Az esemény célja az volt, hogy előmozdítsa az elvi és emberi jogi alapú, összehangolt válaszlépések létrejöttét a menekültek európai jelenlétére és elvándorlásuk elsődleges okaira. A részt vevő vallási szervezeteknek lehetőségük nyílt arra, hogy megfogalmazzák azokat a hitbeli elveket (elsősorban is azt a meggyőződésüket, hogy minden ember Isten képmására és hasonlatosságára teremtetett), amelyek alkalmazásával a válságkezelés központjába az emberi méltóság és az emberi jogok kerülhetnek.
2015-ben több mint egymillió menekült és bevándorló érkezett Európába szárazföldi vagy tengeri útvonalon. Az érkezők saját hazájuk veszélyes és kétségbeejtő viszonyait hagyták hátra – különösen a Közel-Keleten, Ázsiában és Afrikában. A menekültválság hamarosan a gyermekek válságává is vált, hiszen az Európába érkező menekültek közül jelenleg minden harmadik gyermek, nekik pedig mindenképpen joguk van a gondoskodásra, méltóságuk, jogaik és jólétük védelmére – függetlenül attól, hogy hol vannak éppen, honnan érkeztek, menekültek-e vagy bevándorlók.
Bár a konferencia központjában az európai válságra adott válaszlépések álltak, szóba került a probléma szélesebb kontextusa is, hiszen világszinten összesen hatvanmillió ember él menekültként. A résztvevők felvázolták a menekültek teljes útvonalát, az otthonuk kényszerű elhagyásától, a tranzitokon át, egészen a célországig és megállapították, hogy az európai kormányok és társadalmak számára valóban nagy kihívást jelent egyidejűleg betartani a nemzetközi menekültügyi, humanitárius és emberi jogi szabályozások szabta kötelezettségeket, és ugyanakkor választ adni a társadalmak politikai, biztonságpolitikai és gazdasági aggályaira.
A résztvevők hangsúlyozták a nemzetközi közösség erősebb és egységesebb fellépésének fontosságát, hogy politikai megoldások születhessenek a konfliktus, az erőszak, az egyenlőtlenség és a kirekesztettség azon formáira, amelyek a jelenlegi, korábban nem tapasztalt mértékű, globális menekültválság kiváltó okai. Különösen kérjük mindazokat, akik befolyással bírnak a szíriai helyzet alakulására, hogy segítsenek elérni a harcok beszüntetését, enyhíteni az ottani emberek elviselhetetlen szenvedéseit, és politikai különbségeiket félretéve, fogjanak össze a béke érdekében. A válságra adott humanitárius válasz lényeges része – és egyben a jövőbeli felépülés és felemelkedés záloga – a lányok és asszonyok védelme a szexuális és nemi alapú erőszak és kizsákmányolás ellen, valamint a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük biztosítása. Ugyanígy fontos a menekültek hazájának számító, konfliktusövezetekkel határos, aránytalanul nehéz terhet viselő országok érdemeinek elismerése és tevékenységeik nagyobb mértékű támogatása.
A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy az otthonukból elüldözött emberek szenvedéseinek enyhítése közös felelősség, nem csak Európában, de mindenhol másutt is. Elengedhetetlenül szükséges a kormányok, a civilszervezetek, a nemzetközi ügynökségek és mások következetes és összehangolt együttműködése annak érdekében, hogy a menekültek és a bevándorlók biztonságos és emberi környezetre találjanak, és hogy a háború, a mindent átható erőszak és elnyomás ellen menekülő emberek ne szenvedjenek hiányt alapvető szükségleteikben. Hosszabb távon pedig a társadalmi integráció elősegítése a kitűzendő cél. Sürgős feladat az Európába igyekvő menekültek biztonságos és legális útvonalainak megteremtése és kibővítése. A nemzeti határok lezárása nem megoldás, hiszen ezzel csak a következő országra hárítjuk át a felelősséget.
A konferencia résztvevői hangsúlyozzák a koordináció és az együttműködés fontosságát, a menekült- és migrációs válságra adandó európai válasz tekintetében. Elkerülhetetlenül szükséges a közös uniós menekültügyi rendszer rövid időn belüli felállítása, megerősítése és fejlesztése. Nagyobb mértékű összehangoltságra van szükség a menekültek és a bevándorlók szükségleteinek biztosítása érdekében is, beleértve a szexuális és nemi alapú erőszak elleni védelmet, a gyermekek és a fiatalkorúak oktatását, valamint a gyermekek, a fiatalkorúak, nők, idősek és fogyatékkal élők speciális egészségügyi, étrendi és védelmi igényeinek figyelembe vételével. A nemzetközi jog elveit a válságban is be kell tartani. A nemzetközi menekültjog értelmében a háborús konfliktus és üldöztetés sújtotta területekről menekülőknek joguk van védelmet keresni, a méltányos menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés pedig nem korlátozható nemzeti, etnikai, vallási, egészségügyi vagy bármilyen más alapon. Együttműködésre van szükség az idegenellenes, rasszista vagy iszlamofób megnyilvánulások, valamint a válság politikai célokra való felhasználásával szemben is. Azonnal meg kell kezdeni azokat az intézkedéseket, amelyek segítséget nyújtanak a menekülteknek és a bevándorlóknak az őket újonnan körülvevő társadalomba való beilleszkedésben. Azok mellett a törvényi és morális kötelezettségek mellett, amelyek megkövetelik a szükséget szenvedőkhöz való könyörületes és vendégszerető hozzáfordulást, fel kell hívni a figyelmet arra a tényre is, hogy munkájuk, tudásuk és kreativitásuk révén, javára válhatnak a befogadó közösségeknek.
A civil társadalomnak – beleértve a vallási szervezeteket is – alapvető szerepe van a humanitárius válságra adandó válasz megformálásában. A kormányok és a nemzetközi ügynökségek tevékenységével való jobb összehangoltság, továbbá a más vallások szempontjait és képességeit is hasznosító erősebb vallásközi együttműködés szükséges annak érdekében, hogy biztosítható legyen a menekültek és bevándorlók túlélése, joga és méltósága.
A szándékot tetteknek kell követnie. Meg kell hallanunk a menekültek és a bevándorlók hangját, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennünk véleményüket. Ebbe beletartozik a szerepek és a felelősségi körök meghatározása, az információ, a tudás, az erőforrások és a tevékenységek megosztása, az egymást kiegészítő erősségek és előnyök felhasználása és egymás elszámoltatása. Szükség van a stratégiai tervezés, végrehajtás és elszámoltatás konkrét mechanizmusainak kiépítésére, valamint egy olyan akciótervre, amellyel egyértelmű, mérhető, elérhető és időhöz kötött célok szabhatók meg. Ezért a konferencia résztvevői azzal a kéréssel fordulnak a szponzor szervezetekhez, hogy a már létező kezdeményezésekre építve, erősítsék a vallási szervezetek közreműködését a menekült- és migrációs válság kezelésében mind országos, mind regionális szinten, és negyedévenként tekintsék át a konferencián felvetett kérdésekben mutatkozó előrelépést.