Szabó Lajos: Reformáció és nemzet

Minél inkább hódít a technika, a virtuális világ, annál jobban tanuljuk becsülni az élő és személyes kötődéseinket. A közvetlenség megélésére nagy igényünk van, családban, barátságokban, de a nagyobb társadalmi keretek összefüggésében is. 

Őze Katalin: Reformáció és anyanyelv – Az anyanyelven megszólaló ige

Különös, kettős mérlegen mér a történelem. Évtizedek, évszázadok egységes korszakokat jelentenek, máskor pedig egy esemény, akár egy nap átfordítja az időt, és új számítást indít el. Luther 1517. október 31-én megjelentetett 95 tézise a megigazulás és a bűnbocsánat kérdését állította a középpontba, mindaz azonban, ami nyomukban történt, az élet számtalan más területét is átalakította. 

Tóth Károly István: A nemzet mint a vigasztalás közössége

Az egyháznak megvan a lehetősége arra, hogy a nagyobb közösség felé vigasztalással szolgáljon. Ez hallható ki Luther Márton Négy vigasztaló zsoltár Mária magyar királynéhoz című művéből is, amelyet a magyar nemzet nagy tragédiája, a mohácsi csata után írt: „…mivel Szent Pál azt írja a római gyülekezetnek, hogy a Szentírás vigasztaló irat, és türelemre tanít minket (Róm 15,4), azért én is folytattam a munkát, és kiadtam ezeket a zsoltárokat, hogy – amilyen bőséggel Isten vigasztal minket és megajándékoz – vigasztaljam Felségedet ebben a nagy váratlan szerencsétlenségben és nyomorúságban…” 

Guóth Emil: A nemzet mint a bátorság ébresztője

Az ókori görög gondolkodók a négy legfontosabb, sarkalatos erény (bölcsesség, igazságosság, mértékletesség) közé sorolták a bátorságot, amely nélkül Churchill szerint a többi sem gyakorolható. Felfogásukban az erények az emberség előfeltételei. Nélkülük nem alkalmas az egyén emberként élni, jóra törekedni, hivatását betölteni itt a földön. De mi a bátorság keresztény szemmel? 

Szabó B. András: A nemzet mint a fejlődés természetes motivációja

Nemzet és vallás aligha tartoznak a modern fejlődéselméletek leggyakrabban használt kifejezései közé. Sokkal inkább a folyton mozgó innováció ellenpontját képező társadalmi értékeket fenntartó stabilitás erejeként gondolunk rájuk. Volt történelmi kor, amikor ez egészen másként festett. A reformkorban a nemzet és a fejlődés vagy a reformáció idején a vallás és a fejlődés egy irányba mutattak. A reformáció társadalmi hatása a legtisztábban és a leghosszabb ideig Északnyugat-Európát formálta. 

Csepregi Zoltán: Négy hagyomány – négy ajándék – A magyar, német, szlovák és vend evangélikus kegyesség kölcsönössége

A magyarországi evangélikusság sajátos vonása az etnikai sokszínűség, szemben a dominánsan magyar nyelvű reformátusokkal és unitáriusokkal vagy az elsősorban nemzetiségi egyházként felfogható görögkeletiekkel és görögkatolikusokkal. 

Illisz László: Fogódzó

Jó nekünk. Több szempontból is, de azért mindenképpen, mert életünk bizonytalan, sorsdöntő pillanataiban mindig van mire támaszkodnunk, van honnan erőt merítenünk. Jézus Krisztus tanítása és hitünk mindig biztos eligazítást ad. 

Laborczi Géza: Kit szólítsunk meg?

E kérdés megválaszolása előtt fel kell tennünk magunknak két másikat is: Milyen üzenettel szólíthatunk meg bárkit? Milyen egyházba, közösségbe hívunk meg embereket?