Egyszer régen, az egyik moziban egy kisfiú odafordult szüleihez és a következőt kérdezte: - Anya, Apa, az Erő az valami olyasmi, mint az Isten? - A gyerekek már évtizedek óta kérdezik ezt szüleiktől, akik sokszor csak odaböknek nekik egy igent, hogy meneküljenek egy részletesebb válasz elől. De ez csak újabb kérdéseket szül. Például azt, hogy melyik Isten áll a Star Wars Univerzum középpontjában? – írta korábban Terry Mattingliy a kérdést kutató írásában.

SPIRITUALITÁS VAGY SEM?

A trilógia alkotója, George Lucas, csillagháborús művét röviddel a hatvanas évek kulturális forradalma után ötlötte ki. Lucas felfedezte azt, hogy az emberek elveszítették vallási érdeklődésüket, amelyet szomorú dolognak tartott, mivel úgy véli ma is, hogy a vallás és a hit egyfajta stabilitást hoz az ember életébe, és ha az emberek elveszítik vallásos érdeklődésüket, akkor elveszettekké válnak a világban.

Másfelől Lucas a vallás egy posztmodern vonatkozását közelítette meg. Rájött és rávilágított arra, hogy a vallás az emberiség számára jótékony hatású, még ha az, amiben hisznek is, nem mindig a helyes. Lucas számára a nagy világvallások egyfajta mítoszok, amelyek kimentek már a divatból, de amelyeknek bizonyos témakörei, témafelvetései még mindig aktuálisak.

Az emberek mégiscsak valahogyan meg tudják érteni azt, hogy az Erő az egyfajta Isten. A koncepciója tehát eléri a célt, azt, amit végső soron filmjeivel el akar érni.

Lucas tisztán láthatóan hisz Istenben, még ha a számára bevezetésre kerülő Isten fogalma nem is azonos magával a keresztény Istennel. A világ komplex és nehéz megérteni, hogy minden mindennel összefügg. Az emberek legtöbbje úgy véli, hogy az Istennel összefüggő világrészek mindig jók, ezzel szemben Lucas arra helyezi inkább a hangsúlyt, hogy a realitás ettől sokkal komplexebb, és a

20–21. században az efféle lesarkított gondolkodás még csak a jéghegy csúcsa.

Lucas világában a keleti miszticizmus is jelentős szerepet kap, főleg a buddhista út, de a zsidó-keresztény gondolatvilág is megfigyelhető, bár sokkal halványabban.

– Egy tradicionális erkölcsi tanulmányt szerettem volna alkotni, amelynek kézzel fogható tanításai és elvei vannak, olyanok, amelyeket még egy gyermek is meg tud érteni, fel tud fogni – mondta Lucas egyszer a New York Times-nak adott interjújában. – Mindig van benne lecke, amiből tanulni lehet. Nem biztos, hogy ezeket a tanításokat feltétlenül az egyház, a család, a művészet adja, modern világunkban már inkább a média és a mozifilmek azok, amelyek nevelnek, okítanak. Azt szerettem volna, ha a fiatalok elkezdenek végre kérdezni Istenről, a hitről, a vallásokról, a világról.

MODERN MÍTOSZ

Lucas tehát filmjeivel kimondottan is modern mitológiát akart létrehozni, hogy megtanítsa a világnak, mi a jó és mi a rossz. A hódítók univerzumának, az ezerarcú hősöknek, a legendáknak és a szamuráj harcoknak fúziója ez, teljesen alkalmazkodva és beilleszkedve a fantasy irodalom remekei közé. Lucast azonban gazdaggá tette ez a világ. 1,3 milliárd dollár bevételre tett szert csak a trilógiával (első három rész) és a Star Wars logó még további négymilliárdot hozott neki. Az előzmények meg még most is csak fialják neki a pénzt. Csakhogy számszerűsítsük is ezt a hatalmas sikert.

Generációk nőttek fel rajta, és ha egy modern lelkész az önfeláldozásról akar beszélni híveinek, akkor az emberek sokkal jobban megértik ezt, ha a Jedi lovag Obi Wan Kenobi haláláról szól, mintha bármelyik egyháztörténelmi szentet emlegetné.

– Természetes, hogy az én generációm ezekhez a történetekhez kötődik. Nekünk olyan ez, mint korábbi generációknak a bibliaolvasás. Mitológiát hozott az életünkbe – mondja Jason Ruspini, a Star Wars Home Page webmestere. Az oldal egyébként a több mint ezer hasonló Star Wars oldal egyikeként üzemel az USA-ban. – Ám sokkal vonzóbb és szimpatikusabb történetek vannak ezekben a filmekben, mint a zsidó-keresztény teológiában. A drákói szigort és ősi antikvitást idéző bibliai történetek összehasonlíthatatlanok a Csillagok Háborúja univerzumának felségével, magasztosságával és nagyságával.

