Ausztriában történt, az embertelen, nem keresztényhez méltó, senki nem engedheti, hogy ilyesmi megtörténjen" – idézte a hírportál a 71 menekültet szállító jármű esetére utaló püspököt.

https://kronika.ro/eklezsia/bevandorlohullam-embersegre-szolitanak-az-egyhazak

A PPKE rektora segítségnyújtásra kéri az egyetem munkatársait és hallgatóit

Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora körlevélben kérte az intézmény karainak dékánjait és hallgatói önkormányzatait, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a menekültek ellátását célzó jószolgálati munka megszervezésére, támogatására.

Az MTI-hez is eljuttatott, hétfői keltezésű rektori körlevél szerint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) kérte a PPKE segítségét a Közel-Keletről érkező menekültek ellátásában. A segítségnyújtás kiterjed „mind a társadalmi munkában teljesítendő esetleges tolmácsolási feladatok ellátására, mind egyéb, önkéntes segítő munkára, amely emberi körülményeket teremthet a Magyarországra érkező menekültek számára". 

Szuromi Szabolcs hozzátette: tudatában van annak is, hogy az egyetem számos oktatója és hallgatója már részt vesz ebben a munkában.

Azt írta, a PPKE nemcsak oktat, de nevel is, egyúttal erkölcsi kötelessége az emberszeretet keresztény erényének tettekben történő megvalósítása. Éppen ezért „az MMSZ kérését teljes mértékben elfogadva" a rektor azt kérte az egyetem karainak dékánjaitól és hallgatói önkormányzataitól, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a jószolgálati munkában való közreműködés megszervezése és bármilyen formában történő támogatása érdekében - olvasható a levélben.

Kész menekülteket befogadni a cseh katolikus egyház

Kész menekülteket befogadni plébániáiba a cseh katolikus egyház. Amennyiben a kormány vagy a belügyminisztérium erre felkéri, a katolikus egyház ismételten felszólítja plébániáit, hogy fogadjanak be menekülteket - közölte Frantisek Jemelka, a Cseh Püspöki Konferencia szóvivője hétfőn. A cseh katolikus egyház ezzel reagált Ferenc pápa vasárnapi felhívására.

A cseh- és morvaországi katolikus püspökök már július elején segítséget ajánlottak a kormánynak a bevándorlók problémájának megoldásában, amikor felhívást intéztek a plébániákhoz, hogy a helyi önkormányzatokkal való megállapodás alapján fogadjanak be keresztény menekültcsaládokat. 

Jemelka szerint a katolikus püspökök júliusi ajánlata továbbra is érvényben van. A segélynyújtás konkrét formája annak függvénye, hogyan dönt a belügyminisztérium, amely jogi szempontból a menekültügyet kezeli.

„Az kellene, hogy a belügyminisztérium közölje az egyházzal, mire lenne szüksége. Ezután tudunk csak dönteni a segítség konkrét formájáról" - szögezte le a szóvivő.

Csehországban több mint 2400 katolikus plébánia működik. Az egyház karitatív szervezetei már bekapcsolódtak a menekültek megsegítésébe, elsősorban különféle gyűjtésekkel. A gyűjtés során eddig több mint 10 ezer euró gyűlt már össze.

„A szolidaritás általános érzéséből indulunk ki, amelyet minden ember ismer, és amelyen a nemzetközi együttélés is alapszik. Mindnyájan látjuk, hogy a helyzet a Magreb régióban, a Közel-Keleten, de az ukrán-orosz határon is egyre drámaibb, és nagyon sok ember keres menedéket és segítséget. A segítségnyújtás nekünk kötelességünk" - jelentette ki korábban Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje.

A menekültkérdésről nyilatkozott Szemerei János püspök

A menekültkérdéssel kapcsolatban a sonline nyilatkozatra kérte a történelmi egyházak Somogy megyében illetékes vezetőit. Szemerei János evangélikus püspök is a nyilatkozók sorában volt.

https://www.evangelikus.hu/cikk/im%C3%A1dkozzak-%C3%A9s-seg%C3%ADtsek-egyh%C3%A1zaink-menek%C3%BCltv%C3%A1ls%C3%A1g-vihar%C3%A1ban-%E2%80%93-szemerei-j%C3%A1nos-p%C3%BCsp%C3%B6k-nyilatkozata

Újabb adományt vitt Nagyfára a Magyarországi Evangélikus Egyház

Az egyház országos irodájának munkatársai, kórházlelkésze, valamint a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola diákjai által gyűjtött adományokkal érkezett 2015. szeptember 6-án, vasárnap délben az Evangélikus Diakónia csoportja a nagyfai ideiglenes befogadó központba.

Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, Krámer György országos irodaigazgató,Gregersen-Labossa György lelkész, a diakóniai bizottság elnöke és Porcshalmy László, a Johannita Segítő Szolgálat elnöke adta át a főként ruhákat, játékokat és cipőt tartalmazó adományt.

Az akciót megelőzően Prőhle Gergely a szegedi evangélikus gyülekezet istentiszteletén köszönetét fejezte ki a szegediek menekülteket segítő áldozatos munkájáért.

A nap során a csoport a röszkei határon kialakított ideiglenes gyűjtőponton is látogatást tett, ahol egyeztetett aMenedék Egyesület és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szakembereivel az Evangélikus Diakóniának a krízisenyhítés feladataiba való csatlakozás gyakorlati kérdéseiről.

Terveik szerint az információnyújtásban és a segítőszolgálat infrastruktúrájának kialakításában nyújtanak hathatós támogatást. A megbeszélést a rendészeti szervek által biztosított étel- és ásványvízszállítmány érkezése szakította félbe. A Diakónia munkatársai Prőhle Gergellyel és ifj. Cserháti Sándor szegedi lelkésszel együtt részt vettek az adomány kiosztásában.

https://www.evangelikus.hu/nagyfa-adom%C3%A1ny-evang%C3%A9likus-egyh%C3%A1z

A lengyel püspöki kar elnöke: Minden egyházközségnek készen kell lennie az üldözöttek befogadására

Minden lengyelországi egyházközségnek készen kell lennie az üldözöttek befogadására - mondta vasárnapi prédikációjában az európai migrációs hullámra utalva Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel püspöki kar elnöke. Gadecki érsek prédikációja a kelet-lengyelországi Chelmnóban hangzott el.

A püspöki kar elnöke elmondta: a lengyel hívőknek „fel kell készülniük a szenvedőknek való segítségnyújtásra", „szükséges, hogy minden egyházközség helyet készítsen azoknak az embereknek, akiket üldöznek, akik ide jönnek a segítségükre nyújtott kéz reményében, azon testvériség reményében, melyre máshol nem találnak".

Wojciech Polak lengyel prímás még csütörtökön azt mondta el a KAI lengyel katolikus hírügynökségnek: a menekültek befogadását "szervezett, nem pedig kontrollálatlan, spontán, kaotikus és problémát kiváltó" módon kell végrehajtani. A segítséget „vallásra és felekezetre való tekintet nélkül", de összhangban a lengyel joggal, „a hazai kultúra és hagyomány tiszteletben tartásával" kellene megszervezni. 

A menekültek letelepedésének esélyeit fontolgatva Henryk Hoser, a Varsó-Prága egyházmegye érseke pénteken úgy nyilatkozott az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak: nem lenne igazságos csak keresztény menekülteket befogadni, bár Lengyelországban - a nyugat-európai államoktól eltérően - nincsenek nagy muzulmán közösségek, melyekbe az érkező nem keresztény felekezetű migránsok beolvadhatnának. Lengyelországban egy kicsi, évszázadok óta létező, tatár származású, már kulturálisan asszimilálódott muzulmán közösség él, a befogadott menekültek viszont "bizonyos jellegű gettósodásra ítéltetnének", és ezt jó lenne elkerülni. Hoser érsek elmondta: a lengyel katolikus egyház jótékonysági szervezete, a Caritas már nagyszabású terveket készít a menekültek befogadására.

A katolikus egyház a legrugalmasabban működő nem állami struktúrának számít Lengyelországban. A lengyelországi egyházak, valamint a jótékonysági szervezetek és vállalkozók támogatásával egy lengyel-szíriai származású keresztény aktivista vezette, Estera nevű alapítvány nemrégen 300 szíriai keresztény család befogadását szervezte meg, ebből 167-en már meg is érkeztek Lengyelországba.

Lengyelország a júniusi uniós kormányfői csúcstalálkozó után 2 ezer menekült befogadását vállalta, önkéntes alapon. Ewa Kopacz kormányfő a menekültekkel kapcsolatos válságstáb szombati varsói ülése után közölte: Lengyelország logisztikailag kész a már vállalt kötelezettség teljesítésére. További migránsok esetleges befogadását illetően kikötötte: nem hagy jóvá olyan intézkedést, "amely veszélyeztetné életünket, az ország és az emberek gazdasági és szociális biztonságát". A lengyel bevándorlási hivatal vezetője, Rafal Rogala, szombaton közölte: Lengyelország a válságtervek különféle változataival rendelkezik a migránsok nagyobb hullámának esetére.

Trócsányi: új helyzetet teremt a tömeges bevándorlással összefüggő törvény hatálybalépése

Trócsányi László szerint szeptember 15-e mérföldkő lesz, új helyzetet teremt a tömeges bevándorlással összefüggő törvény hatálybalépése. Az igazságügyi miniszter pénteken Budapesten arról is beszélt, le fog ülni az egyházi vezetőkkel, hogy tisztázza velük, hogyan tudnak segíteni a menekülteknek.

