– Izzadnak a kövek – töri meg az áhítatos csöndet a művészettörténész. A víz lassú, szívós munkát végez; apránként mállasztja-bontja szét előbb a többrétegnyi festékkel borított vakolatot, a maltert, aztán magukat a köveket.- A kiszsolnai evangélikus templom romjait február végére szinte egészen átitatta az ónos-savas csapadék.
– Még egy tél, és valószínűleg egészen megsemmisül, a falak összeomlanak, annyira vizesek – folytatja kis szünet után a gondolatmenetet Papp Szilárd. Az egyik oszlopfő tetején megmaradt, hússzínűvé változott, faragott, rideg tekintetű emberfej félig vádlón, félig kifejezéstelenül néz felénk. Fölötte a kék, zöld, lila, sárga foltok és vonalak végtagokká, alakokká, alig kivehető töredékekké állnak össze. A fragmentumokat képzeletben próbálom összekötni. Már szinte látom Giotto di Bondone egykori híres, az újkor hajnalán elpusztult Navicellájának jelenetét: Jézus a vízen jár, s a hajóból kilépő, felé közeledő, süllyedni kezdő Péternek a jobbját nyújtja. „Tu es Petrus”, vagyis: „Péter vagy: és én ezen a kősziklán építem fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta.” Tudjuk, hogy Giotto alkotása a régi Szent Péter-bazilikában állt eredetileg; a hajó pedig az egyház allegóriája. Hogy az Észak-keleti Kárpátok oldalában, Besztercétől nem messze, az egykor szászok lakta Kiszsolnán, egy korábban Szent Péter titulusú templomban esetleges másolatára bukkantak, erről öt nappal korábban hallottam Budapesten: Papp Szilárd művészettörténész jutott a bizonyosságnak tekinthető felismerésre, miután hosszabb ideig tanulmányozta a fragmentumokat. (A Budapesten élő Szabó Tekla erdélyi művészettörténész már 2010-es tanulmányában írt a képről, s ő is felhívta a figyelmet a párhuzamra.)
Kívülről is körbejárjuk a helyenként bozóttal benőtt romokat; az erődtemplom falai néhol még látszanak. Lábam előtt furcsa formájú, lapos kő hever.
– Régi szász sírkő maradványa – tudom meg a minket kísérő Tatár Árpád régésztől. Az eső, az időjárás szétolvasztotta rajta a feliratot. A másikon még kivehető a szöveg egy része: „…Herr, du … mir von meinem Herzen…”
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 05.
Az online verzió továbbiakban itt olvasható: https://mno.hu/hetvegimagazin/kritikus-ora-1331696
Afreskóról ez a cikk szól: https://mno.hu/kulturpolitika/giotto-kepe-rejtozhetett-a-vakolat-alatt-1329425