LUCAS ÖNÉLETRAJZI HÁTTERE

Lucas az 1950-es években a kaliforniai Modestoóban nőtt fel, már fiatal korában rengeteg képregényt olvasott, és mozi-, valamint tévéfilmeket nézett. Bár családjával együtt metodista templomba járt, önéletrajzírója Dale Pollock szerint az ottani vasárnapi iskolában tapasztalt pietizmus megrémítette. Lucas házvezetőnőjük német-evangélikus-luteránus gyülekezetébe kezdett járni, ahol magával ragadta a gondosan kidolgozott liturgia, rend és fegyelmezettség. Ennek nyomait fel lehet fedezni munkáiban is.
– A Csillagok Háborújának üzenete vallásos üzenet: Isten nem halott. Itt van, ha azt akarod, hogy számodra is legyen. A törvények pedig belénk vannak írva – írja Pollock Skywalking című könyvében.

A SW HITE

A Csillagok Háborújának hite nehezen írható le. Az Erő egyfajta energia mező, amely minden élő dolgot alkot. Körülvesz bennünket és áthat minket. Van benne jó és rossz. Yoda, Jedi mester például egyfajta buddhizmust tanít. Lucas az Úr legyen veled! – keresztény szófordulata helyett az Erő legyen veled! – mondatot alkotja meg.

Mégis önmaga a következőképpen értékeli műve hitbeli hátterét legendás interjújában, amelyet Bill Moyersnek adott a Time magazinban:
– A Star Warst nem tartom vallásos műnek. Azt vallom inkább, hogy a filmekben megvan mindaz, amit a vallások reprezentálnak, és ezt megpróbálom modern nyelvrel lefordítani, egy könnyen felfogható struktúrába illeszteni, amelyben a misztikumnak nagy szerepe van. Emlékszem, amikor  tízéves voltam, megkérdeztem anyukámat, hogy ha csak egy Isten van, akkor mégis miért van ennyiféle vallás. Már nem emlékszem, mit válaszolt, de biztosan nem volt rá korrekt magyarázata, mert én azóta is ezt a kérdést teszem fel magamnak napról napra, és arra a konklúzióra jutottam, hogy valahol minden vallás a legmélyén igaz.

Lucas szerint a vallások a hitet tartalmazzák, a kultúránk, a világunk, a tágabb környezetünk hitét, és egy misztikus síkot, amely maga Isten, akit természetfelettinek írhatunk le, és aki olyan dolgokat képes véghez vinni, amelyeket el sem tudunk képzelni. A rendező nem szeretné, ha az emberek szekuláris világban élnének, mindenféle vallási tapasztalat nélkül.

– Egy régi mítoszt mesélek el, új formában – vallja Lucas. – Minden társadalomban van egy olyan alapmítosz, amely az élet értelmét kutatja, és amelynek hatása van az adott kultúrára. Csak a mód más, ahogyan ezt ez a mítosz elmeséli, az alap azonban ugyanaz. A régi vallások mind egyfajta moralitást sujkolnak. De az emberekben sokkal több a vallás iránti érzés, hiszen ott van egy emocionális és egy pszichológiai rész is, amelyet manapság sokkal jobban figyelembe kellene venni a puszta erkölcsiségnél.

Egyesek szerint a Csillagok Háborúja azonban nem megy tovább az erkölcsi abszolútok kulturális evidenciáinak leszögezésénél. Vannak azonban olyanok is, akik keleti filozófiai csúcsnak tartják a filmeket és méltányolják, hogy Lucas ilyen magasra teszi a lécet, a filozófiák ötvözését ugyanis ember legyen a talpán, aki kibogozza. Néhány, főleg keresztény alapmotívumot azonban kiemelnénk, mintegy összefoglalásképpen.

ELEMEK ÖTVÖZÉSE – ÖSSZEFOGLALÁS

Erő – Isten: Isten áll a keresztény és zsidó vallás középpontjában, aki egy személyes istenség, cselekvőként vesz részt a világban, nem pedig csak egy energiamező, mint az Erő. A hinduizmusban a legfelsőbb lény Brahman, aki sokkal inkább hasonlítható a Csillagok Háborúja erejéhez. Brahman nem avatkozik bele a világ folyásába, mivel az Univerzum önmagát irányítja. Matt Morris, Superheroes and Philosophy című könyvében rámutat arra, hogy Lucas művét alapvetőan a modernkori misztikus Joseph Campbell írásaira alapozta, s így egy modern mitológiát alkotott, amelyben az Erőt a Szentlélekkel, de magával Istennel is azonosíthatjuk, de mégsem az.  Egy buddhista számára ez az Erő jelentheti a chi elem értelmezését, egy taoista számára pedig az Utat vagy magát a Taót testesíti meg, de egyikhez sem hasonlítható teljesen.