A sajtótájékoztatón a minisztert arról kérdezték, hogy Erdő Péter bíboros szerint nincs tiszta jogi helyzet, hogy segíthessék a menekülteket. Trócsányi László válaszában közölte, le fog ülni az egyházi vezetőkkel, értelmezni fogják a jogszabályokat.

https://www.evangelikus.hu/cikk/tr%C3%B3cs%C3%A1nyi-%C3%BAj-helyzetet-teremt-t%C3%B6meges-bev%C3%A1ndorl%C3%A1ssal-%C3%B6sszef%C3%BCgg%C5%91-t%C3%B6rv%C3%A9ny-hat%C3%A1lybal%C3%A9p%C3%A9se

Az EVT állásfoglalása az európai menekültekről

Az Egyházak Világtanácsa is megszólalt a menekültkérdésben. A keresztyén világszervezet főtitkára, Olav Fykse Tveit szeptember 4-én nyilatkozatban fordult a nyilvánossághoz, melynek magyar fordítását teljes terjedelmében közöljük. A szervezet az érintett országokban látogatást is tervez, szolidaritása kifejezéseképpen.

Európa országai napjainkban a legsúlyosabb menekültkrízissel szembesülnek a második világháború óta. Az együttérzés és a konkrét akciók tragikusan elégtelennek tűnnek a nyomasztó szükség enyhítésére, annak ellenére, hogy nap mint nap érkeznek beszámolók Európa partvidékein és határain történt tragédiákról – nem is beszélve azokról az országokról, ahonnan az emberek menekülni kényszerültek a konfliktusok, elnyomás és szélsőséges szegénység miatt.

A jelenlegi helyzetben feltétlenül, sőt kritikusan szükséges, hogy valamennyi európai ország vállaljon felelősséget azoknak a befogadásában és támogatásában, akik menedéket, biztonságot és jobb jövőt keresnek maguknak és családjuknak. Ez nem lehet csak azoknak az országoknak a feladata, ahol a menekültek elsőként lépnek Euróba területére.

A reménytelen helyzetben lévő emberekért felelősséget vállalni csak diszkrimináció nélkül lehet, semmi más kritériumot nem vizsgálva, csak a szükségüket. Elképedve értesültünk olyan országokról, amelyek vallási alapon utasítanak vissza menekülteket.

Az aktuális helyzet mind Nyugat-, mind Kelet-Európa emberi méltóság és emberi jogok iránti elkötelezettségét próbára teszi. Az emberi értékeink és keresztyén örökségünk próbájáról van szó.

Vannak egyházak, amelyek ebben a helyzetben is komoly, esetenként lehetőségeiket is meghaladó felelősséget vállalnak magukra. Az EVT számos érintett országban élő tagegyháza nyújt támogatást a menekülteknek és migránsoknak, és hívja fel egyben gyülekezetek és állami szervek figyelmét a könyörületes válasz szükségességére, akkor is, ha forrásaik korlátozottak és saját nehézségekkel küzdenek. Az EVT bátorítja a tranzit- és célországok egyházait erőfeszítéseikben, hogy az idegeneket befogadják és példát adjanak a szélsőséges szükségben lévő emberek iránti könyörületre. Ökumenikus és nemzetközi összefogásra van szükség annak biztosítására, hogy ezek az erőfeszítések a lehető legnagyobb mértékben enyhítsék a szörnyű szenvedést.

A menekültek és áttelepített emberek támogatása iránti elkötelezettség az EVT és tagegyházai számára a szervezet eredeti helyzetéből és elhívásából fakad. Amikor az Egyházak Világtanácsát 1948-ban megalapították, a második világháború katasztrofális humanitárius következménye még élő valóság volt. A nemzetközi közösség még küzdött a fegyveres konfliktusok és emberiség elleni bűncselekmények okozta tömeges áttelepítések hatásaival. Az egyházak és erre szakosodott szolgálataik kulcsszerepet játszottak abban, ahogy erre az előzmény nélküli szenvedésre humanitárius választ adjanak, és azóta is elől járnak a menekültek és migránsok segítésében, legyen szó katasztrófa elhárításról vagy hosszú távú támogatásról.

Ez az elkötelezettség ma is megmutatkozik a világ számos részén. Az elmúlt napokban magam is megtapasztalhattam, hogyan reagálnak a menekültek és az országukon belül áttelepítettek helyzetére a helyi egyházak Dél-Amerikában.

Az EVT a jövőben is arra fogja buzdítani az egyházakat világszerte, hogy fedezzék fel újra identitásukat, egységüket és elhívásukat az idegenek egyházaként. Mert Jézus Krisztus egyháza vagyunk, aki gyermekként maga is menekült volt (Máté 2,13).

„Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok” (Mt 25,35)

A müncheni pályaudvaron fogadta a menekülteket a bajor evangélikus püspök

„Ma Marx bíboros ebédre hívott, hogy különböző témákat megbeszéljünk. Spontán aztán úgy döntöttünk, hogy a müncheni pályaudvarra megyünk, hogy az oda érkező menekülteket üdvözöljük és köszönetet mondjuk a bevetésen lévőknek, önkéntes segítőknek” – írta a bajor evangélikus püspök Heinrich Bedford-Strohm a tegnapi napon Facebook profiljában.

https://www.evangelikus.hu/cikk/m%C3%BCncheni-p%C3%A1lyaudvaron-fogadta-menek%C3%BClteket-bajor-evang%C3%A9likus-p%C3%BCsp%C3%B6k

Az osztrák evangélikus püspök szerint a menekültek adni is tudnak

Michael Bünker, aki egyben az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) is főtitkára, egy tegnap véget ért ökumenikus fórumon nyilatkozott a menekülthelyzetről. A javak igazságos elosztása lelkileg is jót tenne a társadalomnak – mondta.

Bünker egy olyan társadalom mellett érvelt, amelyben „lehetséges az igazi együttélés és amely a menekülők ajándékaira és képességeire is épít”. Senki nincs, aki ne tudna valamivel hozzájárulni „a közöshöz” és ne tudna adni valamit, mondta a püspök a társadalmi egyenlőtlenségnek szentelt tanácskozáson. „És senki sincs, akinek annyira gazdag lenne, hogy ne szorulna rá mások ajándékára” – fogalmazott a legjelentősebb európai protestáns szervezet vezetője.

https://www.evangelikus.hu/cikk/az-osztr%C3%A1k-evang%C3%A9likus-p%C3%BCsp%C3%B6k-szerint-menek%C3%BCltek-adni-tudnak

Emberségből kitűnő a roma szakkollégistáknak

Röszkén, a menekülttáborban teljesítenek szolgálatot az Evangélikus Roma Szakkollégium tagjai, illetve korábbi hallgatója ezekben a napokban. A Vöröskereszt szakembereinek irányításával segítik a menekülteket pszichoszociális tanácsadással, foglalkoztatják a gyermekeket, elsősegélynyújtással ellátják a kisebb sérüléseket, segítik a rendőrorvos és az ápolónők munkáját. Tápszert készítenek a piciknek, osztják a bébiételt, vizet, készítik a nők számára a tisztálkodási csomagokat, stb.

https://www.evangelikus.hu/cikk/embers%C3%A9gb%C5%91l-kit%C5%B1n%C5%91-roma-szakkoll%C3%A9gist%C3%A1knak

Csak az emberség számít

Vajon segíteni kell-e azokon a menekülteken, akik hazánkban tartózkodnak? Keresztényként számomra ez csak egy költői kérdés. Nem kell sokat gondolkodni, nem kell rá elméleti válasz, hanem cselekedet kell. Igazi jó cselekedet. Mert ezekben a válsághelyzetekben valóban megmutatkozhat az igazi emberség.

https://www.evangelikus.hu/cikk/csak-az-embers%C3%A9g-sz%C3%A1m%C3%ADt

A pannonhalmi apátságon is menekültek vannak

A pannonhalmi apátságon kaptak szállást a valahogy odakerülő menekült családok. Az éjszaka közepén két szír család érkezett a Győrhöz közeli bencés apátságba. Ők délelőtt már tovább indultak Ausztria felé, de most újabb családok jönnek.

Bár két nappal ezelőtt Erdő Péter bíboros azt nyilatkozta, hogy az egyház nem fogadhat be menekülteket, mert az szerinte embercsempészet lenne, Pannonhalmán inkább cselekednek. Úgy tudjuk, Várszegi Asztrik főapát kimondta, hogy ha valaki odaérkezik, mindenképpen be kell fogadni, ki kell nyitni előtte az ajtót.

https://index.hu/belfold/2015/09/05/a_pannonhalmi_apatsagon_is_menekultek_vannak/

Evangélikus műhely a migrációról

A Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztálya szervezésében Gáncs Péter elnök-püspök, Prőhle Gergely országos felügyelő és Fabiny Tamás püspök felszólalásával tartottak műhelymunkát a menekültek megsegítéséről. A jelenlévő gyülekezetek és intézmények képviselői nemcsak az országos egyház hozzáállásával, hanem a Diakóniai Osztály eddigi és tervezett tevékenységével is megismerkedhettek.

https://www.evangelikus.hu/evang%C3%A9likus-m%C5%B1hely-migr%C3%A1ci%C3%B3r%C3%B3l

Ételt osztott az evangélikus egyház a II. János Pál pápa téren lévő menekülteknek

A Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Szolgálatának intézményei javarészt idősek gondozására és fogyatékkal élők ellátására szakosodtak, melyet szenvedélybeteg-, és hajléktalan-ellátás egészít ki egyes területeken. Mindemellett azonban az egyház lehetőségeihez és erőforrásaihoz mérten részt kíván vállalni a menekültek segítésében. 

Az Országos Irodában lelkészeknek, diakóniai munkatársaknak, önkénteseknek tartott belső egyházi tájékoztató után, 2015. szeptember 4-én, pénteken 14 órakor evangélikus lelkészek és az országos iroda dolgozóinak csoportja indult az Üllői úti székházból a II. János Pál pápa térre, az egyház diakóniai munkájáért felelős püspökével, dr. Fabiny Tamással együtt, hogy a helyben működő segítő szervezetek önkénteseinek segítségével átadják az ott tartózkodó menekülteknek azt a 150 adag meleg ételt, amelyet az egyház Rózsák terén lévő kollégiumában készítettek el. 

