A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania.
Az Ab ugyanakkor rámutatott arra: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.
Az Ab nem vitatja az Országgyűlés jogát arra, hogy - ha a korábbi törvényben szabályozott eljárás nem bizonyult elég hatékonynak a nem vallási tevékenységet végző szervezetek kiszűrésére, illetve a törvénysértően működő szervezetek elleni fellépésre, akkor - tovább részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit, további garanciákat építsen be az elismerési eljárásba, illetve hatékonyabb jogi eszközöket biztosítson a törvénysértésekkel szemben.
Ugyanakkor az Ab leszögezte: az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárással kapcsolatban is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása.
A testület megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011-es törvény az egyházként történő elismerés vonatkozásában nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, és az elutasított vallási közösségek nem kapnak hivatalos, írásos magyarázatot arra, hogy miért nem szerezhetnek egyházi jogállást, továbbá a vizsgált törvény a döntéssel kapcsolatban nem ír elő határidőket, és jogorvoslatot sem biztosít.
Az egyházi státus parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet. Az ilyen, jogi mérlegeléssel megítélendő, alapjogi vonatkozású egyedi ügyekben a döntéshozatalnak a független bíróságtól való elvonása és kizárólagosan az alapvetően politikai karakterű Országgyűléshez telepítése nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel - fejtette ki a testület.
Mindezek alapján az Ab alaptörvény-ellenesnek minősítette az egyházi törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a testülethez panaszt benyújtó korábbi egyházak a jogállásukat elvesztették. Az ügyben elbírált alkotmányjogi panaszok jogorvoslati céljára tekintettel az Ab az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, azokhoz joghatás nem fűződhet, az Ab-hez panaszt benyújtó egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.
Az Ab határozata nem érinti a vizsgált törvény mellékletében foglalt, az Országgyűlés által elismert egyházak jogállását.
Az Alkotmánybírósághoz a törvény miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be tizenhét olyan vallási közösség, amely korábban egyházként működött, de a törvény alapján az egyházi jogállást elveszítette, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa pedig utólagos normakontrollt kért a testülettől.  
A határozatot 13 alkotmánybíró írta alá, közülük öten - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária - különvéleményt fogalmaztak meg.
A szavazásban már nem vett részt Bihari Mihály, aki betöltötte hetvenedik életévét, és ezzel megszűnt alkotmánybírói megbízatása. A helyére február 25-ei hatállyal megválasztott Salamon László sem szavazott, mivel nem vett részt a döntés-előkészítési folyamatban.

Egyházügyi államtitkár: orvosoljuk az eljárásjogi hiányosságokat az egyházak elismerése terén

Megfelelő jogszabályalkotással orvosolni fogjuk az eljárásjogi hiányosságokat az egyházak elismerése terén - mondta Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI érdeklődésére.

Az államtitkár az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése kapcsán hangsúlyozta: az egyházi törvényt tartalmilag messzemenően alkotmányosnak találta az Ab, amely „határozatában nem tartalmi, hanem fontos, technikai jellegű kérdéseket vetett felˮ.
Hölvényi György örömét fejezte ki, hogy az Alkotmánybíróság alapvetően egyetért az egyházi törvény tartalmi céljaival és megerősíti a kormánynak, valamint az Országgyűlésnek az egyházi státussal való visszaélések kiszűrésére irányuló törekvéseit. Mindez a lelkiismereti és vallásszabadság érdekében végzett kormányzati munka eredményességét jelzi - tette hozzá.
Lényegesnek mondta, hogy az Országgyűlés által elismert 32 egyház jogait a határozat nem érinti, így ezek az egyházak továbbra is intézményeket működtethetnek, tarthatnak fenn, továbbá Magyarországon továbbra sem használhatja senki sem az egyházi, sem a vallási egyesületi státust személyes anyagi haszonszerzésre.
Az egyházügyi államtitkár rámutatott: a magyar állam „teljességgel tiszteletben tartja az egyházak és vallási egyesületek autonómiájátˮ, velük továbbra is párbeszédre törekszik. „Államtitkárságunk dialógusban áll az egyházakkal, vallási egyesületekkel, megkeresésük esetén nyitottak vagyunk a kommunikációra. A párbeszéd nem létszám, hanem közös feladatvállalás kérdéseˮ - állapította meg.
Az Ab kedden visszaható hatállyal megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, amely az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkozik.
A határozat indoklásában leszögezik, hogy az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárással kapcsolatban is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása. A vizsgált törvény azonban nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, a parlament eljárása nincs határidőkhöz kötve, és nem biztosít jogorvoslatot.
Az Ab arra is kitért, hogy az egyházi státus parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai döntésekhez vezethet, ugyanakkor nem vitatta a parlament jogát arra, hogy részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit. A testület hangsúlyozta, hogy a nem vallási tevékenységet végző szervezetek kiszűrésére, a törvénysértésekkel szemben az Országgyűlésnek lehetősége van hatékonyabb jogi eszközöket alkotni.
Az Alkotmánybíróság közleményében azt írta, a testülethez a törvény miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be tizenhét olyan vallási közösség, amely korábban egyházként működött, de a jogszabály alapján az egyházi jogállást elveszítette, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa pedig utólagos normakontrollt kért a testülettől.