Isten – Gonosz: Lucas sokat foglalkozik azzal, hogyan válik egy ember jóból rosszá. Itt van például Anakin Skywalker története, aki kedves, jólelkű kisfiú volt, mégis rossz lett, de végül a saját fia ráébresztette a lényegre. Megkísértése hasonlatos Jézus megkísértéséhez, de Buddha megkísértéséhez is. Az Erő tehát elviheti az embert a rossz, sötét oldalra, ahol elvész minden kontroll és az ember gonosszá válik. John Lyden a The Apocalyptic Cosmology of Star Wars című cikkében a jó és a rossz harcát az embernek a gonosszal való küzdelmeként írja le, amelyhez isteni segítséget vesz igénybe. A The Dharma of Star Wars című könyvben Matthew Bortolin azt vizsgálja, hogy a Star Wars hogyan reflektál a buddhizmusra, ahol nincsenek ennyire élesen elválasztva a határok jó és rossz között.

Hit: Russell Dalton Faith Journey Through Fantasy Lands című művében kifejti: - Az Újszövetségben a hit valami olyasmi, hogy valamiben vagy valakiben bízik az ember, és kötődik hozzá. Ha hiszel valamiben, azzal nyíltan elkötelezettséget vállalsz és képes vagy önfeláldozásra is ezért, még akkor is, ha a hitet nem lehet semmiféle empírikus eszközzel megmérni. Luke hitének fontosságát többször is bizonyítja a filmben, hiszen például nincsen szüksége a komputerre ahhoz, hogy a Halál bolygóját elpusztítsa, és hisz abban is, hogy apját meg tudja menteni a gonosztól. A szereplők hisznek missziójuk betöltésében, a bolygó megmentésében.

Messiás figura: Az eredeti trilógiában Luke egy megmentő figura, hiszen megmenti Leia hercegnőt. Az előzményekben pedig Anakin Skywalker az, akiről az a prófécia szól, hogy egyensúlyt hoz majd az Erőben.

Engedelmesség: A jedi erkölcsösségben sokféle párhuzamot fedezhetünk fel a kereszténységgel. A dogmáknak, vallási tantételeknek feltétlenül engedelmeskedni kell, a jedik szabályok szerint élnek, akár csak a szerzetesrendekben a szerzetesek. A Jediket kiragadják családjukból és más jedikkel együtt nevelkednek. Nem szerethetnek, ahogyan Anakinnak sem lett volna szabad szeretnie Padmét (Amidala).

Jediizmus: Nagy-Britanniában, Új-Zélandon és Ausztráliában 2000 fordulóján hivatalos vallássá akarták nyilváníttatni a jediizmust, ám a próbálkozások (emailen is támogatókat gyűjtöttek az interneten) kudarcot vallottak. A jediizmus alaptanítása a Lélekben, az univerzális Erőben való hit. A vallás szabályok, dogmák rituálék kidolgozását akarta létrehozni, a film alapján. Egyfajta szamurájiskolának és spirituális iskolának az ötvözetét jelentette volna, amelynek alaptanításai egyfajta buddhista filozófiát tükröznek.

Jézus Krisztus: A Csillagok Háborújának története egy ember képzeletének szüleménye, írja a christiananswers.net magyar nyelvű oldalán, és a vele szemben felhozott keresztény értékek hangsúlyát egyfajta erkölcsösségre teszi, épp arra, amitől Lucas ódzkodik. A Mennybe vagy Pokolba fogsz kerülni – feszegeti a kérdést, amikor a parancsolatok tükrében rávilágít az emberi gyarlóságokra. A végén persze megemlítik, hogy Isten haragjától úgy menekülhetünk meg, ha megbánjuk bűneinket, és hiszünk Jézusban. Ettől azonban nem hiszem, hogy bárki is elismerné azt, hogy a Biblia Istene sokkal jobb választás, mint Lucas Univerzumának Erője.

Számomra a kettő között nem ebben rejlik a megdöbbentő különbség, és a Biblia Istenének elsőbbsége. A Star Wars Istene, Ereje, nevezzük bárhogy, sokkal inkább egyfajta jó és rossz dualizmust tükröz. Benne van a jó, ami át tud fordulni gonosszá is. Mi keresztények azonban tudjuk, hogy ez a dualizmus valójában nem igazi dualizmus. Isten nem jó és rossz egyben. Jézusban evilág dualizmusa eldőlt.

Az Erő, amely felülről kormányoz és transzcendensen létező valami, elérhetetlen, megközelíthetetlen és végső soron rajtunk kívül álló, idegen valami.

Számomra Isten maga csak az emberré lett Fiúban, Jézus Krisztusban válik megfoghatóvá, elfogadhatóvá. Az az Isten az igazi Isten, aki képes levetni megközelíthetetlenségét, és a transzcendencia határait átlépve immanenssé, evilágivá, emberivé és testvéremmé tud lenni. Aki megvált úgy, hogy áldozattá válik. Az ő szenvedésében, halálában, feltámadásában látom azt a csodát, amelyet Lucas Univerzumának Erője soha, semmilyen módon nem fog elérni.