Az evangélikus csapat először a téren már hónapok óta segítő Bérkocsis utca 41. szám alatti csoportot kereste fel, ahol az étel egy részét elhelyezték, az esti ételosztásra. Majd segítők közreműködésével a térre mentek, ahol családias piknikhangulat uralkodott. Egy csapat tizenéves kora végén, huszonéves kora elején járó fiú futballozott, mások kártyáztak, sokan sziesztáztak, aludtak.

Az ételosztás hallatán azonban a tér megélénkült. A jobbára férfiakból álló tömeggel nehéz volt megértetni, hogy jó lenne, ha mindenknek jutna étel, ezért mindenki csak egy dobozzal vigyen magával. A sorba felálló menekültek végül pár perc alatt elkapkodták a dobozokba csomagolt, rizses-zöldséges egytálételt és hozzá a kenyeret is. Végül sok éhes ember lakott jól.

Ponicsán Erzsébet rákospalotai lelkésznő a gyerekekre is gondolt: desszertként egy doboz nyalókát hozott, amelyet a téren játszadozó gyerekek és pihenő szüleik között osztottak szét. Afgánok, szírek, albánok, pakisztániak kaptak a csemegéből. Hálás felnőttek és gyerekek mondtak köszönetet, ki angolul, ki a maga nyelvén.

Az Evangélikus Diakónia a tervek szerint egy hónapon keresztül minden nap fog meleg ételt osztani az itt lévő menekülteknek, valamint együttműködik a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületével, akik az egyházi gyógyszeradományt használhatják majd fel a rászoruló gyerekek kezelésében.

https://www.evangelikus.hu/cikk/%C3%A9telt-osztott-az-evang%C3%A9likus-egyh%C3%A1z-ii-j%C3%A1nos-p%C3%A1l-p%C3%A1pa-t%C3%A9ren-l%C3%A9v%C5%91-menek%C3%BClteknek

Adományt visznek a tótkomlósiak Szegeden lévő menekült gyerekeknek

A Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség felhívására pár nap alatt egy kisbusznyi adományt sikerült összegyűjteni. Az adománnyal ma reggel indultak el Szegedre, ahol a helyi evangélikus gyülekezet önkénteseinek segítségével kiosztásra kerülnek a vasútállomáson rekedt migráns gyermekek között.

https://www.evangelikus.hu/cikk/adom%C3%A1nyt-visznek-t%C3%B3tkoml%C3%B3siak-szegeden-l%C3%A9v%C5%91-menek%C3%BClt-gyerekeknek

Példaértékű civil és egyházi összefogás a Józsefvárosban

2015 augusztusában többször találkoztak a Józsefvárosban tevékenykedő menekültekkel foglalkozó civil és vallási szervezetek képviselői. Témáik között a hatékonyabb kommunikáció, a tapasztalatok megosztása, értékelése, a téli időszakra való felkészülés. A példaértékű összefogás résztvevői kéthetente találkoznak és a hosszabb távú együttműködésen dolgoznak. A találkozóknak a Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség ad otthont.

https://www.evangelikus.hu/cikk/p%C3%A9lda%C3%A9rt%C3%A9k%C5%B1-civil-%C3%A9s-egyh%C3%A1zi-%C3%B6sszefog%C3%A1s-j%C3%B3zsefv%C3%A1rosban

A Magyarországi Református Egyház közleménye a menekülthelyzet kapcsán

A jelenlegi menekülthelyzettel kapcsolatban Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke, 2015. szeptember 3-án szakmai konzultációt tartott a református egyház érintett képviselőivel. Az egyeztetésen részt vett a Református Missziói Központ (RMK) és a Menekültmisszió vezetője, a Missziói, Külügyi és Kommunikációs Iroda munkatársai, valamint a zsinati tanácsos és zsinati jogtanácsos.

A szakmai szempontok és az információk megvitatása után Bogárdi Szabó István kérte a jelenlévőket a Menekültmisszió eddigi tevékenységének bővítésére, mivel a menekülthelyzet soha nem látott próba elé állít most mindenkit, ezért különösen fontos az összehangolt és hatékony munka.

A Zsinat lelkészi elnöke elmondta: A jelenlegi kritikus helyzetben a legelemibb jogok biztosítása mellet a legfontosabb mind Magyarország polgárai és mind a menekültek számára a megfelelő és pontos információk elérhetővé tétele. Ugyanakkor sajnálattal kell látnunk, hogy a menekültkérdést belpolitikai csatározásokra használják fel. Kérünk és intünk mindenkit a békére, továbbá köszönet illeti a magyar állampolgárokat, hogy türelemmel és megértéssel viseltetnek nehéz helyzetben lévő embertársaik iránt, valamint a magyar hatóságokat, hogy dacára az ellentmondó EU-s direktíváknak a lehető legmagasabb színvonalon végzik a rájuk rótt feladatokat.

A református egyház számára a menekültek segítése nem új keletű dolog, hiszen közel 10 éve, 2006 óta működik Menekültmissziója, ami az MRE saját forrásaiból, amerikai és európai partneregyházak támogatásával, illetve pályázati forrásokból működik. A református egyház e kritikus helyzetben a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet a menekültek közötti szolgálatra és széles körű összefogásra buzdít mindenit.

A munkában a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) is részt vesz. Augusztustól orvosi segítséget nyújt, valamint gyermekfoglalkoztató délutánokat szervez a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni Menekülteket Befogadó Állomásán. Heti rendszerességgel általános orvosi ellátást, nőgyógyászati szakellátást és alapgyógyszereket biztosít a tábor lakói számára. A táborban élő gyermekekhez heti kétszer önkéntesekkel kreatív játékokat, sportszereket, társasjátékokat juttatnak el. Az MRSZ önkéntesei és munkatársai szeptember 2-án a Keleti pályaudvarnál ivóvizet, higiéniai eszközöket (pelenkát, törlőkendőt stb.) és élelmiszert osztott szét a várakozók között.

Erdő Péter: a karitász csendben, hatékonyan teszi a dolgát

A Katolikus Karitász csendben, szerényen, de hatékonyan teszi a dolgát, együttműködve a menekültekkel foglalkozó a hivatalos szervekkel - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) őszi tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón csütörtökön.

A bíboros kifejtette: nagyon sok figyelmet fordítanak a kiskorúakra, rendkívül aktív a karitász például a fóti gyermekotthonban ahol nem csak élelmiszercsomagokkal és tisztítószerekkel segít, hanem és pszichológiai és egyéb személyes munkával, hiszen az oda érező gyermekek sokszor nagyon stresszes állapotban vannak. 

Hasonlóképpen segít számos más katolikus szervezet is - hangsúlyozta a bíboros, példaként említve a Szent Egyed közösséget, amely "nagyon diszkréten, és nem is a saját zászlóját kibontva dolgozik". Jelen vagyunk minden olyan helyen, ahol a társadalmi szervezetek a legrászorulóbbaknak a segítségére megjelennek - hangsúlyozta.

Erdő Péter szólt arról is, hogy a Katolikus Karitász további segítségre is kész, ezt azonban nehezíti, hogy a migránsok jogi helyzete szinte napról napra változik. Fölmerült - tette hozzá -, hogy „nyugat-európai modellek szerint bizonyos stabil, intézményes segítségnyújtási formákat szervezzünk, például befogadó állomásokat". Európában a katolikus egyházi szervezetek többnyire befogadással és az integrálás segítésével segítenek, például egész családokat helyeznek el épületeikben, intézményeikben. 

Magyarországon azonban átmeneti a helyzet, hiszen az ide érkezők többsége nem akar itt maradni. Lényeges különbség az is - mutatott rá Erdő Péter -, hogy jelenleg Magyarországon senkinek nincs joga ahhoz, hogy helyet adjon a saját házában a menekülteknek, mert előtte egy hivatalos állami eljárást kell lefolytatni. Hozzátette: tárgyalnak a kormánnyal, és készülnek arra helyzetre amikor lesz rá jogi lehetőség, hogy ne csak állami befogadó állomásokat lehessen üzemeltetni. Elmondása szerint az MKPK megbeszélésén két ingatlan is felmerült lehetséges befogadó állomásként. 

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy szerinte jól kezeli-e a kormány a menekülthelyzetet, a bíboros hangsúlyozta: „borzalmasan nagy a probléma", és jelenleg Európában „igazán jól szinte senki nem tudja kezelni". „Nagyon rugalmas és felelős közös megoldás keresésére van szükség". Nem lehet elkerülni az alkotó együttműködést - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy az idő sürget.

A menekültkérdésről faggatták a történelmi egyházak képviselőit Vas megyében

A vaol.hu cikkében megszólalt Gregersen-Labossa György szombathelyi evangélikus lelkész is, a MEE Diakóniai Bizottságának vezetője.

https://vaol.hu/hirek/a-menekultekrol-kerdeztuk-a-negy-tortenelmi-egyhaz-egy-egy-vasi-kepviselojet-1722901

Újabb befogadó állomást támogat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet

Az Ökumenikus Segélyszervezet szakemberekből és önkéntesekből álló csapatának tagjaként látogatta meg a bicskei befogadó állomást Lévai Anikó 2015. augusztus 25-én. A jószolgálati nagykövet személyesen is bekapcsolódott a táborban tartózkodó gyermekeknek szervezett kézműves foglalkozásba, valamint ajándék játékokat is hozott magával a legkisebbeknek. 

https://www.evangelikus.hu/cikk/%C3%BAjabb-befogad%C3%B3-%C3%A1llom%C3%A1st-t%C3%A1mogat-magyar-%C3%B6kumenikus-seg%C3%A9lyszervezet

Már az egyházak is segítenek

Kötelessége a hívő embernek, hogy segítsen a menekülteken. Ezt mondja a váci katolikus püspök. A hosszú távú megoldást pedig szerinte az jelentheti, ha az elnéptelenedett falvakban telepítik le az ide érkezőket. Az RTL Klub híradójában baptista és evangélikus szeretetszolgálati képviselők is megszólaltak.

https://youtu.be/zCUehmuZ-y8

A bibliai parancs - Egyházak és menekültek

A Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Szolgálatának intézményei javarészt idősgondozásra és fogyatékossággal élők ellátására szakosodtak, amit szenvedélybeteg- és hajléktalan-ellátás egészít ki. Mindemellett lehetőségeinkhez és erőforrásainkhoz mérten részt kívánunk vállalni a menekültek segítésében – mondja a 168 Órának Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház diakóniai szolgálatért felelős püspöke. – Az egyéni kezdeményezéseken és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkájában való részvételen túl a közvetlen krízis enyhítése érdekében ruhagyűjtést szervezünk a hívek körében, valamint pénzadományt juttattunk el a nagyfai befogadóállomásra. Emellett az Evangélikus Diakónia szükségletfelmérést végez, hogy közép- és hosszú távú cselekvési tervet dolgozzon ki. 

