– Mi a magyarországi utazásának célja?

– A Lutheránus Világszövetség európai alelnökeiként úgy döntöttünk, hogy három okból is ellátogatunk most Budapestre.
Először is, hogy szolidaritásunkat fejezzük ki a Magyarországi Evangélikus Egyház felé és különösen is alelnöktársunk, Fabiny Tamás püspök felé ebben a nehéz európai menekülthelyzetben. Másfelől köszönetünket szerettük volna kifejezni a magyar testvérek felé, akik helytálltak a nehéz napokban és informálódni szerettünk volna, hogy a továbbiakban hogyan lehetne nemzetközi összefogással a menekültkérdésben további lépéseket tenni.
Harmadsorban pedig mivel Németország és Skandinávia is érintett e kérdésben, három európai alelnökként egy közös nyilatkozatot adjunk ki erről a problematikáról, amelyet aztán elküldünk majd a Lutheránus Világszövetség genfi központjába és országaink médiumai számára is.

– Németországban is meglehetős gondot okoz a menekültek ellátása, a regisztráció. Mit tesz az Ön egyháza, a Württembergi Evangélikus Egyház a menekültkérdésben?

– Nagy kihívás ez Németország számára is, hiszen egyes felmérések és számítások szerint az év végére egymillió menekült lesz Németországban. Mi egyházként azt határoztuk el, hogy elsődleges feladatunk az, hogy ezeknek az embereknek segítsünk és támogassuk őket. Elkülönítettünk egy 3,5 millió eurós úgynevezett menekültcsomagot az egyházi költségvetésből. Ennek a felét tanácsadói munkára fordítjuk, alkalmazunk menekültekkel foglalkozó diakónusokat, de önkénteseket is.
A másik felét pedig a Diakóniai Szükségalapnak küldjük, akik az érintett válság sújtotta országok határain végeznek feladatot, azzal a céllal, hogy az ottaniak életét megkönnyítsék.
Fontos ez a kettősség, mert nem csak Németországban van szükség most segítségre, hanem sokkal inkább úgy látjuk, hogy azokban az országokban kell elsősorban a menekülteket segíteni, ahol először menedéket keresnek.
Emellett olyan egyházi ingatlanokat, üresen álló épületeket is megpróbálunk rendelkezésre bocsátani, ahol megoldható lehet a menekültek elszállásolása, mert jelenleg, a hidegebb idő beállta előtt ez tűnik a legégetőbb elrendezni valónak az országunkban.

– A Németországi Protestáns Egyház részeként velük milyen nagyobb projektekben gondolkodnak?

– A Németországi Protestáns Egyház is számos projektet indított el, de mivel mi az ország dél-nyugati részén vagyunk, és rengeteg menekült érkezik hozzánk, ezért jelenleg megpróbálunk csak a saját kezdeményezéseinkre koncentrálni.
Pár héttel ezelőtt minden német evangélikus egyházi vezető püspök aláírt egy nyilatkozatot, amelyben megfogalmaztuk egységes állásfoglalásunkat a kérdésben. Azt hangsúlyoztuk, hogy egyházként nem lehet a kérdéshez máshogyan állni, csakis a keresztény segítségnyújtás attitűdjével, a szeretettel fogadás kultúrájával.
A gyülekezetekben szerencsére nem látok változást az emberek hozzáállásában, mindenki nyitott és szeretetteljes, de persze nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Ha egymillió muszlim érkezik az országba, ezeket a kérdéseket újra elő kell majd vennünk és meg kell nyíltan tárgyalnunk.

– Szeretném megtudni, hogy az Ön által vezetett tartományi egyház milyen kapcsolatban áll a németországi muszlim közösségekkel? Folytatnak-e velük ebben a kialakult helyzetben valamiféle újult erejű párbeszédet?

– Igen, épp hétfőn találkozom majd a tartományban lévő muszlim vezetőkkel. De nemzetközi szinten is részt veszek ilyen tárgyalásokban, két évvel ezelőtt az ománi vallásügyi miniszter látott vendégül. Maszkatban, Omán fővárosában beszélgettünk arról, hogy engedélyezik keresztény templomok építését. Ez a kölcsönösség, a toleráns vallási hozzáállás azt gondolom minden oldalról szükséges.

A württembergi egyház erősen pietista beállítottságú. A párbeszédet milyen mélységig kell folytatnunk a muszlimokkal? Erősek vagyunk-e keresztény egyházként? Vagy túlságosan toleránsok vagyunk a más vallásúakkal szemben? – ilyen és hasonló kérdések vetődtek fel gyülekezeteinkben a menekültkérdéssel kapcsolatban. Európa társadalma változóban van és egyre több vallási tradíció él egymás mellett. Természetesen a radikális irányzatok (szalafisták) problémát jelentenek, akik szintén megtalálhatóak nálunk. Velük sajnos nem nagyon lehet tárgyalni. A német alkotmányban azonban van egy értékkánon, amely egy többvallású társadalmat ír le. Azt gondolom, hogy nem lehet másképp viszonyulni egymáshoz, mint a másik tiszteletben tartásával.