A győri evangélikus sziget felújítására fordítható kormánytámogatás mintegy 4,7 milliárd forintot tesz ki. A komplex gyülekezeti központ a templom, a lelkészlakások, a levéltár és a hivatali helyiségek mellett óvodát, iskolát és idősek otthonát is magába foglal. Így minden korosztály számára fontos szolgálatot tölt majd be.

Tervek és remények

Az álom, a terv az Insula Lutherana renoválására régóta megvolt, de abban, hogy meg is valósulhat, csak reménykedni lehetett. Az egyházközség többször indult már különféle pályázatokon, hiszen a hatalmas épületállomány mindenképpen felújításra szorult.

– Amikor megtudtam, hogy nyert a pályázatunk, olyan érzés fogott el, mint amikor a protestánsok végre felépíthettek egy templomot… A felújítás, hiszem, a gyülekezet életére is pozitív hatással lesz. Ha mindennek méltó helyet találunk a felújított épületekben, olyat, ami tökéletesen megfelel a funkciónak, az óriási vonzerőt fog jelenteni mindazok számára, akik nálunk megfordulnak – fejezte ki reményét a támogatás elnyerésekor az akkori igazgató lelkész, Jánosa Attila.

Hallgatóné Hajnal Juditnak, a Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatójának, aki egyben gyülekezeti tag is, régóta szívügye a tervezett felújítás. Ugyanakkor tudatában van a közösség felelősségének is: „A saját erőnket, tudásunkat, szellemi és fizikai energiánkat oda kell tenni, hogy méltóvá válhassunk az ölünkbe hullott ajándékhoz és elődeinkhez is” – hangsúlyozza.

A tervezést kezdettől fogva a győri evangélikus egyházközség aktív tagja, Ráskai Péter építész végzi. Az eredeti, immár több mint húsz éve létrejött koncepciót folyamatosan alakítja az előírásoknak, illetve az újabb körülményeknek megfelelően. Személyében olyan mérnök kezében van a projekt, aki belülről, a hitéből fakadóan érzi át az épületegyüttes funkcionalitását.

– Reméljük, hogy ez az épületegyüttes nagyon jól ki fogja szolgálni egyrészt a helyi igényeket, másfelől pedig az egész egyháznak a találkozóhelye lehet; olyan, nagy rendezvények megtartására alkalmas hely, amely jelen pillanatban még hiányzik az evangélikus egyház palettájáról – mondja Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület lelkészi vezetője. Abban bízik, hogy a külső felújítás egyben alkalmat nyújthat a helyi gyülekezet belső megerősödésére is. Mert a tagok kitartására és összefogására nagy szükség van az építkezés közben.

Váratlan nehézségek

A munkálatokhoz elengedhetetlen régészeti feltáráskor az építők több váratlan meglepetéssel is szembesültek. A gondok egyik első jele volt, hogy az Öregtemplomot közvetett életveszély miatt a tervezettnél korábban, már 2015 húsvétja előtt le kellett zárni. Az építkezés vezetéséért felelős Ráskai Péter elmondása szerint a templom padlójával kapcsolatos problémák akkor tudatosodtak mindenkiben, amikor 2011-ben Ittzés János püspök búcsú-istentiszteletére, illetve Szemerei János püspök beiktatására készültek. Egyeztetve az örökségvédelmi hivatallal, sikerült ideiglenes megoldást találni: mintegy száz ponton felbontva egy-egy járólapot, alábetonozták a padlót, hogy bírja a telt házas igénybevétellel járó megnövekedett terhelést. Azóta a hullámosodás mértéke szemmel láthatólag egyre nőtt. „Hála Istennek, az elmúlt öt évben nem történt semmi baj. Arra a döntésre jutottam, hogy ne kockáztassunk tovább” – indokolja a döntést Ráskai Péter.

A most végzett talajmechanikai felmérés, a verőszondás és talajradaros vizsgálatok azt is kimutatták, hogy körülbelül négy méter mélyen elképesztően rossz, nádtőzegből álló réteg is van az épület alatt. Ennek a talajnak az a sajátossága, hogy ha vizet kap, megduzzad, ha kiszárad, összemegy, ezért folyamatosan mozog. Emiatt új műszaki megoldást kellett találni a padlószerkezet biztonságos rögzítésére. Öt-hat méter mélyre lefúrt speciális mikrocölöpökkel fogják alátámasztani a készülő új vasbeton padlószerkezetet, és azon építik majd újra a templombelsőt. Farestaurátor szakértők segítségével feltárták az oltár állapotát is. Kiderült, hogy a faanyag katasztrofális állapotban van. Csoda, hogy egyes részein nem porlik szét. Így a fehérre festett, aranyfüsttel borított díszítésű építmény teljes renoválására is szükség lesz.