A menekülthullámmal érintett pályaudvarokon a helyben működő segítő szervezetekkel közösen különféle nyelveken tájékoztató füzeteket adnak majd ki. Egyeztettek a bajor diakónia szakembereivel, és a vasúti diakónia gyakorlatát is meghonosítanák, folyamatos segítő szolgálatot biztosítva az úton lévő rászorulóknak.

– Segíteni akarjuk a hivatalosan menekültstátust kapók társadalmi beilleszkedését is, ennek érdekében „integrációs ház”-koncepciónkkal pályáztunk a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaphoz – teszi hozzá Fabiny Tamás.

https://www.168ora.hu/itthon/beer-miklos-heisler-andras-frolich-robert-fabiny-tamas-138263.html

Találkozás egy egykori menekülttel, Sötét Lászlóval

Sötét László tíz évvel ezelőtt menekült feleségével és két gyermekével Magyarországra a szerbiai magyarverések és az egyre nyíltabb fenyegetések elől. A róluk szólóhírek akkoriban bejárták a sajtót. Ők voltak azok, akik először merték felemelni szavukat a tarthatatlan vajdasági helyzet miatt. A családfővel, aki feleségével időnként visszalátogat a békéscsabai befogadóállomásra, a mostanság kialakult menekülthelyzetről beszélgettünk.

Mire tanítja Európát a menekülthelyzet? – Beszélgetés dr. Dobos Ágoston református lelkipásztorral

Önkéntes munkát végez a menekültmisszióban, rendszeresen látogatja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekülteket befogadó állomását Békéscsabán dr. Dobos Ágoston békésszentandrási reformá- tus lelkipásztor, egyházmegyei missziói előadó. A menekültekkel, bevándorlókkal kapcsolatos helyzetről és személyes tapasztalatairól kérdezte őt az Evangélikus Élet.

Hogyan segítsünk a menekülteknek

Sokan keresik meg az egyházakat azzal a kérdéssel: mit tesznek a menekültekért? A Magyarországi Evangélikus Egyház segítségnyújtó akcióit, terveit és evangélikus önkénteseket mutatunk be, de cikkünkből azt is megtudhatja, Ön hogyan segíthet, és hogy a hűvös, esős idő beálltával mire van a legnagyobb szükség.

https://www.evangelikus.hu/hogyan-segitsunk-menekulteknek

Böjte Csaba ferences szerzetes is szót kért migránsügyben

Javaslatait itt olvashatják: https://www.evangelikus.hu/cikk/%C3%ADgy-oldan%C3%A1-meg-menek%C3%BClt-%C3%BCgyet-b%C3%B6jte-csaba

Közben egy négyéves óvodás is megoldotta a menekültkérdést

A Hiphop.de éppen Farddal, az iráni származású német rapperrel csinált interjút a menekültkérdésről, amikor besétált a képbe egy négyéves óvodás, Niklas. Fard megkérdezte a kisfiútól, hogy az óvodájában vannak-e külföldiek. Niklas a lehető legártatlanabb arccal ennyit válaszolt: Ott csak gyerekek vannak.

https://index.hu/mindekozben/poszt/2015/08/17/egy_negy_eves_ovodas_negy_szoban_megoldotta_a_menekultkerdest/

Holokauszt-túlélő ment keresztényeket Szíriából

2000 közel-keleti keresztény életét mentheti meg az a brit férfi, akit gyermekként Ausztria területéről mentettek ki a Holokauszt borzalmai elől.

George Weidenfeld könyvkiadó és a brit Lordok Házának tagja úgy nyilatkozott, „adósságát törleszti” az Iszlám Állam (ISIS) elől menekülő keresztények megmentésének támogatásával, ugyanis egykor őt is kvékerek és a Plymouth Brethren keresztény mozgalom tagjai öltöztették, étkeztették és segítették abban, hogy 1938-ban eljusson Nagy-Britanniába a nácik vezette Ausztriából – írta a JTA.

A 95 éves férfi által létrehozott Weidenfeld Safe Havens Fund nevű alapítvány 150 szír keresztény Lengyelországba szállításával kezdte az életmentő projekt végrehajtását a múlt hét során. Az iszlám terrorszervezet elől menekülő keresztényeket magántulajdonban lévő, bérelt repülőgéppel szállították Európába, ahol a letelepedésben is segítséget kapnak. A menekültek számára nyújtott pénzügyi támogatás része egy 12-18 hónapig járó segélycsomag is.

„Volt egy adósságom, amit vissza kell fizetnem” – mondta Weidenfeld. „És ez sok olyan fiatalra vonatkozik, akik részt vettek a Kindertransportban – tette hozzá, utalva arra a mentőakcióra, melynek során nem zsidó személyek mentettek meg zsidó gyermekeket a Holokauszt idején.

Újabb menekülttábort támogat az Ökumenikus Segélyszervezet

A nagyfai befogadó állomás után a Vámosszabadiban található menekülttábor számára is jelentős támogatást nyújtott az Ökumenikus Segélyszervezet. A karitatív szervezet munkatársai több mint 3 millió forint értékben adtak át tartósélelmiszerekkel és gyermekruhákat a Győr közelében működő befogadó állomásnak. A Segélyszervezet a kézzelfogható segítség mellett a következő héttől a pszichoszociális segítségnyújtásba is bekapcsolódik, rendszeres gyermekfoglalkozásokat hirdetve a táborokban tartózkodó migráns családok gyermekei számára.

Összehangolt munkával segítenek a karitatív szervezetek a bevándorlóknak

A Karitatív Tanács tagjai a hatóságokkal egyeztetve, szervezetten, a feladatokat egymás között megosztva segítenek a továbbiakban ellátni az illegális bevándorlókat – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a karitatív szervezetekkel való egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón Budapesten.

Soltész Miklós elmondta: a hat nagy karitatív szervezet - Katolikus Karitász, Magyar Református Szeretetszolgálat, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Vöröskereszt, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet - hat helyen lesz jelen. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kérésére a röszkei és a kiskunhalasi, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) kérésére pedig a Nagyfán, Debrecenben, Vámosszabadiban és Bicskén működő tárborokban.

„A személyes tapasztalatok elfújják a menekültekkel szembeni irracionális félelmeket!” – Beszélgetés ifj. Cserháti Sándorral

A Facebookon pillanatok alatt elterjedt egy fénykép, amelyen ifj. Cserháti Sándor evangélikus lelkész Szegeden, az állomás mellett egy bangladesi fiúnak segített megborotválkozni. A lelkészt a kép apropóján a menekültkérdésről kérdezte az evangelikus.hu.

Az interjú itt folytatódik: https://www.evangelikus.hu/cserhati-sandor-menekultek-szegeden

Menekültek Magyarországon: mit tesznek a keresztények?

A közel-keleti konfliktusok – különösképpen a szíriai polgárháború – miatt egyre többen keresnek biztonságos menedéket földrészünkön. Kétségtelen, hogy a menekülők növekvő száma kihívás elé állítja egész Európát, amelynek egyik tünete az idehaza is egyre erősödő, félinformációkból és egyéni félelmekből táplálkozó gyűlöletkeltés. Riportunkban arra vállalkoztunk, hogy megmutassuk: honnan jönnek a menedékkérők, milyen nehézségeik vannak és hogyan tudjuk keresztényként segíteni beilleszkedésüket. Az érintetteket és a Református Menekültmisszió vezetőjét is megkérdeztünk:

https://www.evangelikus.hu/menekultek-magyarorszagon

Migráns gyerekeket segített az Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyarországi Evangélikus Egyház

Migráns gyerekeket segített a Magyarországi Evangélikus Egyház egymillió forintos adományából az Ökumenikus Segélyszervezet, amely 2015. július elsején adta át a nagyfai ideiglenes befogadó központban lévők számára a gyerekápolási cikkeket.

Az evangélikus egyház felajánlásának köszönhetően ez az egyszeri, célzott akció a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal egyeztetve a kisgyermekek megsegítését célozta, így pelenkát, bébiételt és gyermekápolási cikkeket tartalmazó adományt adott át a szervezet - mondta el Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnöke a szerdai sajtótájékoztatón Budapesten. Az elnök-igazgató az eseményen más segélyszervezeteket is arra buzdított, hogy akinek van lehetősége, segítsen ilyen módon a rászorulókon.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök közös magyar ügyként jellemezte a migrációs kérdés megoldását, ahol az egyházaknak is felelősséggel meg kell jelenni. Plakát- és nyilatkozatháború helyett a szolidaritásra és konkrét cselekedetekre hívta fel a figyelmet, ezért is támogatja az evangélikus egyház az Ökumenikus Segélyszervezet segélyakcióját.

Segítséget ajánlottak a cseh egyházak a kormánynak a bevándorlók ügyében

A cseh püspökök szombaton felhívást intéztek a plébániákhoz, hogy a helyi önkormányzatokkal való megállapodás alapján fogadjanak be keresztény menekültcsaládokat. Az együttműködésbe a keresztény karitatív szervezeteket is be kellene vonni - közölték a Cseh Püspöki Konferencia (CBK) ülése után szombaton a dél-morvaországi Velehradon.