MSZP: ne vegzálják tovább az egyházi közösségeket!

Az MSZP az Alkotmánybíróság (Ab) kedden nyilvánosságra hozott döntését követően természetesnek veszi, hogy az „Orbán-rezsim felhagy az egyházi közösségek vegzálásával, egyes egyházak üldözésévelˮ, és kiveszi az alaptörvény módosító indítványai közül az Ab által „szemétkosárba dobottˮ javaslataikat - írta az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében Lendvai Ildikó és Nyakó István.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagjai arra reagáltak, hogy az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.
A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania.
Az Ab ugyanakkor rámutatott arra: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.
    A két szocialista politikus megfogalmazása szerint „egyháztörténeti gyásznap volt, amikor a Fidesz-KDNP elfogadta a vallásszabadság korlátozásáról és vallási közösségek jogfosztásáról szóló törvénytˮ.
Azt írják, hogy az MSZP már akkor megmondta, hogy a „diktátumˮ nem fogja kiállni a jogállami próbákat - írják. Hozzáteszik: többször felhívták a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésnek mint politikai testületnek nincs fennhatósága hitéleti kérdésekben, mivel a Parlamentben „nem istenek, nem szentek, hanem politikusok ülnekˮ.

A TASZ üdvözli az egyházelismeréssel kapcsolatos döntést

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) üdvözli az Alkotmánybíróság (Ab) döntését, amellyel megsemmisítette az egyházak elismerésének szabályait, ám a jogvédő szervezet arra figyelmeztet, hogy azokat várhatóan beemelik az alaptörvénybe.

A TASZ az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ezt azután közölte, hogy az Ab megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.
Kiemelték: az Ab egyebek mellett a TASZ - kilenc egyház nevében benyújtott - alkotmányjogi panaszát bírálta el. Mint írták, üdvözlik a döntést, mert a tavaly január elsején hatályba lépett egyháztörvény „több mint 300 törvényesen működő egyházat fosztott meg jogi státusától, diszkriminatív feltételektől tette függővé az egyházként való elismerést, és felrúgta az állam és az egyház elválasztásának évszázados elvétˮ.
A TASZ szerint az Ab-döntés legfontosabb eleme az, hogy az egyházként történő elismerést a törvényhozók helyett a bíróságok hatáskörébe utalja. Az egyházi cím parlamenti adományozása önkényes, politikai akarattól függ, és nélkülözi a tisztességes eljárás és a jogorvoslat lehetőségét - fogalmaztak.
Ugyanakkor megjegyezték: az Ab indokolásával ellentétes álláspontjuk szerint csak olyan bírósági eljárás lehet alkotmányos, amelynek nem tárgya a vallási közösség tanításának, hagyományainak és történetének tartalmi vizsgálata, és ahol az elutasító döntés ellen fellebbezni lehet.
Megjegyezték továbbá: az Országgyűlés az alaptörvény parlamenti elfogadásra váró negyedik módosításával visszahozná a most megsemmisített elismerési eljárást.
A szervezet az Ab-döntésnek azt a részét helyesli, amely kimondja, hogy visszaható hatállyal semmisítették meg a törvény több rendelkezését. Hangsúlyozták: a jog uralmát tiszteletben tartó kormányzatnak ilyen helyzetben mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy orvosolja azokat az anyagi és erkölcsi sérelmeket, amelyeket az alkotmányellenes törvény okozott nemcsak az Ab-hez forduló egyházaknak, hanem azoknak is, amelyek nem éltek ezzel a lehetőséggel.
A közleményben úgy fogalmaztak: ugyanakkor nem lehet eltekinteni attól, hogy az egyháztörvény életbe lépése óta eltelt több mint egy év visszafordíthatatlanul konzerválta a jogsértő állapotokat.

