Az igei bevezetőben Stermeczki András helyi lelkész a reformáció hónapjáról szólt. Az év igéje komoly feladat elé állítja a keresztyéneket, de ha nem vesszük komolyan Krisztust, akkor hitünk után szinte mindent elveszíthetünk.

A köszöntőt követően a MEÖT főtitkára az iszlám vallás alapjait foglalta össze:

„A könyvek népe – zsidó, keresztyén, muszlim – elviekben egymás közt nem térít, nem folytat háborút és tiszteletben tartják a másik kultúráját. Ám ez sokkal összetettebb, mint gondolnánk. Ha csak az arab nyelvere gondolunk, akkor ez belátható, hiszen számos törzsi dialektus van használatban. Például egy kuvaiti nem érti egy líbiai vagy szíriai arab nyelvét, a különböző dialektus miatt. A Korán nyelve persze egységesen irodalmi arab, amelyet minden arab országban tudnak olvasni, és lehet a Korán nyelvét beszélni is, bár azt kevesen tudják jól használni. Az iszlám öt alappillére a következő:

·        nincs más isten Allahon kívül és Mohamed az ő prófétája

·        zakat: évi jövedelmük 2,5 százalékát a szegények javára kell felajánlaniuk

·        szaláh: naponta ötször kell imádkozni

·        ramadán: évente egyszer egy hónapig böjtölnek

·        hadzs: életük során legalább egyszer el kell jutniuk Mekkába a szent városba

Bár sok a hasonlóság az arab országok között, de mégsem olyan egyszerű közöttük a jó kapcsolat. Egyszerű példa erre az, hogy a gazdagabb arab országok nem fogadják be a menekülteket (lásd: Kuvait, Szaúd-Arábia, Katar, Arab Emirátus). Természetesen tudunk olyan arab országokról, akik nagy áldozatokat hoznak a bevándorlók területén, ilyen például Jordánia és Libanon.  

Az arab világban a vallás, a politika és a kultúra ma is szervesen összetartozik, mely a bevándorlók számára is magától értődő. Éppen ezért a szekularizált keresztyén Európa számukra komoly lehetőség.

A főtitkár elmondta, hogy az illegális bevándorlók tömege négyféle csoportból áll. A ténylegesen menekültek, kiknek országukban háború dúl, vagy vallási és politikai okokból menekülnek (max. 5%),  a gazdasági migránsok, kik jobb élet reményében indulnak el mély szegény környezetükből (80%), azok a fiatal férfiak, akik a besorozás elől szöknek (10%), és a közöttük megbúvó harcosok (5%). Velük kapcsolatban nem mehetünk el a terrorizmus mellett.

A terror szó félelmet jelent, melynek alapja az aszimmetrikus hadviselés, ami azt jelenti, hogy nem tudjuk, hogy kivel és mivel állunk szemben. Például egy rozoga teherautóba beleraknak nagy mennyiségű robbanóanyagot és belehajtanak egy iskolába. Korábban szimmetrikus hadviselés volt, ami azt jeleni, hogy kard kard ellen, tank tank ellen küzd. Persze a számok csak becsült értékek, de nagyságrendben körülbelül ekkorák. Tehát a helyzet roppant összetett. Nem lehet kijelenteni, hogy a migránsok mind farkasok, de azt sem, hogy mind bárányok.

Az előadást követően intenzív beszélgetés alakult ki. Számos kérdést vetett fel a közönség és az előadó igyekezett válaszolni ezekre.

Elmondta, annak ellenére, hogy Magyarország megvédte déli határait és ennek köszönhetően ma nem haladnak át rajtunk tízezrével a migránsok, a probléma közös, hiszen Európának részei vagyunk. Németország a célállomása a legtöbb migránsnak. A német társadalom nagy része úgy gondolkodik, hogy a második világháború után nekik jóvátételt kell vállalniuk. Talán ez is része annak a nagyfokú naivitásnak, ami ma látható a bevándorlók kapcsán, hiszen köztük igen nagy az elmaradottság, 80 százalékuknak semmilyen végzettsége nincs. Nehéz feladat őket integrálni, szinte lehetetlen, hiszen a gazdagabb arab országokban is nagyobb létszámban dolgoznak bangladesiek, pakisztániak, indiaiak.

A kitoloncolás, mint lehetőség adott, de ennek kivitelezése is számos feszültséggel jár. A probléma számos nehézséget tartalmaz, hiszen a Föld készletei végesek és a társadalmi különbségek miatt az ellentétek kiéleződnek. Példát vehet Európa a muszlim vallást bátran vállaló embertársainktól, akik ha kell, a közterületen is leterítik imaszőnyegeiket és Mekka felé fordulva dicsőítik istenüket. Mi meg szinte szégyenkezve tesszük össze kezünket ha étkezés előtt elmondanánk imádságunkat, egy étteremben „ Jövel Jézus…”.

A kérdéseket követően imádsággal zárult a roppant izgalmas előadás és beszélgetés.