Benkőné Di Giovanni Rita, laborvezető a program moderátoraként üdvözölte az egybegyűlteket, majd átadta a szót Hajdó Ákos gimnáziumiigazgatónak köszöntője megtartására.

Ezután Gáncs Péter elnök-püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről a projekt megnyitásakor modott Ora et labora! (Imádkozzál és dolgozzál!) latin közmondást idézve utalt arra, hogy a  Fasorban az imádság háza melletti gimnázium immáron valóban a munka, a kísérletezés és a laboratórium intézménye lehet. A püspök projektzáró beszédében azonban újabb három szókapcsolatot helyezett a hallgatóság szívére, mégpedig a kísérlet, kísértés és kísérés szavakat.

„A felfedezés öröm, rájönni arra, hogy valami működik és hogyan működik. A kísérletezéssel pedig el lehet űzni annak kísértését, hogy azt higyjük, a világ megismerhetetlen. „Tudom, kinek hittem” – mondta Pál apostol. A kipróbált, kikísérletezett, biztos alapú hit párhuzama a tudományban az ellenőrzött, kikísérletezett, kipróbált ismeret” – tette hozzá a püspök, majd így folytatta: „Az iskolai program, a pedagógusok kísérése segítheti a fiatalokat abban, hogy gondolkodni tudó, felfedezni és kísérletezni tudó, dialógusképes, kapcsolatokat teremteni képes felnőttekké váljanak.”

Kákay István a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója elmondta, hogy ez a természettudományos program, itt a Fasorban visszamutat a múltba, hiszen itt rengeteg tudós elmét képeztek ki korábban. Viszont a jövőbe is irányul, hiszen a beindult természettudományos képzés példanélküli. „A Fasor volt az első oktatási intézmény, amelyet visszakapott egyházunk. Most úttörő volt ebben a pályázatban is és reméljük, hogy jó példával jár elöl, hiszen már eddig hat további evangéliksu iskola is pályázatát nyújtotta be a programba8 – mondta, majd így zárta beszédét: „Országunk demográfiai hullámvölgyben van. Budapesten és itt a kerületben is az általános iskolákkal kialakított kapcsolat elősegítheti azt, hogy a Fasorban az utánpótlás biztosítva legyen és így a tehetséges gyerekek a megfelelő képzésben részesülhessenek.”

Dr. Mika János éghaljatkutató professzor, az MTA doktora, az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára „A városi hősziget-hatás kihívásai” címmel tartott előadást, majd a „Környezettudatosság a mindennapikban” címmel dr. Kárász Imre tanszékvezető, az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára szólt az egybegyűltekhez.

A projekt megvalósításáról és eredményeiről adott összegzést dr. Roncz Béla korábbi igazgató és projektvezető.

Ezután „Mű-anyag és műanyag” – „Kotyvaszt s magát Istennek képzeli” / Madách címmel Victor András az ELTE TTK Kémia tanszékének tanára, a PHARE projekt vezetője tartott előadást, majd utána Dr. Wiedmann László Rátz tanár díjas, vezető szaktanácsadónak a hit és természettudomány kapcsolatáról szóló gondolatait hallgathatták meg. Az alkalom kötetlen beszélgetéssel zárult.