Rogán: „businessegyházakatˮ továbbra sem támogatunk

Rogán Antal szerint a parlament előtt fekvő alkotmánymódosítás elfogadása megoldja majd azt a problémát, amely az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése nyomán állt elő az egyházak elismerése ügyében, „businessegyházakatˮ pedig továbbra sem fognak támogatni.

Az Ab kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.
Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta: a Ház előtt lévő alkotmánymódosítás elfogadása megoldja majd ezt a problémát, de alaposan tanulmányozni fogják az Ab döntését, és „amit lehetˮ, azt tiszteletben tartanak belőle.
A politikus ugyanakkor kijelentette: „businessegyházakatˮ, pláne a szcientológia egyházat akkor sem fogják támogatni, „ha egyes alkotmánybírák ezt szeretnékˮ.

KDNP: jogbizonytalanságot eredményezhet az Alkotmánybíróság határozata

A kereszténydemokrata Lukács Tamás szerint nem biztos, hogy jól átgondolt döntést hozott kedden az Alkotmánybíróság, a kormánypárti politikus szerint a határozat a teljes jogbizonytalanságot eredményezheti.

Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke ezt arra reagálva mondta, hogy az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.
A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania.
Az Ab ugyanakkor rámutatott arra: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.
Lukács Tamás kiemelte: ebben a kérdésben állást foglalni igazán csak akkor tudnak, ha megvárják az Országgyűlés döntését az alaptörvény módosításáról. Ha elfogadják az indítványt, és hatályba lép, akkor a hatályba lépett alaptörvényt kell összevetni az Ab határozatával. Ekkor derül ki a jogalkotó számára, hogy milyen teendője van.
Az eljárási kérdésben nem biztos, hogy minden részletet végiggondoltak az Alkotmánybíróság döntéshozói, a magyar jogrendszerben ez a döntés a teljes jogbizonytalanságot eredményezheti. Arra a kérdésre, hogy egyházak visszakapják-e korábbi státuszukat, azt mondta, ez nem derül ki a taláros testület döntéséből.
Jogi értelemben az egyház jelentheti azt a kategóriát, amit a 2011-es törvényben bejegyeztek, jelentheti azokat, akik az Alkotmánybírósághoz fordultak, és az 1990-es státuszuk van érvényben, és ott vannak a most egyesületként működők is. A probléma ott kezdődik, hogy akkor most melyik egy százalékra jogosultak - vetette fel Lukács Tamás.

Párbeszéd Magyarországért: a kormány kárpótolja a kisegyházakat!

A Párbeszéd Magyarországért (PM) azt követeli a kormánytól, hogy kárpótolja a kisegyházakat a nekik okozott erkölcsi és anyagi károkért - reagált az Alkotmánybíróság (Ab) kedden nyilvánosságra hozott döntésére Szabó Tímea az MTI-nek.

A független politikus üdvözölte az Ab-nek azt a határozatát, amelyik megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.
A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania.
Az Ab ugyanakkor rámutatott arra: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.
Szabó Tímea azt mondta, hogy az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának volt alelnökeként az elmúlt másfél évben számos alkalommal fogalmazott meg olyan kifogásokat, amelyek az Alkotmánybíróság döntésében is szerepelnek. A képviselő leszögezte: korábban is elfogadhatatlannak tartotta, hogy a politika döntse el, hogy kit nevezhetnek egyháznak.
A politikus felszólította a kormányt, hogy kárpótolják a kisegyházakat az elmúlt időszakban elszenvedett anyagi és erkölcsi káraikért. Emellett azt is kérte, hogy a kabinet segítse a kisegyházakat, hogy vissza tudják állítani a leghátrányosabb helyzetű térségekben fenntartott oktatási és szociális szolgáltatásaikat.

DK: ne írják bele a megbukott rendelkezéseket az alaptörvénybe!

