A fellelhető biztos területek és ismeretek könnyen felsorolhatók. A Biblia összefüggéseit, az evangélikus egyház tanításának summáját vagy a görög és héber nyelvet mint a Szentírás eredeti nyelveit alaposan meg lehet ismerni nálunk. Rá lehet érezni arra is, hogy az egyház eddigi története hogyan tanúskodik arról, hogy Isten mind a mai napig megőrizte és megújította az egyház életét. A hiteles és tiszta etikai irányokat is meg lehet ismerni. A környezetetika, a bioetika és a hit kapcsolatára is jut idő és energia. De a mindennapi praktikus egyházi életliturgiai, közösségi vagy éppen szervezeti kérdései is terítéken vannak. Egyházzenei ismeretekre is szert tehetnek hallgatóink.

A teológiai, lelkészi vagy hittanári felkészülés komplex folyamat. Egy nagy hagyomány és egy gyorsan változó, modern követelmény találkozik a felkészülésben. Lehetőséget jelent az öt- vagy hatéves tanulás arra, hogy mindazokkal a területekkel megismerkedjen valaki, amelyek meghatározzák a mai egyházi szolgálatot a világban.

Nem mellékes az sem, hogy valaki hogyan változik, és miként nő fel ahhoz a munkaterülethez és hivatáshoz, amelyet majd gyakorolni szeretne a jövőben. Az önismeret, a szervezőkészség vagy a közösségépítés dimenzióiban is feladata van az egyetem oktatói és kutatói közösségének.

Kutatjuk annak a titkát is, hogy kiből lehet ma jó lelkész, jó hitoktató, kántor vagy gyülekezeti munkatárs.

Mi kell ehhez? Milyen tudásanyagra és milyen készségekre van szüksége annak, aki meg akar szólítani embereket a környezetében, és hívni akar az evangélium követésére? Tradicionális alapon jelen levőket vagy nagyon távolról érkezőket egyaránt. Mai környezetünk jelzi azt is, hogy fokozott mértékben szükség lesz a szociális és diakóniai segítségnyújtás gyakorlatára a jövőben, és ennek megfelelően ki kell építenünk egy-egy új képzési iránytis.

Arra is szeretnénk elvezetni hallgatóinkat, hogy egyénileg is közel kerüljenek a bibliai igazság és az evangélikus keresztény életeszmény megérzéséhez. Legyen stabil és megpróbáltatásokat is kiálló hitük és elkötelezettségük a szolgálat iránt. Jó lenne minél több hallgatónál elérni azt, hogy a kezdeti és gyors lelkesedéstől – ahogyan azt a Bibliában is olvashatjuk: „Követlek, akárhová mégy” (Lk 9,57) – tovább tudjanak fejlődni egy elmélyült és megalapozott, stabil tanítványságra. Olyan követővé tudjanak válni a maiak is, ahogyan Jézus intése mutatja a helyes irányt: „Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.” (Lk 9,62)

A hallgatói közösségben való érlelődés, a gyülekezetekkel való élő kapcsolat és a már hallgatóként is gyakorolt aktivitás az evangélikus egyház mindennapjaiban erősítik mindezt a felkészülés idején is. Sokan várnak majd biztonságot és bátorságot a jövő küldötteitől, hogy az életükben útmutatás és vezetés lehessen Isten igéje. Minden kiküldés végső soron erről fog szólni. Az egyetemi évek pedig e küldetés elő- szobájának tekinthetők. Érdemes itt alaposan körülnézni és sok mindent felfedezni.

Anthony de Mello egyperces bölcsességét a „lelkiek” oktatásának, átadásának titokzatosságáról sem szabad figyelmen kívül hagynunk. „»Mit tanít a Mesteretek?« – kérdezte egy látogató. »Semmit« – válaszolta egy tanítvány. »Akkor miért tart előadást?« »Ő csak az utat mutatja, de nem tanít semmit.« A látogató egyáltalán nem értette a dolgot, ezért a tanítvány még jobban megmagyarázta neki: »Ha a Mester tanítana, hittételként kezelnénk a tanítását. A Mestert pedig nem az érdekli, hogy mi mit hiszünk, hanem az, hogy mit látunk.«”

Bízunk benne, hogy ennek a mély dimenziójú látásnak a kezdeményei már az egyetemi években kibontakoznak a hallgatóink életében, a későbbiekben pedig sok embert gazdagító életet élhetnek a környezetükben. Ezt a bölcsességet mindenképpen jó lenne átadni a következő nemzedéknek ma is.