Érdekes felfedezések

A feltárások olyan eredményeket is hoztak, amelyek következtében teljesen át kellett dolgozni egyes épületrészek terveit. A tornacsarnok felépítésére kiszemelt hely alatt például a régészek megtalálták a város védelmére szolgáló sáncrendszer egyik alapfalának maradványait, illetve egy 17. századi, égetett agyag padozatú épületmaradványra is rábukkantak. Emiatt az eredeti tervek szerint a földbe süllyesztendő tornatermet nem lehet három és fél méter mélyre levinni, helyette csak egy méter mélyen lesz. Ez abból a szempontból könnyebbséget jelent, hogy kevesebbe kerül a szigetelés. Viszont a változtatással az oktatási intézmény mintegy háromszáz négyzetméternyi területet veszített. Kevesebb nehézséget okoz az a felfedezés, amelyet a jövőben a lelkészlakásoknak otthont adó, Kossuth utcai épületben tettek. A festő restaurátor vizsgálata ugyanis a bejárati kapualj két oldalán a falra festett tájképeket tárt fel. A képeken egy várszerű épület részletei látszanak, cédrusfákkal. A levéltári adatok alapján a ház egykor a győri zsidó hitközség tulajdonában volt, itt székelt a Chevra Kadisa (temetkezési szent egylet), így nincs kizárva, hogy a festmények szimbolikusan Jeruzsálem városát ábrázolják. Restaurálásukra nem kötelezték az egyházközséget, de reális esély látszik arra, hogy a falfestéseket feltárassák, restauráltassák, és majd be is lehessen mutatni őket.

A munkálatok jelenlegi állása

Az óvoda és a tornacsarnok tervezett helyén, illetve az Öregtemplom alatt a régészeti feltárások egyelőre lezárultak. Jelenleg a konventépület bontása zajlik, az óvodánál pedig elkezdődött a tényleges építkezés. A templom rekonstrukciója decemberben indulhat el – számol be az aktuális helyzetről Ráskai Péter.

„Szükség lenne az Öregtemplom mielőbbi felújítására, mert nagyon érezzük a hiányát” – teszi hozzá Csorba János, a győri egyházközség jelenlegi igazgató lelkésze. Az istentiszteleti látogatottság látványosan visszaesett, amióta az alkalmakat részben a szomszédos református templomban, részben a szeretetház dísztermében tartják. „Úgy tűnik, jobban kötődnek a templomhoz az emberek” – véli Csorba János. Várhatóan sikerül-e befejezni a projektet a kitűzött határidőre? A kérdésre Ráskai Péter határozott igennel válaszol. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza: nagyon kemény, feszített tempójú két év áll még előttük.

Letették az alapkövet

Amint az evangelikus.hu és az Evangélikus Élet hasábjain is beszámoltunk róla, 2015. november 22-én tették le az épületegyüttes megújulását szimbolikusan kifejező új alapkövet. Az időkapszula, amelyet az Öregtemplom egyik bejáratának küszöbe alatt helyeztek el, tartalmazza többek között a magyar kormány és a Magyarországi Evangélikus Egyház által kötött megállapodás egy példányát, a győri lelkészek és tisztségviselők névsorát, az épületegyüttes régi és új helyszínrajzait, illetve az Evangélikus Élet és a Kisalföld aktuális számát.

– Most, amikor letesszük az alapkövet a régi alapokba, szeretnénk ezzel szimbolikusan is kifejezni, hogy a régi folytatásában bizakodunk. Legfőképpen Jézus Krisztusra, az egyház Urára építünk, ezzel igyekszünk hozzájárulni a nagyobb közösség, a társadalom építéséhez is. Hiszen ezen az evangélikus szigeten nemcsak hitéleti tevékenység folyik, hanem abból fakadóan a társadalom szolgálata is, az oktatáson, a szociális munkán keresztül – hangsúlyozta az ünnepi istentiszteleten tartott prédikációjában Szemerei János püspök.

Prőhle Gergely, egyházunk országos felügyelője az öröm és a felelősség kettős érzéséről szólt az eseményen mondott beszédében. – Azért az örömbe egy kis szomorúság is vegyül. Hiszen gondoljunk csak bele: ezt az épületegyüttest a hívek pénzéből építették meg évszázadokkal ezelőtt, és bővítették azóta folyamatosan. Valahol tehát a mi erőtlenségünk is megmutatkozik abban, hogy ilyen óriási állami segítség kell ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani ezt az épületet… – fogalmazott. – Szükség van arra, hogy ennek az épületegyüttesnek, ennek az intézményrendszernek missziói kisugárzása legyen – tette hozzá.

Ez az igazi kihívás, amely még az építők, a győri evangélikus közösség tagjai előtt áll.