Az alapítvány elnöke, Börönte Márta evangélikus lelkész és a kuratórium tagjai – remek érzékkel – mindig olyan előadókat hívnak meg országos konferenciáikra, akiknek az ismertsége vonzza azokat is, akik máskülönben talán nem éreznének késztetést részt venni egy olyan alkalmon, amelynek idei téma címe például így szólt: Jer velünk gyöngyöt fűzni az érzésekből! Pedig a szakmai találkozókon kifejeződésre jutó üzenet roppant fontos. Az élet teljességének megtapasztalásához elengedhetetlen, hogy érzéseinket meg tudjuk fogalmazni önmagunk számára, s meg tudjuk osztani egymással.

E mellé a jó ügy mellé állt két évvel ezelőtt Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a Károli Gáspár Református egyetem professzora, a harmadik szakmai fórum fővédnöke s egyben előadója, akinek akkor elhangzott gondolatait videofelvételen hallhatták az idei konferencia résztvevői közvetlenül Kovács Péter kerületi polgármester köszöntő szavait követően. Bizonyára egyetlen olvasó számára sem ismeretlen Pál Ferenc római katolikus pap, mentálhigiénés szakemberszemélye (felső képünkön).Közérthetősége, közvetlen előadói stílusa révén nem véletlenül vált többek „Pálferi”-jévé. S egy ország ismerte meg, amikor elnyerte a 2013-as esztendő Prima Primissima közönségdíját.

Október 15-én délután szinte zsúfolásig megtelt az Erzsébetligeti Színház nézőtere, hogy hallhassák őt a szakmai konferencia főelőadójaként. Közel nyolcvanperces tanítását e két kérdés köré fűzte fel: Mit tesznek velünk az érzelmeink? Mi mit teszünk az érzelmeinkkel? Felhívva a hallgatóság figyelmét arra, hogy az érzéseink ősibbek a gondolatainknál, előadásában négy emberi alapérzéssel foglalkozott: öröm, félelem, szomorúság, harag. Hangsúlyozta, hogy érzéseink hamarabb jeleznek, mintsem agyunk felfogná és tudatosítaná a bennünket ért hatásokat. Az ősembert hozta példának, aki hamarabb menekülni kezdett, minthogy ténylegesen találkozott volna a veszéllyel. Érzéseinkben cselekvési programok rejlenek, tettekre motiválnak. Ezért fontos, hogy érzéseinket megéljük. Mentális sérülés okozója lehet, ha az ember elfojtja az érzéseit. Még akkor is, ha az történetesen a harag. Álkeresztény magatartás az, ha valaki nem engedi működni magában a jogos érzéseit, vagy más, úgynevezett parazita, helyettesítő érzelmekkel igyekszik elnyomni őket. Ám Pál Ferenc atya különbséget tett a megélt és a kiélt érzelmek között, ez utóbbiakat negatívumként tüntetve fel. A kiélés ugyanis azt jelenti, hogy az érzést ápolom, dédelgetem. Nem csupán harag, hanem haragtartás van bennem.„Az érzéseinkért nem tartozunk felelősséggel, hiszen nem áll szabad akaratunkban gátolni őket – összegezte az előadó –, de a haragvó érzéseink tudatos ápolása már erkölcsi hiba.”

A Pál Ferenctől hallottakat – a gyermekdalokat megszólaltató Mosolygók együttes produkcióját követően – két műhelymunka-csoportban mélyíthették el a résztvevők. Az egyik helyszínen a Csillaggyertyafény Alapítvány által készített, az érzéseink megfogalmazásában segítő, úgynevezett Dobó Bobó társasjátékot ismerhették meg és próbálhatták ki az érdeklődők. A nagyteremben pedig azok gyűltek össze, akik a gyászfeldolgozáshoz szerettek volna gyakorlati tanácsot kapni. John W. James e témában megjelent könyvét (The Grief Recovery Method – A bánatból való gyógyulás módszertana), illetve Magyarországon is bevezetett módszerét két szegedi szakember, Sarungi Emőke pszichiáter és Varga Hedvig pszichológus mutatta be, valamint Várkonyi Ágnes közgazdász, aki Budapesten indított önsegélyező csoportot. Az alkalom „szeretetkörrel” zárult. Ebben a konferencia résztvevői egyszavas, személyes vallomással „igazolhatták”, hogy az alkalom segítette őket abban, hogy érzéseiket meg tudják fogalmazni, s mások felé is tudják közvetíteni.