Erdély egyik legszebb városának közelében, mondhatni úgy is, hogy árnyékában nevelkedtem, hisz ettől a várostól mintegy 25 km-re fekszik északnyugat irányban szülőfalum, Krizba. Számomra „tündérváros”, nem más, mint Johannes Honterus szász humanista szülővárosa is egyben: Brassó. Ez a város volt gyerekkorom bölcsője és mondhatni, most is elringat szépségével, pompájával és egyszerűségével valahányszor „otthon járok”. Helyi lelkészem hatására úgy döntöttem, hogy közvetlenül a középiskolai tanulmányaim befejezte után, 2005-ben jelentkezem a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet lelkészképzőjébe.

 2011-ben – az újonnan bevezetett törvények szerint – hatéves teológiai tanulmányaim után segédlelkészként kerültem ki Nagybánya városának evangélikus gyülekezetébe, ahol közel egy évet szolgáltam. Közvetlenül az ottani szolgálatom után lehetőségem adódott egy szemesztert a koppenhágai egyetem teológia fakultásán tölteni, ahol többek között megismerkedtem és mélyebb betekintést nyerhettem a híres dán teológus és filozófus Søren Kierkegaard műveibe. 

Erdélybe való visszatérésem után jó fél évig a kincses városban, Kolozsváron végeztem lelkészjelölti szolgálatot, ami számomra nagyon hasznos és tanulságos időszak volt. Ismét rám köszöntött a szerencse csillaga, és három hónapra lehetőség kínálkozott az Egyesült Államokba kiutazni, ahol táboroztató lelkészként az evangélikus nyári táborban tevékenykedtem. Tarsolyomba sok hasznos információt gyűjtöttem, ami a fiatalokkal és gyerekekkel való foglalkozást illeti. Az Egyesült Államokból való visszatérésem után pedig újabb lehetőség nyílt számomra: lelkésze lehettem 2013. október 1-től az Oltszakadáti Evangélikus-Lutheránus Közösségnek, ahonnan 2014. június 1-től helyettes lelkészként szolgáltam be a Brassó megyei Halmágyi Evangélikus-Lutheránus Egyházközségbe, valamint leányegyházközségébe Fogarasra.

2013. szeptemberében vettem feleségül Andreát és egy évre rá született meg kisfiúnk Endre, akinek a jelenléte teljesen megváltoztatta az életünket, szebbé és még teljesebbé varázsolva azt.  Reméljük, hogy Isten segítségével még sok gyerekáldásban lesz részünk. 

2015. október 1-től a Szatmárnémeti- illetve Nagykárolyi Evangélikus-Lutheránus Egyházközségek lelkipásztora vagyok. Sok tervvel és elképzeléssel érkeztem új szolgálati helyemre, és meg vagyok győződve arról, hogy a Jóisten gyümölcsözővé fogja tenni munkámat és ittlétünket.