A Demokratikus Koalíció (DK) üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, amely  megsemmisítette a Fidesz és a KDNP „vallásszabadságot korlátozó, vallási  közösségek jogfosztásáról, olykor kifejezett üldözéséről szóló  törvényétˮ - írta a párt az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Egyúttal felszólítják a kabinetet, hogy a „megbukottˮ rendelkezéseket ne írják bele az alaptörvénybe.

Az állam és egyház szétválasztása a demokratikus jogállami rendszer egyik alapja - fogalmaznak. A DK ezért figyelmezteti a kormányt, hogy „ne vállalkozzék Istennek sem kedves cselekedetekreˮ, ne avatkozzon be a „legszentebb magánügybeˮ, a hit és az egyházi hovatartozás megvallásába.
Emellett felszólítják a kabinetet arra is, hogy ne írja bele „magánhasználatú, illegitimˮ alaptörvényébe a most „megbukottˮ rendelkezéseket. Ha ezt mégis megtennék, a DK minden lehetséges módon tiltakozásra szólít majd, a legvégső esetben pedig a következő kormány ezeket a törvényeket is el fogja törölni - teszik hozzá.
Az Alkotmánybíróság kedden hozta nyilvánosságra azt a döntését, miszerint megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.
A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania.
Az Ab ugyanakkor rámutatott arra: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.

Iványi Gábor: tisztességes szakmai döntés született

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) szerint tisztességes szakmai döntést hozott az Alkotmánybíróság (Ab) azzal, hogy kedden visszaható hatállyal megsemmisítette az egyházi törvény több olyan rendelkezését, amely az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkozik.

Iványi Gábor, a MET elnöke az MTI-nek azt mondta: az Ab a törvénynek azon rendelkezéseit semmisítette meg, amelyeket ők és az alapvető jogok biztosa is kifogásolt, mert nézetük szerint nem férnek bele egy európai modern alkotmányba.
Megjegyezte: a döntés részletes, 66 oldalas indoklását még nem tudták tanulmányozni, de az eddigi nyilatkozatokból és saját ismereteikből arra a következtetésre jutottak, hogy "jó és tisztességes döntés született, amely visszamenőlegesen állítja helyre a jogot".
Hozzátette: súlyos hibának tartaná viszont, ha a megsemmisített rendelkezéseket - mint azt kormánypárti politikusok nyilatkozatai sejtetik - az alaptörvénybe raknák be. Rendkívül elszántak, és ebben az estben „készek a legvégsőig is elmenni" - mondta.
A MET elnöke emlékeztetett: a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő, tekintélyes és független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság 2012. március 19-én közzétett jelentésében megállapította, hogy a magyar egyházügyi törvény néhány pontja nem tesz eleget a nemzetközi elvárásoknak. Ennek alapján 17, egyházi státusát és az ezzel járó állami támogatását elvesztett szervezet - köztük a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség - fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához az új egyházi szabályozással kapcsolatban, és a strasbourgi fórumnak szerdáig, vagyis február 27-éig kell választ küldenie a magyar kormánynak az egyházi törvénnyel kapcsolatban feltett kérdéseire.
Iványi Gábor hozzátette: kíváncsian várják, hogy a határidő lejártával a magyar kormány milyen választ küld a nemzetközi bíróságnak.
A MET elnöke elkerülhetetlennek tartja az érintett egyházi közösségek anyagi és erkölcsi kárpótlását. Az ő egyházukat is jelentős anyagai és erkölcsi kár érte a törvény miatt az elmúlt időszakban - mondta. Példaként említette, hogy szektának bélyegezve közösségüket, „gúnyolódásokkal" is megpróbálták őket lejáratni, "magas rangú kormánytényezők is szabadon gúnyolódhattak" rajtuk.
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2012. augusztus 12-én fordult az Alkotmánybírósághoz az egyházügyi törvénynek azegyházak elismerését szabályozó rendelkezései miatt, mert azok álláspontja szerint több ponton is ellentétesek a hatalommegosztás elvével, a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való joggal. 
Az Ab kedden ismertetett döntésében alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania.
Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI érdeklődésére kedden azt mondta, hogy megfelelő jogszabályalkotással orvosolni fogják az eljárásjogi hiányosságokat az egyházak elismerésével kapcsolatban.