„Manapság mindenki tudja, hogy a menekültkérdésben másoknak mit nem kéne tenniük, de azt senki sem mondja meg, hogy pontosan mit is kellene cselekednünk” – fogalmazott az Országos Iroda tárgyalójában tartott megbeszélésen elhangzott nyitóáhítatában Gáncs Péter elnök-püspök, aki figyelmeztette a jelenlévőket arra, hogy „nem attól kell félnünk, hogy kicsik vagyunk, hanem az a kérdés, hogy mit tehetünk és mit teszünk meg.”
Gáncs Péter az irgalmas szamaritánus példázatán keresztül rávilágított arra, hogy ma az egyház tagjai az intézményes, központi segítségnyújtás mellett állnak ki. A mára kialakult helyzet értékelésével és megítélésével kapcsolatban a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hangsúlyozta: „más a kormányzat és más az egyház felelőssége. Kormányzati felelősség, hogy a törvény alapján fenntartsa a rendet, menekülttáborokat hozzon létre, ellátást nyújtson az otthonukat kényszerűen elhagyók számára és fenntartsa a jó rendet. Az egyház felelőssége az, hogy hirdessük és megéljük az evangéliumot, ami a másik elfogadásáról, a rászorulók megsegítéséről szól. Krisztust követő emberként felebarátunkat kötelességünk megsegíteni.” Gáncs Péter prédikációjában kiemelte, hogy az egyház feladatának látja a társadalmi érzékenyítést, az előítéletek elleni küzdelmet.
„Európa krízisben van, mely az egész kontinens vergődését jelzi. A mai helyzet ébresztő jellé kéne, hogy váljon a keresztény-zsidó kultúra képviselői számára” – fogalmazott az elnök-püspök.

„Csak akkor lehet felelős egyházi menekültpolitikáról beszélni, ha a közösség érdekeit ugyanúgy szem előtt tartjuk, mint a szeretet parancsát”  – hangsúlyozta Prőhle Gergely. A Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője Nemzetközi helyzet, aktualitások című előadásában kiemelte, hogy Európában ma a menekültkérdést sajnálatosan politikai haszonszerzés talajának tekintik, ezért sem érzékelhető a konszenzusra törekvés.
Az országos felügyelő a migrációval kapcsolatos nyilatkozatok óvatos és előrelátó megfogalmazásának fontosságát Németország példáján keresztül mutatta be: „A német kancellár a napokban úgy fogalmazott, hogy a szíriai menekülteknek mindenképpen hajlékot nyújt országuk. A pozitív tartalom mellett látnunk kell, hogy lényegében még aznap elkezdődött a hamis szíriai útlevelek nagy számú nyomtatása.”

Prőhle Gergely az ENSZ által július végén közreadott demográfiai jelentésre hivatkozva – mely szerint 2100-ra 1,2 – 1,5 milliárd emberrel többen lesznek Afrikában, míg Európa lakossága 70 millió fővel kevesebb lesz – kiemelte, hogy a mai menekültkérdés nem rövid folyamat, arra hosszú távon fel kell készülni.
„A kulturális különbségek, az integráció nehézsége olyan kihívás elé állít minket, mely határozott, megtervezett politikát követel” – fogalmazott az országos felügyelő. „Arra a kérdésre kell a válaszokat keresnünk, hogy mit képviseljünk ahhoz, hogy 50-60 év múlva is legyen hazánkban evangélikusság! Ehhez szembe kell néznünk azzal, hogy a mai előrejelzések alapján a közeljövő megváltozott etnikai, civilizációs összetételű Magyarországot sugall” – mondta Prőhle Gergely. Az országos felügyelő fenntartásait fejezte ki azzal a nézettel szemben, miszerint mindenkit meg kell és meg tudunk segíteni. „Azok a németek, akik baloldali beállítottságuk miatt ezt hangsúlyozzák, csúfos kudarcot vallottak” – mondta. A németországi példánál maradva az előadó kiemelte, hogy míg 2000-ben Friedrich Merz a „Leitkultur” kifejezést használva olyan ellenállással találkozott, hogy később ezt az év „nem-szójává” avatták, addig 2010-ben Angela Merkel német kancellár már úgy fogalmazott, hogy a multikulturalizmusnak vége. Prőhle Gergely beszédében a svájci példára is hivatkozva hangsúlyozta, hogy „úgy lehet jó integrációs politikát kialakítani, ha abban a befogadó ország kultúráját előtérbe helyezik.”

