A lázas előkészületeknek több oka is volt: a tavasz folyamán Horváth Ernő Zoltán személyében új igazgatót választott az egyházközség presbitériuma, akinek beiktatására ezen az ünnepi órán került sor. Emellett tanáraink közül hárman is – akik időközben határozatlan idejű státuszt kaptak intézményünkben – esküt tettek Isten és a gyülekezeti tagok színe előtt: Huszárné Németh Izabella, Némethné Illés Tünde valamint Pus Tiborné Kalmár Katalin. Majd 20 elsős kisdiákunkat köszöntöttük, akik külön is részesültek Isten áldásában. Hálát adtunk a Mindenhatónak, hogy iskolánk méretéhez képest egy ilyen nagy létszámú osztály indulhat a 2015/2016-os tanévben.
Az ünnepi istentisztelten Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke szolgált igehirdetéssel, majd szintén ő iktatta be hivatalába az új igazgatót. A liturgiát Weltler Gábor lelkész vezette, az ifjúsági énekeket a Szivárvány zenekar kísérte. Az orgonát Weltler Sándor, a gyülekezet egykori lelkésze, és Horváthné Somogyi Renáta, az egyházközség kántora és jelenlegi felügyelője szólaltatta meg. Részt vett az alkalmon Polgárdi Sándor, a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese és az Országos Iroda Oktatási Osztályának képviselői is, valamint a beiskolázási körzetünkbe tartozó települések polgármesterei, tisztségviselői. Ez a közel sem teljes felsorolás is jelzi az alkalom súlyát és jelentőségét.
Szemerei János püspök István vértanú történetének egy fájdalmasan szép mondatáról szóló igehirdetésében – „Íme, látom az eget megnyílva, és az Emberfiát, amint az Isten jobbja felől áll.” (ApCsel 7,56) – a jelenlévők figyelmét a földiekről az égiek irányába emelte. Ez pedig igazi evangélium, hiszen a nyitott menny Isten irántunk tanúsított felfoghatatlan szeretetének jele. Ennek alapján az egyházi iskola szolgálata is kéttős célt szolgált: a minket körülvevő világ megismerése mellett Isten mennyei világának titkaiba is bepillanthatunk – szent igéje által.
A tanévnyitó istentiszteletet rövid ünnepség követte, amelynek elején Weltler Gábor lelkész hangot adott annak a reménységének, hogy nemcsak ma, hanem majd 5-10 év távolából is mérföldkőként tekintünk erre az alkalomra. Ezt követően az új igazgató nyitotta meg a tanévet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kreatív, alkotó munkához szükséges nyugodt légkör megteremtésén fog munkálkodni. A tanárok feladatát nem csupán a tananyag átadásában, hanem a gyermekekben szunnyadó tudásvágy felkeltésében jelölte ki. Hangsúlyozta, hogy egy falusi iskola is tud olyan színvonalon, vagy még akár nagyobb nívón is működni, mint egy városi „mamut” intézmény. Mindezt falusi háttérrel rendelkező hírességek példáján is szemléltette. Beszéde alapján egy jó értelemben vett agilis, sok ötlettel, elképzeléssel rendelkező, határozott igazgató állt előttünk.
A gyülekezeti teremből indultunk, s oda is érkeztünk meg az istentisztelet után, ahol a megterített asztalok mellett Polgárdi Sándor esperes tartotta meg köszöntőjét, majd beiktatott igazgatónk keresztapja kért szót, aki személyes hangvételű beszédében mondta el jókívánságait a gyülekezetnek, az iskolának és keresztgyermekének. Több órán keresztül tartó testvéri beszélgetésbe torkollott a szeretetvendégség. A tanévnyitó minden mozzanatában éreztük a Lélek jelenlétét, amely egy szeretet-közösségé formált bennünket ezen a délutánon, koraestén. Bízunk benne, hogy hasonló jókat élhetünk át a tanév folyamán, és e sok vihart megélt iskolába végre helyreáll a nyugalom és a rend.