„A szolidaritás általános érzéséből indulunk ki, amelyet minden ember ismer, és amelyen a nemzetközi együttélés is alapszik. Mindnyájan látjuk, hogy a helyzet a Magreb régióban, a Közel-Keleten, de az ukrán-orosz határon is egyre drámaibb, és nagyon sok ember keres menedéket és segítséget. A segítségnyújtás nekünk kötelességünk" - jelentette ki Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje az ülés utáni sajtótájékoztatón.

Az érsek a kérdést meg akarja vitatni Bohuslav Sobotka miniszterelnökkel, mert „a terrorista veszély miatt szükség van az állammal és annak biztonsági szolgálataival való együttműködésre".

Jan Graubner olmützi püspök azt mondta, hogy a cseh egyház már számos ajánlatot kapott különféle egyénektől és szervezetektől, akik és amelyek hajlandóak idegeneket befogadni. „Tudjuk, hogy ezt a településekkel való megegyezés nélkül nem tehetjük meg. Nem kívánunk feszültséget kelteni" - mutatott rá Graubner.

A püspökök „égető szükségét érzik annak, hogy szolidaritást vállaljanak a háborúk és a vallási gyűlölet áldozataival, ugyanakkor érzékelik a társadalom aggályait is az Európába irányuló migrációs hullám miatt" - olvasható a CBK nyilatkozatában. A püspöki konferencia felszólította a cseh kormányt, hogy "legyen határozott" a probléma megoldásában.

Hasonló nyilatkozatot adott ki szombaton a Csehtestvér Evangélikus Egyház (CCE) is. Az evangélikusok szerint a cseh politikusok csak „minimális bátorságot mutattak eddig a menekülteknek való segítségnyújtás terén”. A csehtestvér egyház felhívta az állam képviselőit, hogy „mihamarabb tárgyaljanak a megoldásról, s ne ijesztgessék az embereket” a menekültekkel.

Köntörfalak nélkül a bevándorlástól

Az Ökopolisz Alapítvány szervezésében szakértők és politikusok ültek egy asztalhoz, hogy megvitassák a bevándorlás aktuális kérdéseit. A beszélgetésben téma volt az egyházi és civil szerepvállalás is. 

Központi téma lett a hazai közbeszédben és politikában a menekült-kérdés. A Káncz Csaba nemzetközi szakértő által moderált beszélgetésen Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár, Meszerics Tamás, európai parlamenti képviselő (LMP), az EP Külügyi Bizottság tagja és Glied Viktor, politológus-történész, migrációkutató ült egy asztalhoz, hogy különböző perspektívából, de párbeszédre készen beszélgessenek a bevándorláspolitikáról.

A részletek itt olvashatóak: https://www.evangelikus.hu/kontorfalak-nekul-bevandorlasrol

„Nem mehetek vissza Nigériába, nem maradok életben”

Keresztény hitük miatt lemészárolták volna azt a két nigériai férfit az iszlamisták, akik hálásak, hogy menedékre lelhettek hazánkban. A két nigériai férfi a bicskei menekülttáborban lakik, elmondta az ATV-nek, hogy keresztény hitük miatt kellett elhagyniuk az afrikai országot. Beszámoltak róla, hogy a Boko Haram nevű iszlamista terrorszervezet tagjai megölik a gyerekeket, nőket, lerombolják az iskolákat, templomokat és üldözik a keresztényeket. Hálásak Magyarországért, hogy itt menedéket találhattak, szeretnének is itt maradni.

Bírálta a migránsok elutasítását egy osztrák evangélikus egyházközség

A migránsok elutasítása ellen emelte fel szavát egy alsó-ausztriai evangélikus egyházközség 2015. június 30-án, kedden, néhány nappal azután, hogy St. Aegyd település képviselő-testülete egyhangúlag elvetett egy, húsz kiskorú menekült befogadásáról szóló javaslatot.

Az egyházközségi elöljárók nyílt levelükben úgy fogalmaztak: megdöbbenéssel értesültek a döntésről és az azt megelőző aláírásgyűjtési akcióról. Egy helyi cégvezető ugyanis 250 aláírást gyűjtött össze azért, hogy a húsz kiskorú menekültet ne szállásolják el az egykor szállodaként működő épületben.  

Míg néhány település negyedeket nyit meg, addig van, ahol ellenállásba ütközik a befogadás - olvasható az evangélikusok felhívásában. 

Emlékeztettek továbbá arra, hogy a bűnözési statisztika nem romlott a közeli Hainfeld és Lilienfeld településeken sem, miután migránsokat szállásoltak el a városban, tehát a félelemkeltés és az előítéletek szítása nélkülöz minden alapot. A helyi evangélikus vezetők szerint embertelen dolog ezekről a gyerekekről, akik háború, szükség, nyomor és veszély elől menekültek, úgy beszélni, mintha tolvajok, rablók és bűnözők lennének. 

„Hitünk szerint ahhoz tartjuk magukat, és arra törekszünk, hogy rászoruló, kétségbeesett és kirekesztett embereken segítsünk, és felkaroljuk őket" - áll a nyílt levélben. 

Lilienfeld városi tanácsosa is megdöbbenéssel nyilatkozott a közeli településen zajlott aláírási akcióról, és elmondta: a kiskorúak nem nehezen kezelhető fiatalok, hanem olyanok, akiket elűztek otthonaikból, súlyos traumán estek át, és mindezt szülők nélkül éltek meg. 

Az alsó-ausztriai Horn település polgármestere még a múlt héten ajánlotta fel, hogy száz menekült számára egy éven át ad majd szállást. Az első harminc, főleg Irakból származó migráns már hétfőn beköltözött a város által biztosított otthonba. A közelben fekvő Eggenburgban 45, kíséret nélkül érkező kiskorút szállásolnak majd el, a bécsi polgármester pedig további száz fiatal befogadására tett ígéretet.

A hatóságok adatai szerint a múlt hónapban 6240 menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, és ez lakosságszámra elosztva több, mint bármely más EU-tagállamban. A belügyi tárca június eleji adatai szerint idén várhatóan rekordszámú, mintegy 70 ezer menedékkérelmet adnak be az osztrák hatóságokhoz.

Az LVSZ menekültek világnapján kiadott anyaga - Menekültek. Hétköznapi emberek élete a rendkívüli időkben: 

https://www.lutheranworld.org/content/people-us-world-refugee-day-2015

A lutheránus egyházak válasza a világméretű menekültkérdésre

2015. június 18. és 22. között a svájci Genfben a Lutheránus Világszövetség Tanácsának ülésén Martin Junge főtitkár éves beszámolójának egyik fókuszpontját jelentette a menekültek világméretű hullámáról való egyházi tevékenység ecsetelése. Junge elmondta, hogy a menekülteknek nevük és arcuk van, és ha nem kezeljük ügyüket helyesen, akkor morális csődbe kerülünk.

Az LVSZ különböző területeinek képviselői szólaltak fel a beszámoló migrációt érintő kérdésével kapcsolatban, így Fabiny Tamás püspök is, aki elmondta, hogy keményen érintett Európa is a bevándorlók kérdésében. Elismerte, hogy néha nehéz azt az utat követni, ahogyan a különböző kormányok viszonyulnak a migráció kérdéséhez és ebben az LVSZ tagországoknak a világszövetség iránymutatására kell hagyatkozniuk.

Junge főtitkár beszámolójával kapcsolatban sokan köszönetüket fejezték ki a közösség globális elköteleződéseivel kapcsolatban. Sokan méltatták, hogy az LVSZ jó irányban halad segélyezési útján.

Ferenc pápa: a migránsok a gazdasági egyenlőtlenség áldozatai

Társadalmi szolidaritást sürgetett a gazdasági válságtól sújtott rétegekkel és a migránsokkal is Ferenc pápa 2015. június 22-én, Torinóban. Az egyházfő Jézus kiállított halotti lepléhez látogatott el az északolasz városba.

Ferenc pápa a torinói Vittorio-téren bemutatott misén így fogalmazott: „bennünket keresztényeket is az a veszély fenyeget, hogy engedjük, hogy megbénítson minket a jövőtől való félelem és a múló dolgokban keresünk biztonságot, vagy egy zárt társadalmi modellben, amely inkább kizár mint befogad". Több mint hetvenezren hallgatták az egyházfő szavait a téren, valamint a Torinó városközpontjában felállított huszonegy óriáskivetítők révén.

A misén egy bevándorló fiatalember olvasta fel a diszkrimináció elleni imát. A migránsok az egyenlőtlenségek, a háborúk, az üldözés áldozatai, nem szabad őket ezért felelőssé tenni - fogalmazott torinói látogatása során Ferenc pápa. Kijelentette: „Sírásra kényszerít annak a látványa, hogy áruként kezelnek embereket!". Az egyházfő emlékeztetett arra, hogy ő maga is migránsnak számít, hiszen családja egykor Piemonte tartományból vándorolt ki Argentínába. Ferenc pápa elérzékenyült, amikor a homília végén egy piemonti nyelvjárásban írt verset olvasott fel. 

A misén az egykori királyi család, a Savoyai-ház tagjai is részt vettek. Az utolsó olasz király, II. Umberto adományozta a krisztusi halotti leplet az egyháznak.  

Ferenc pápa kétnapos torinói látogatásán először a munka világának képviselőivel találkozott az egykori királyi palota előtti téren. Az egyházfő kifejezte rokonszenvét a fiatal munkanélküliekkel, a munkájukat elveszítőkkel és az ideiglenes munkából élőkkel, valamint a vállalkozókkal is. Külön szólt a nők védelmében, akiknek jogai Ferenc pápa szerint a munka világában is gyakran sérülnek. A pápa "szociális és generációk közötti paktumot" szorgalmazott, szolidaritásra buzdítva a hitelintézeteket, valamint hangsúlyozta, hogy az egyháznak is közel kell lennie a válságtól sújtott családokhoz.      

Ferenc pápa Jézusnak a torinói székesegyházban június 24-ig kiállított halotti leple előtt is imádkozott. Az egyházfő a fiatalkorúak torinói börtönének rabjaival, bevándorlókkal, hajléktalanokkal és egy cigány családdal ebédel. Délután egy torinói kórházba látogat el és fiatalokkal találkozik. 