Bevezetés, menekülthelyzet Magyarországon a számok tükrében címmel tartott előadást Mészáros Attila, az MEE Diakóniai Osztályának munkatársa. A szociális munkás a médiában sokféle értelmezést nyert alapfogalmak tisztázását követően a Magyarországi Evangélikus Egyház menekültek között végzett és tervezett tevékenységét mutatta be. „A Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel, a Segítsünk Együtt a Menekülteknek szervezetével, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesülettel ugyanúgy együttműködést ápol egyházunk, mint a Házi Gyermekorvosok szervezetével” – fogalmazott Mészáros.
Az elmúlt időszakban a nagyfai menekülttáborban végzett segítő tevékenységet az evangélikus egyház, jelenleg ruhaadományok gyűjtésével, valamint több nyelven megjelenő tájékoztatók sokszorosításával igyekszik segíteni a hazájukat elhagyókon. Mészáros Attila kiemelte, hogy integrációs házat fognak működtetni, együttműködést létesítettek a szegedi és a józsefvárosi gyülekezettel, ahol az aktív segítő munka támogatását kívánják tovább erősíteni. Mától naponta 150 fő számára osztanak a budapesti II. János Pál pápa téren ételt, valamint többek között a határzárnál kialakult helyzet enyhítésével kapcsolatban indult egyeztetés.

„Látnunk és tudnunk kell, hogy a két kormányzás nincsen teljesen fedésben egymással” – fogalmazott Fabiny Tamás. Az evangélikus püspök beszédében kiemelte, hogy „az egyháznak felelőssége a szeretet kormányzása nevében olyan döntéseket is meghozni, mely akár a hatalom kormányzásával is szembemegy, így ott kell segítenünk, ahol rászorulók vannak és ínséget szenvednek.” Fabiny Tamás aggasztónak tartotta, hogy az idegenellenesség Magyarországon felerősödött, mely ellen az egyház fellépését, a társadalmon belüli érzékenyítés fontosságát hangsúlyozta.

Buda Annamária, a Diakóniai Osztály vezetője kiemelte, hogy egyházunk az ételosztáson túl igyekszik a szükségre reagálni, jelenleg is tart az önkéntesek és az adományozók hálózatának a kiépítése. „Az egész országon belül törekszünk arra, hogy segítő csomópontokat hozzunk létre, így lokális szinten is működtethetővé kívánjuk tenni a segítségnyújtást” – mondta.

Az evangélikus migrációs műhelyen fórumbeszélgetésre is sor került, ahol a gyülekezetek és egyházi intézmények vezetői tapasztalataikat, kérdéseiket osztották meg. „A keresztény-zsidó kultúra alapja az irgalom gyakorlása” – emelte ki hozzászólásában ifj. Cserháti Sándor. A Szegedi Evangélikus Egyházközség lelkésze személyes segítői tapasztalatairól beszámolva hangsúlyozta, hogy „félelem van az emberekben, melynek tompítását a média nem segíti, sokkal inkább arra uszít. Ezért (is) az egyháznak felelőssége a maga területén az érzékenyítés, a másik megbecsülésének képviselete.” A szegedi lelkész hozzászólásában kiemelte, hogy amit ma a civil társadalom a menekültek között önkéntesen végez, az alapvető, állami feladat lenne. „Senki sem passzióból számolja fel otthoni életét és indul el otthonról, hanem a kényszer miatt” – fogalmazott ifj. Cserháti Sándor. A hozzászólások között többek között az Evangélikus Hittudományi Egyetem és a Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola részéről is jelzés érkezett, hogy szívesen csatlakoznának különböző önkéntes akciókhoz.

Az Evangélikus műhely a migrációról című összejövetel rávilágított arra, hogy szükség van a gyülekezetek, egyházvezetés és intézmények közötti, a migrációs helyzetet bemutató, annak kezelését elősegítő további műhelymunkákra, így bízunk benne, hogy a közeljövőben további találkozókra is sor kerül. A műhely résztvevői a megbeszélést követően 150 adag ételt osztottak ki a rászorulók között.