Az egyeztetés után Trócsányi László az MTI-nek elmondta: a tanácskozás résztvevői egyetértettek vele abban, hogy Magyarországon az alaptörvény 5. módosítása szerinti együttműködési modell kialakítása szükséges, és Magyarország történelmi hagyományainak is ez felel meg. Ugyanakkor a szabályozásnál figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseit is.

A módosítások közül kiemelte, hogy míg korábban az Országgyűlés döntött az egyházak elismeréséről, addig az új struktúra szerint az egyházak elismerése helyett csak nyilvántartásba vételükre kerülne sor, bírósági eljárás keretei között. Hozzátette, hogy ezzel eleget tennének mind az Alkotmánybíróság, mind a strasbourgi bíróság elvárásainak.

Trócsányi László szólt arról is, hogy a korábbi „kétlépcsős” helyett háromlépcsős lesz az egyházak besorolása. 

A javaslat értelmében a vallási egyesületek tíz taggal megalakíthatók, és közhasznú szervezetként is működhetnek, mint bármilyen egyesület. Nyilvántartásba vett egyház az lehet, amelynek legalább ezer tagja van, vagy legalább négyszázan ajánlották fel számára személyi jövedelemadójuk (szja) 1 százalékát három év átlagában és amely legalább öt éve vallási egyesületként működik. 

A bejegyzett egyház besoroláshoz legalább 10 ezer tag vagy öt év átlagában legalább 4000 egyházi egyszázalékos szja-felajánlás és legalább 20 éves magyarországi vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működés igazolása szükséges.

Hozzátette: az Országgyűlés egyedi megállapodást köthet majd azokkal a bejegyzett egyházakkal, amelyek történelmi múltjuk, társadalmi elfogadottságuk, szervezettségük és társadalmi feladatvállalásuk alapján kiemelkedő szerepet tudnak betölteni az állammal való együttműködésben. A törvényjavaslat az átmeneti rendelkezések között kívánja rendezni azoknak a korábbi egyházaknak a törvényi helyzetét, amelyek vallási tevékenységet végző szervezetté váltak, és ez ellen eljárást kezdeményeztek.

A pártok észrevételeinek átgondolása után a javaslat fölkerül majd a minisztérium honapjára, azt követően várják az egyházak észrevételeit. A miniszter elmondása szerint a törvénymódosítást még az őszi ülésszakban az Országgyűlés elé tudják terjeszteni. A törvénymódosítás elfogadásához kétharmados támogatottság szükséges.

LMP: ötpárti konszenzus is lehet az egyházügyi törvény módosításáról

Az LMP társelnöke akár ötpárti konszenzust is elképzelhetőnek tart az egyházügyi törvény tervezett módosításával kapcsolatban. Schiffer András erről azt követően beszélt az MTI-nek hétfőn, hogy részt vett az igazságügyi tárca erről szóló ötpárti egyeztetésén.

A társelnök-frakcióvezető ismertette: támogathatónak tartja a Trócsányi László miniszter által vázolt tervezetet, mert - mint mondta - a tárca annak kidolgozása során alapul vette a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának kritikáját és a Velencei Bizottság szempontjait is. 

Schiffer András az LMP számára fontos szempontnak nevezte, hogy semmilyen téren ne legyen indokolatlan megkülönböztetés az egyes hitéleti, vallási felekezetek között. Mint fogalmazott, a tervezet hatalmas lépést tesz ebbe az irányba, mivel szakítana azzal a gyakorlattal, amely szerint a vallási közösségek állami elismeréséről a parlament határozhat, és ismét a bíróság határkörébe utalná a döntést. Schiffer András szerint a 2011-ben elfogadott törvény legnagyobb hibája éppen az volt, hogy lehetőséget adott az önkényes politikai döntés meghozatalára. 

Az ellenzéki politikus kérdésesnek ítélte ugyanakkor, hogy a mindenkori hatalom mekkora szabadságot kap az állami együttműködési megállapodások megkötésében, mint mondta, az LMP ettől teszi függővé a kétharmados támogatást igénylő módosítás elfogadását, amelyre az Alkotmánybíróság egy júliusi döntésében október 15-ig adott határidőt.

Az egyházügyi törvény módosításának koncepciójáról tartott ötpárti konzultáció után az MTI-nek szintén nyilatkozó Trócsányi László a változtatások közül kiemelte: míg korábban az Országgyűlés döntött az egyházak elismeréséről, addig az új struktúra szerint az egyházak elismerése helyett csak nyilvántartásba vételükre kerülne sor, bírósági eljárás keretei között. Hozzátette, hogy ezzel eleget tennének mind az Alkotmánybíróság, mind a strasbourgi bíróság elvárásainak.

MSZP: az új egyházügyi törvény elfogadásával egyetlen vallási közösség sem szenvedhet hátrányt 

Az MSZP álláspontja szerint az új vallásügyi törvény elfogadása után egyetlen vallási közösség sem szenvedhet további hátrányt: azaz a jogállásukat is helyre kell állítani és anyagi kompenzáció is illeti őket - közölte az ellenzéki párt hétfőn az MTI-vel.

A közleményben az MSZP hangsúlyozta: ha bármely egyház közfeladatot vállal, az állami anyagi támogatást illetően nem lehet köztük különbséget tenni. Az MSZP ezt a két feltételt a hétfői egyeztetésen jelezte - tették hozzá.

A szocialisták szerint a Fidesz-kormány nem lehet büszke az új egyházügyi törvényjavaslatra, mivel a „demokratikus” kényszerítette ki, hogy az egyházak elismerésének joga átkerüljön a parlamenttől a bíróságokhoz.

„Ezen a zsarolásgyanús helyzeten a kormány csak külső nyomás hatására hajlandó változtatni: kikényszerítette az Emberi Jogok Európai Bírósága, a Velencei Bizottság, az Alkotmánybíróság, az ellenzék, a civilek és a kormány által megalázott vallási közösségek ” - tették hozzá.