60 millió ember a menekülés helyzetében

Az ENSZ által kezdeményezett Menekültek Világnapja, június 20.-a alkalmából Németországban a Rajnai Protestáns Egyház elnöke, Manfred Rekowski felhívást küldött a gyülekezetekhez, hogy gondolják át istentiszteleti és bibliaórai alkalmaikon a világméretű és német menekülthelyzetet, ismerjék meg a menekülés okait, azok megszüntetésének a lehetőségeit, a kormányzati menekültpolitikát, illetve az abban való részvételt. Ismerjék meg közelebbről a németországi menekültek körülményeit, véleményét, s ahol lehet, a diakónia keretében gyakorlati segítséget vagy pénzadományt is nyújtsanak a migrációs rászorultaknak. A cikk írása és olvasása pillanataiban is mintegy 60 millió ember van a világon a menekülés konkrét helyzetében!

Hatékonyabb európai egyházi együttműködést menekültügyben!

Európai lutheránusok a menekültekért: Az LVSZ tagegyházai felszólították az európai államokat a biztonságos beutazás biztosítására

A Lutheránus Világszövetség (LVSZ – LWF) európai tagegyházai arra kötelezték magukat, hogy erősebb nyomást gyakorolnak a döntésthozókra azért, hogy a menekültekkel szemben befogadóbb magatartást tanusítsanak. Egy összegző nyilatkozatban az LVSZ 40 tagegyházának vezető képviselői trondheimi konferenciájuk zárásaként felszólították az Európai Uniót arra, hogy egy, a Mare Nostrum-kezdeményezéssel megegyező programot hozzon létre a Földközi-tengeren a menekültek felkutatására és megmentésére.

A továbbiakban az egyházi vezetők arról írtak, hogy „biztosítani kellene a például Szíriából, Irakból...stb. érkező menekültek biztonságos beutazásának lehetőségét”. Emellett a menekültek igazságosabb európai elosztásának rendszerét is ki kellene fejleszteni – áll a közleményben, amely felszólítja a régió országainak egyházait arra, hogy „kormányaik felé közvetítsék ezeket a sürgős kéréseket”.

Az egyházi vezetők emlékeztettek arra tényre is, hogy az LVSZ 1947-es megalapítása óta érzékenyen tekint a menekültekre. Az európai egyházak a második világháború után, annak következtében sok menekültek integráltak. „Számunkra, egyházak számára teológiánk és egyházértelmezésünk szempontjából alapvető és magától értetődő, hogy a migránsokat és a menekülteket testvérként tekintsük és minden lehetséges módon támogassuk őket” – írták a konferenciát záró dokumentumban.

A közlemény arra is utalt, hogy az ötven milliót is meghaladó, erőszakkal elüldözött menekültek száma a második világháború óta napjainkban a legmagasabb értéket érte el.

Sokan Európába való menekülésük közben életüket kockáztatták – írták az egyházi vezetők. Csak idén az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Bizottságának adatai szerint több mint 36 ezer migráns és menekült kelt át a Földközi-tengeren Dél-Európa felé. Közülük 1600-an út közben életüket vesztették.

Az EVT nyilatkozatot adott ki a menekültek világnapja kapcsán

Az Egyházak Világtanácsának (EVT) legfelsőbb vezetőtestülete, a Végrehajtó Bizottság, a bevándorlók és menekültek melletti egyöntetű kiállásra szólította fel tagegyházait. „A nemzetközi közösség valamennyi tagjának morális és jogi kötelessége, hogy megmentse azon menekültek életét, akik a tengeren vagy szárazföldön veszélybe kerülnek, függetlenül eredetüktől és jogállásuktól” – fogalmaz a nyilatkozat, amelyben az ökumenikus szervezet mély aggodalmának ad hangot az elmúlt hónapok halálesetei miatt. A nyilatkozat radikálisan terjedő globális problémaként jellemzi a migrációt, amelyre a különböző helyzeteknek megfelelően eltérő választ kell adni.

Az utóbbi időben szembesülnünk kellett a krízis fatális következményeivel, így „soha korábban nem tapasztalt számú halálos esettel a bevándorlók és menekültek között, akik a Földközi-tengeren átkelve igyekeznek Európába eljutni”. A felhívás említést tesz a keresztyén etióp vendégmunkásokról, akiket tömegesen mészárol le az úgynevezett Iszlám Állam Líbiában, ahogy a dél-afrikai bevándorlók elleni erőszakról is, ami „a saját és családjuk biztonsága és jobb élete reményében hazájukat világszerte elhagyó emberek különös kiszolgáltatottságáról” tanúskodik.

Az EVT vezetőtestülete felszólítja a nemzetközi közösséget és a kormányzatokat, hogy erkölcsi és jogi kötelezettségüknek eleget téve óvják a bevándorlók életét és tartózkodjanak minden olyan akciótól, ami további fenyegetettséget jelentene a számukra. A nyilatkozat egyben határozott és hosszú távú lépéseket sürget az elnyomás megszűntetésére és a „népvándorlást” kiváltó szélsőséges szegénység felszámolására.

Az EVT tagegyházait és ökumenikus partnereit, minden jóakaratú emberrel együtt, arra kéri, hogy „támogassák az idegenekkel és a szükséget szenvedő szomszédokkal szembeni nyitott és befogadó lelkület megerősödését.”

Az Európai Egyházak Konferenciája is közleményt adott ki a bevándorlásról

„Az európai bevándorlás politikának köszönhetően az embercsempészek jövedelmezően folytatják szégyenletes ügyleteiket" – áll a strasbourgi ülésen született közleményében, mely konkrét javaslatokat fogalmaz meg az európai egyházak és intézmények számára is.

A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg. (Zsidók 13,2)

A szövegben az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) mély aggodalmát fejezte ki az újabb áldozatok miatt a mediterrán térségben és sajnálatát fejezte ki azon több tízezer migránsnak, akik az utóbbi több mint két évtizedben hiábavaló kísérleteket tettek arra, hogy méltóságteljesebb és biztonságosabb életet találjanak Európában.

„Európa külső határainál zajló konfliktusok vezettek oda, hogy az eddigeknél is több migráns menekül el a saját régiójából. Sokan próbálják átszelni a Földközi-tengert, hogy Olaszországba és Máltára jussanak, míg mások szöges drótkerítéseken másznak át Ceutában és Melilla-ban, és vannak akik a görög Égei-tenger szigetein vagy Cipruson kelnek át. Kevésbé ismertek a külső, kelet-európai határoknál található menekülési útvonalak, de a területeken történt megfigyelések arra utalnak, hogy itt is rengeteg a szenvedés, és rengeteg emberi élet veszett oda” - írták, majd így folytatták:

„Az európai bevándorlás politikának köszönhetően az embercsempészek jövedelmezően folytatják szégyenletes ügyleteiket. Ezek a politikák teljesen lehetetlenné teszik még a legnagyobb veszélyben lévő emberek számára is, hogy legálisan érkezzenek Európába.
A krízisre adott politikai válaszok gyakran az érkező menekültek megállítására törekszenek, ahelyett hogy az életük megmentésére összpontosítanának. Az Európai Unió dokumentumaiban külön prioritást kapott az illegális bevándorlók katonai eszközökkel történő megfékezésének témaköre. Politikai döntéshozók ritkán tesznek javaslatokat a szabályos és biztonságos migrációt lehetővé tételével kapcsolatban. Az Európába érkezők befogadása néhány európai állam számára még ma is elsajátítandó feladat” - magyarázták.

„Ezzel egyidőben, az egyházak és civil szervezetek aktívan kiveszik a részüket és és jelentős segítséget nyújtanak az európai partokra érkezőknek. Lampedusa szigetén fogadják az érkezőket, a görög szigeteken jogi tanácsokat adnak, egyházi menedéket nyújtanak Németországban, lakhatást biztosítanak Svédországban, és még számos más területen nyújtanak oltalmat azoknak, akik az életüket kockáztatva jutottak oda.”

A CEC elismeri, hogy az európai határoknál történő halálozások elfogadhatatlan és szégyenteljes voltának befejezéséhez sokrétű válasz szükségeltetik, mely rövid- és hosszútávú intézkedéseket egyaránt indokolna. „A legoptimálisabb helyzet az lenne, ha senkit nem kényszeríthetnének arra, hogy elhagyja a szülőföldjét” - írták.

„Ezért a CEC ezúton kívánja megismételni 2014. decemberi üzenetét a Közel-Keleten kialakult helyzetre vonatkozóan és elismeréssel adózik a régióban végbement béketeremtő erőfeszítések kapcsán. A CEC szintén szeretne látni további hasonló erőfeszítéseket, melyek az Európai Unió fegyverkezési és kereskedelmi politikájának káros hatásait csökkentenék a világ más régióinak megélhetésének biztosítása érdekében.

