Gáncs Péter hangsúlyozta: Isten megtestesülése olyan csoda, amely feszegeti az értelmünket, és amelynek elfogadásához alázat kell. Egyszerre kell „fölnézni az égre”, mint tette Mária, és „alázatosan meghajtani a fejünket” Isten döntése előtt, mint tette József.

Sokan mondják, hogy az ember bukása az asszonynál, Évánál kezdődött. Csakhogy a megváltás is egy fiatal lánynál vette kezdetét, hiszen Mária engedelmessége nélkül nem ünnepelhetnénk a karácsonyt - mutatott rá az evangélikus püspök.

„Fantasztikus misztérium” ez - mondta -, Isten és ember „szerelméről” és szerelmük gyümölcséről, Jézus Krisztusról, aki ugyanúgy érkezett ebbe a világba, ahogy minden ember.

Jézus „nem kentaur, nem félig Isten, félig ember”, hanem száz százalékban valóságos ember és száz százalékban valóságos Isten - tette hozzá. És még csak nem is bukott Isten ő, aki elszenvedi küldetését, hanem tudatosan vállalja és éli meg a földi létet. „Teljes szabadsággal vállalja föl szabadító küldetését, amely a jászoltól a gGolgotáig vezet”, és vállalja ezt az utat vele Mária is, hiszen „ő is ott zokog majd a kereszt tövénél”.

Gáncs Péter szólt arról is, hogy ennek a történetnek a valóban fontos szereplői mind ott vannak a betlehemi istállóban, mindenki más - köztük Augustus császár is -, csak „statiszta”. Ennek a nyilván „büdös” és „hideg” istállónak a jászolában mégis „föllobban az isteni szeretet lángja”. Ebbe a jászolba Isten mégis „odatette a világ kenyerét”, azt a jézust, akit valóban tápláléknak, „mindennapi kenyérnek” akart adni az embereknek - tette hozzá.