A CEC tudomásul veszi, hogy a biztonság keresése egy másik országban vagy földrészen továbbra is sok ember számára elengedhetetlenkényszer lesz a közeljövőben. Ezért a CEC szorgalmazza,

hogy az európai egyházak:

- folytassák a közbenjáró imádságot azokért, akik a konfliktusok, háborúk és pusztítás elől menekülnek,
- emlékezzenek meg azokról, akik Európába igyekezve vesztették életüket, és a megemlékezéshez használják fel a június 21-ei emléknapra készített segédanyagot, melyet a CEC és a CCME készített.
- folytassák munkájukat és tárják fel az erőszakos kitelepítések eredendő okait, keressenek megoldást ezekre,
- építsenek befogadóhelyeket a menekültek számára (példaként ajánljuk az egyházak mediterrán és más térségekben végbemenő munkáját),
- biztosítsanak fórumot, ahol az idegenek érkezésével kapcsolatos aggodalmakat megvitathatják és konstruktív javaslatok születhetnek az együttélésre,
- működjönek együtt az Európai Unió és más államok politikájának megváltoztatásában, annak érdekébenhogy ne a migráció elleni védekezés, hanem az emberi élet védelme kerüljön középpontba,
- szólítsák meg a nemzeti kormányokat és az Európai Unió felelős hatóságait a tagállamokban, annak érdekében, hogy támogassák az emberközpontú bevándorlási politikát.

hogy az európai intézmények:

- feljesszék és finanszírozzák a mediterrán térség egészét lefedő, szakértők által végzett kereső és mentőakciókat,
- akadályozzák meg a katonai beavatkozásokkal kapcsolatos európai szakpolitikai javaslatokat, mely többek közt a csempészek hajóinak bombázását tervezi,
- olyan politikával helyettesítsék a jelenlegit, mely biztonságos és legális Európába vezető utakat biztosít, bővebb áttelepítési kapacitással, humanitárius vízum kibocsátásokkal, a háborús területekről (például: Szíria, Eritrea) érkezők vízumkényszerének megszüntetésével, és könnyebb családegyesítési lehetőségekkel azoknak, akik nemzetközi védelemre és a humanitárius segítségnyújtásra szorulnak,
- támogassák a Közel-Keleten és más háborús területeken zajló erőfeszítéseket és az ENSZ menekültügyi főbiztosát, hogy megfelelően támogassák azokat az embereket, akik nemzetközi védelmet keresnek,
- állítsanak fel egy szolidáris rendszert az Európai Unió tagállamai körében, melyek fogadják a bevándorlókat és a menekülteket, illetve figyelembe veszik az említettek kívánságait,
- akadályozzák meg azokat a kezdeményezéseket, melyek az EU peremén lévő nem EU-tag országokra igyekeznek a felelősséget hárítani,
- segítsék elő a származási országokban elérhető legális migrációs lehetőségek megismerését, így életképes és humános alternatívaként szolgálva az embercsempészettel szemben.”

A Német Protestáns Egyházi Napokon, a Kirchentagon is a migráció és a menekültek kérdése volt az egyik legfontosabb téma

Erről többek között ebben és ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Ferenc pápa a menekültek befogadására szólította fel az európai egyházakat

Szolidaritást sürgetett az európai országokba érkező menekültekkel és befogadásukat szorgalmazta Ferenc pápa csütörtökön, amikor a Vatikánban fogadta az Erdő Péter bíboros vezette Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és a Christopher Hill anglikán főpásztor vezette Európai Egyházak Konferenciája (CEC) tagjait.

Veres András püspök az evangéliumból kiinduló felelősségérzetről beszélt

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottságának elnöke Budapesten, Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájáról tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva beszélt a menekültkérdésről. Elmondása szerint a katolikus egyháznak minden korban következetes, az evangéliumból kiinduló felelősségérzete volt minden szükséget szenvedő ember iránt, így a menekülő emberek iránt is. Ez a felelősségvállalás gyakorlati módon is megnyilvánul Európa-szerte. Ugyanakkor a politika "sajátos kihívási rendszernek van kitéve", így nem tudja mindig azt az utat járni, amit a vallási, erkölcsi értékrend szerint kellene - tette hozzá.

Erdő Péter: egyértelmű parancs a szolidaritás

Az egyház elsődleges küldetése a nyomorúságban, bajban, szükségben lévő ember megsegítése - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a menekültkérdésről az Inforádióban. Kijelentette: egyértelmű parancs a szolidaritás.

A menekültkérdés valóban Európát foglalkoztató, sokarcú probléma - mondta a bíboros, hozzátéve, hogy bizonyos mediterrán országok, mint például Olaszország vagy Görögország lakossága és részben egyházi vezetői is „látnak abban fantáziát, hogy osszuk el a bevándorlókat" és más országok is vegyenek át „egy bizonyos kontingenst". Ugyanakkor érzik azt a problémát is, hogy valahogy meg kell határozni azt is, hogy ki léphet be, és ki nem - fűzte hozzá.

Természetesen az államoknak joga és kötelessége, hogy biztosítsák a közrendet és igyekezzenek az általuk képviselt közösség igazi javát szolgálni. Ez azonban a konkrét és nagyon közvetlen szeretetparanccsal együtt kell, hogy működjön, amely szerint „ha találkozunk az éhezővel és tudunk enni adni neki, tegyük meg!" - fogalmazott. 

Ez azonban önmagában még nem oldja meg ezt a hatalmas, világméretű problémát - hangsúlyozta Erdő Péter -, ezért a másik feladat megszüntetni a kétségbeesett elvándorlás okait, és lehetővé tenni, hogy mindenki békében élhessen a saját, eredeti hazájában. 

Ez persze sokkal nehezebb, mint a közvetlen humanitárius segítség, mert ehhez valóban a gazdasági világrendet kellene igazságosabbá és a politikai viszonyokat békésebbé tenni egész kontinenseken. Ez igen nagy feladat, amelyben a vallási közösségek "csak prófétai jelek lehetnek, de önmagukban elintézni nem tudják" - tette hozzá.

Menekültügyi Főbiztosság: még sosem kényszerültek ilyen sokan elhagyni az otthonukat

Az otthonukat háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés miatt elhagyni kényszerülők száma az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) létezése óta sosem volt még olyan nagy, mint most, ráadásul gyorsan növekszik - közölte a szervezet az MTI-vel.

Mint írták, veszedelmes új korszak kezdődhet, mert legfrissebb jelentésük szerint világszerte mintegy 60 millió ember kénytelen az otthonától elszakítva élni.

Az UNHCR Global Trends 2014 című legújabb éves jelentése azt mutatja, hogy tavaly meredeken nőtt az otthonukat elhagyni kényszerülők száma: 2014 végére elérte az 59,5 milliót, szemben az egy évvel korábbi 51,2 millióval, illetve az egy évtizeddel ezelőtti 37,5 millióval. Soha korábban nem nőtt olyan mértékben a világ menekültjeinek száma egyetlen év alatt, mint 2014-ben.

A növekedés legfőbb oka az elmúlt években a 2011-ben kirobbant szíriai háború volt, Szíriából származik a legtöbb menekült. Tavaly naponta átlagosan 45 ezer ember lett menekült, menedékkérő vagy a hazájában maradva, de az otthonát elhagyva az ország más részén biztonságot kereső menekült. Ha a világ menekültjei egy országban élnének, az a Föld 24. legnagyobb lélekszámú országa lenne.

A közleményben idézték António Guterrest, az ENSZ menekültügyi főbiztosát, aki rettenetesnek nevezte, hogy míg az egyik oldalon egyre inkább büntetlenül maradnak azok, akik kirobbantják a konfliktusokat, a másikon a nemzetközi közösség képtelen arra, hogy együttműködjön a háborúk megállításáért és a béke megőrzéséért.

Mint az UNHCR jelentéséből kiderül, szinte nincs olyan régiója a világnak, ahol ne nőne a menekültek száma. Az elmúlt öt évben legalább 15 új konfliktus robbant ki vagy lángolt fel újra. Nyolc közülük Afrikában, három a Közel-Keleten, három Ázsiában, egy pedig Európában. E válságok közül csak néhány oldódott meg, a legtöbb ma is emberek tíz- és százezreit kényszeríti menekülésre. 

A múlt évben mindössze 126 ezer 800 ember tudott visszatérni a hazájába, kevesebben, mint az elmúlt harmincegy évben bármikor. 

Mindeközben az Afganisztánt, Szomáliát és sok más országot több évtizede sújtó instabilitás miatt emberek milliói évek óta a társadalom perifériájára szorulva tengődnek a hazájukban vagy másutt.

A világban dúló konfliktusok és az általuk okozott emberi szenvedés egyik friss és látványos következménye, hogy drámaian nő azon menekültek száma, akik biztonságot keresve, végső kétségbeesésükben, életveszélyes tengeri utakra vállalkoznak.

Az UNHCR jelentése alapján 2014-ben 13,9 millió ember vált újonnan menekültté – négyszer annyian, mint 2010-ben. A múlt év végére 19,5 millióra nőtt a menekültek száma a világban, míg az erőszak által saját hazájukon belül földönfutóvá tett embereké 38,2 millióra ugrott, és 1,8 millióan várták menedékkérőként, hogy kérelmükről döntsenek annak az országnak a hatóságai, ahova menekültek. A menekültek fele gyermek.

A menekültekről való gondoskodás terhei egyre inkább a szegényebb országokat sújtják. Az összes menekült egynegyede olyan országban él, amely az ENSZ legkevésbé fejlett országainak listáján szerepel.

Az ukrajnai konfliktus, a Földközi-tengeren át a kontinensre érkező 219 ezer ember, valamint a Törökországban élő rengeteg szíriai menekült Európában ráirányította a figyelmet arra, hogy mit kezdjenek a menekültekkel. Az Európai Unióban tavaly Németországban és Svédországban adták be a legtöbb menedékkérelmet. Európában az év végére elérte a 6,7 milliót azoknak a száma, akik az otthonukból elűzve itt kerestek biztonságot. A két legnagyobb menekültcsoport a Törökországban élő szíriaiaké és az Oroszországban élő ukrajnai állampolgároké volt.

A Magyarországra érkező menedékkérők száma 2014-ben több mint duplájára nőtt az előző évhez képest: az UNHCR adatai szerint tavaly 41 400 új menedékkérelmet adtak be, míg az előző évben 18 600-at. E növekedés következtében az ország tavaly a 9. legtöbb menedékkérőt fogadta be a világon. A legtöbben Koszovóból, Afganisztánból és Szíriából érkeztek. A koszovóiak száma a 2013-as 6200-ról tavaly 21 ezer fölé ugrott, míg az Afganisztánból érkezők az előző évi 2300 menedékkérelem után tavaly 8500 kérelmet adtak be, a Szíriából jövők pedig 6700-at, szemben az előző évi 960-nal. Ez a három ország adta 2014-ben a magyarországi menedékkérők csaknem 90 százalékát. 

Megjegyezték: a Magyarországon menedékkérelmet benyújtók döntő többsége rövid időn belül továbbutazik az EU más tagországaiba.

Eurostat: 185 ezren kértek menedéket az EU-ban az év első három hónapjában

Az idei év első három hónapjában 185 ezer új menedékkérőt regisztráltak az Európai Unió tagállamaiban, több mint felük Németországban és Magyarországon folyamodott menekültstátusért - közölte csütörtökön a friss statisztikai adatokat az unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Németországban 73 120 új menedékkérelmet nyújtottak be, Magyarországon pedig 32 810-et. Berlinnek csaknem harmadával több kérelmet kell elbírálnia, mint a tavalyi év utolsó negyedében, Magyarországon 2014 utolsó hónapjaihoz képest hatodával emelkedett az új menedékkérők száma. A magyar határt átlépő menedékkérők döntő többsége, 22 830 fő Koszovóból érkezett, jóval kevesebb, 4020 menedékkérő jött Afganisztánból és 2415 Szíriából.

Az egymillió lakosra vetített menedékkérelmek száma viszont messze Magyarországon a legmagasabb. Míg az unió egészében egymillió emberre 365 menedékkérő jut, Magyarországon 3322. Németországban ez a szám 905, Magyarország után pedig Svédországban és Ausztriában a legmagasabb, valamivel több mint 1100.

Uniós szinten is a legnagyobb csoport a menedékkérők között a Koszovóból érkezőké; összesen 48 870 koszovói folyamodott menekültstátusért az unióban. Szíriából 29 095-en, Afganisztánból 12 910-en jöttek. Az unió egészét tekintve a 2014-et záró periódushoz képest nem emelkedett a menedékkérők száma, a tavalyi év elejéhez képest viszont 86 százalékkal emelkedett.

A földközi-tengeri migrációs nyomásnak leginkább kitett Olaszországban közel 28 százalékkal csökkent a januártól március végéig tartó időszakban a menedékkérők száma az előző év utolsó hónapjaihoz képest, 21 285-ről 15 245-re. A hagyományosan szintén sok menedékkérelmet regisztráló Svédországban 20 ezer környékéről 11 és félezerre esett vissza az új menedékkérők száma.

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH): Naponta több száz illegális menekült érkezik Magyarországra

Év eleje óta 57 ezren lépték át illegálisan Magyarország határát, naponta több száz ember érkezik, köztük nagyon nagy számban afgán, szír, pakisztáni állampolgárok - közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán. Végh Zsuzsanna elmondta, utóbbiak alapvető célja, hogy eljussanak Nyugat-Európa valamely országába, jellemzően Németországba, hiszen ott nagyszámú afgán és szír közösség él. Hozzátette, ezek az emberek nagyon sok áldozatot hoztak, hogy elmeneküljenek a hazájukból, sokat fizettek, fizetnek az embercsempészeknek, így nem tántorítja el őket az az információ sem, hogy a célországból nagy valószínűséggel visszatoloncolják őket.

A szakember hozzátette, ha valaki illegális határátlépőként érkezik, akkor a rendőrség átadja a menekültügyi hatóságnak. Ott menedékjogi eljárást indítanak, és kijelölik azt a kötelező tartózkodási helyet, ahol a hatóság rendelkezésére kell állnia az eljárás lefolytatásának idejére. Ez a tartózkodási hely valamelyik nyitott befogadó intézmény, az illegális menekültek 90 százaléka ilyen befogadó állomásra kerül. 

Ott azonban az érintett - miután menedékkérelmet indított - már a "területen maradás jogát élvezi", így szabadon mozoghat, a befogadó állomást naponta elhagyhatja, csak a házirend szabályait kell betartania. Végh Zsuzsanna szerint ezt az időt használják ki a menekültek, hogy tovább folytassák útjukat más országok felé, azonban a menedékjogi kérelemmel az uniós államok között még nem utazhatnának szabadon, ezt csak az elismert menekültek tehetik meg.

A BÁH főigazgatója szerint a magyarországi befogadó állomások színvonala semmivel sem különbözik más tagállamok intézményeiétől, azonban ezek az állomások mára túlzsúfoltak lettek, ezért volt szükség sátrak, konténerek telepítésére is.

Az idei statisztikai adatok azt mutatják, hogy sokszorosára nőtt tavalyhoz képest azon kérelmek száma, amelyek Magyarországtól a menedékkérők visszavételét kérték. Az más kérdés, hogy a tagállamoknak is szigorítaniuk kell bizonyos gyakorlatukon azért, hogy megvalósuljanak a visszaadások, hiszen ezek az illegálisan érkező menedékkérők szabadon mozognak a tagállamok között - mondta.

Végh Zsuzsanna elmondta, a biztonságos harmadik országok körének meghatározásával megfordul majd a bizonyítási teher, és a menekültnek kell igazolniuk, hogy a magyar szabályok által biztonságosnak mondott állam a menedékkérő számára valamiért mégsem volt biztonságos.

Amnesty International: globális problémaként kell kezelni a menekültválságot

A II. világháború óta nem alakult ki a jelenlegivel összemérhető súlyosságú menekültválság, amelynek megoldására csak akkor van remény, ha az egyes kormányok felismerik, hogy globális léptékű válságról van szó - áll az Amnesty International hétfőn Londonban ismertetett jelentésében.

A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 35 oldalas összeállítása szerint a helyzet rohamos súlyosbodását jelzi, hogy az idei év eleje és május vége között 1865 menekülő halt meg a Földközi-tengeren; a tavalyi azonos időszakban 425-en vesztették életüket ugyanott.

Áprilisban volt olyan tíznapos időszak, amely alatt ezren haltak meg a tengeri átkelés közben.

A II. világháború óta most először haladta meg az 50 milliót a lakóhelyükről világszerte elűzöttek száma. Szíria lakosságának több mint a fele jutott erre a sorsra, és közülük mintegy négymillióan menekültek külföldre. Hatalmas többségük - 95 százalékuk - csak a Szíriával szomszédos országokig tudott eljutni; Libanonban a szíriai menekültek teszik ki a lakosság 20 százalékát - áll az Amnesty International jelentésében.

A szervezet szerint a befogadó országok ugyanakkor szinte semmiféle érdemi külföldi segítséget nem kapnak. A szíriai menekültek megsegítésére indított ENSZ-program költségeinek mindössze a 23 százalékára van eddig fedezet, és a szíriai menekültek áttelepítését szorgalmazó ENSZ-felhívás jórészt süket fülekre lelt a nemzetközi közösség részéről.

Az Amnesty International adatai szerint nem éri el a 90 ezret azoknak a szíriaiaknak a száma, akiknek befogadását a külföldi országok eddig felajánlották; ez alig 2,2 százaléka azoknak a menekülteknek, akik jelenleg a Szíriával szomszédos fogadó országokban tartózkodnak.

Ráadásul a szíriai menekültválság - bár jelenleg a világ legnagyobb ilyen jellegű krízishelyzete - korántsem az egyetlen. A Szaharától délre fekvő afrikai térségben is több mint 3 millió a menekültek száma, és közülük nem egészen 15 ezret sikerült más fogadó országokba áttelepíteni - áll az emberi jogi szervezet jelentésében.

Az Amnesty International szerint életfontosságú a fellépés azon  embercsempész bűnszervezetek ellen, amelyek ezreket küldenek halálba, ám e fellépés sem menti fel a kormányokat azon kötelem alól, hogy a menekülteknek menedéket kell adni. Nem lehet megengedni, hogy a globálismenekültválságot embercsempész-problémaként állítsák be olyan kormányok, amelyek kétségbeesetten igyekeznek elterelni a figyelmet saját kudarcaikról - fogalmaz a jelentés.

Az emberi jogi szervezet szerint sok országban normává vált az idegengyűlölő, rasszista közbeszéd, egyes médiaorgánumok és politikusok pedig amenekülteket és a migránsokat teszik felelőssé a gazdasági és társadalmi problémákért.

Az Amnesty International már februárban kiadott idei éves jelentésében is súlyos szavakkal ostorozta a nemzetközi közösséget a menekültekkel szembeni közöny, illetve elutasítás miatt. Az akkori jelentés megfogalmazása szerint "elborzasztó azt látni", hogy a gazdag országok fontosabb feladatuknak tartják a menekültek távoltartását, mint életben tartásukat.

Az Amnesty International az éves jelentésben kiemelte, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország - amelyekben összesen 275 millióan élnek - kétezernél alig több szíriai menekült befogadására volt hajlandó; ez összlakosságuk 0,001 százaléka.

Századvég: a többség nemzeti hatáskörben döntene a menekültkérdésről

A Századvég Alapítvány friss közvélemény-kutatása szerint a magyarok háromnegyede úgy véli, az Európai Unió helyett a nemzetállamok hatáskörébe kellene adni a menekültkérdés kezelését. Az ezer felnőtt telefonos megkérdezésével készített felmérés alapján a megkérdezettek 83 százaléka hallott a kvótarendszer tervéről, amely szerint Brüsszel osztaná el, hogy az egyes tagországok hány menekültet lennének kötelesek befogadni.

Ezzel a magyarok többsége, a felmérésben részt vevők 63 százaléka nem ért egyet. A bizonytalanok aránya 10 százalék, és 27 százalék támogatná az uniós elképzelést. A válaszadók háromnegyedének véleménye szerint a tagállamoknak jogukban áll eldönteni, kiket engednek be, vagyis az uniós országoknak vissza kellene kapniuk nemzeti hatáskörbe a bevándorlási ügyek kezelését - hangzott el az M1 hírműsorában.

Az Európai Bizottság konkrét javaslatokat terjesztett elő szerdán a két héttel korábban közzétett "migrációs menetrend" - vagyis a bevándorlási problémakör átfogó uniós kezelési koncepciójának - megvalósításáért. E szerint Magyarország Olaszországból 496, Görögországból 331 embert lenne köteles befogadni az úgynevezett áthelyezés keretében, ezenkívül a kívülről az unióba történő áttelepítés során 307 menekült érkezhetne az országba a következő két évben.