Az Evangélikus Élet magazin legutóbbi számában Gáncs Péter elnök-püspök úr hívogatott a május 7-ei, gazdag programot kínáló kiskőrösi missziói napra. A fonalat felvéve hívogatok én is, mégpedig a másik két kerület missziói napját is magába foglaló, Ti vagytok a föld sója című közép-európai protestáns találkozóra. E rendezvénynek idén Budapest lesz a helyszíne, a mi egyházunk pedig a házigazdája. Mivel azt szeretnénk, hogy minél több evangélikus hittestvérünk lehessen részese ennek a reménységünk szerint felemelő, hitünket és evangélikus identitásunkat is erősítő nemzetközi programnak, a Nyugati és az Északi Egyházkerület közgyűlése is úgy döntött, hogy „A föld sója” találkozóba integrálva, annak szombati napján, július 9-én a budapesti Tüskecsarnokban tartjuk idei missziói napunkat.
Fontos, hogy ez alkalommal a környező országokban kisebbségben élő protestáns (túlnyomó részben evangélikus) egyházak képviselőivel lesz lehetőségünk találkozni, tapasztalatot cserélni és egymás hite által is erősödni.
A résztvevőket több helyszínen várják majd áhítatok, előadások, beszélgetések és kulturális programok. A szombati, ebéd előtti pódiumbeszélgetés címe például A reformáció és az egyházak jövője Európában. Erre két neves vendég, Heinrich Bedford-Strohm bajor püspök (aki egyben a Németországi Protestáns Egyház [EKD] elnöke is) és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is elfogadta meghívásunkat.
A címben jelölt számsorral két fontos tényre is szeretném ráirányítani a figyelmet. Egyrészt hogy mindkét program, a kiskőrösi és a budapesti is nyitott mindhárom egyházkerület érdeklő- dő tagjai előtt! Bátorítjuk is a testvéreket, hogy vegyenek részt a májusi missziói napon, mint ahogy a délieket is nagy szeretettel várjuk a júliusi budapesti találkozóra.
Az 1-2-3 számsor másrészt felhívás is. Kérem és javaslom, hogy ragadják meg az alkalmat, és jelentkezzenek időben, hogy le ne csússzanak „A föld sója” találkozóról! A jelentkezési határidőt a szervezők április végéig meghosszabbították, de hamarosan ez is lejár! Kerületeink vállalták, hogy a megjelölt határidőig jelentkező testvérek számára a részvételi díjak nagyobb részét átvállalják és központilag kifizetik. A résztvevőknek csupán az étkezés árához kell hozzájárulniuk. Ezen túl a közös autóbusszal utazó gyülekezeti csoportoknak az utazási költségéhez is tudunk segítséget adni.
„A föld sója” találkozó életünk legfontosabb kérdését állítja elénk. Amikor Jézus a tanítványokra váró szolgálatról beszélt, azt a sóhoz hasonlította: „Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.” (Mt 5,13) Hivatásunk, keresztyén életünk és gyakorlatunk mérlegre tételében óriási lehetőség, hogy különböző helyeken, eltérő helyzetben élő, más nemzetiségű és magyar hittestvérek osztják meg velünk a Jézus követésében megélt tapasztalataikat és felismeréseiket. A só igazi feladatát keresve egy kamaszkori élményem jut eszembe. Iskolai kiránduláson jutottam el a lengyelországi Wieliczka sóbányájába. Életemben akkor jártam először igazi bányában. Érdekes volt a föld alatti labirintus, a tárnák és a tavak furcsa világa, a bányászok használati eszközei. Meglepett, hogy a bányában sokfelé sóból faragott szobrokat láttam – de különösen az, hogy milyen sok kápolna volt ott lenn a mélyben. A bánya legnagyobb látványossága az Árpád-házi Szent Kinga-templom. Ott minden sóból készült. A falakon a bibliai témájú domborművek éppúgy, mint az oltár, a szószék, de még a csillár is.
Nemcsak azért gondolok sokat erre az érdekes emlékre, mert Lengyelországból is várunk vendégeket a budapesti találkozóra, hanem mert a só szokatlan felhasználási lehetőségeit mutatja be. Biztos vagyok abban, hogy a só képével Jézus nem azt akarta mondani, hogy a tanítványnak mindenre képes, „szuper” anyaghoz kell hasonlítania. Nem Jézus akarata, hanem az elitizmus kísértése az, hogy egy tanítványnak mindenhez kell értenie, mindent mindenkinél jobban kell tudnia, mindig mindenben tökéletesnek kell lennie. Sok tanítvány – és néha az egyház is – ettől a hamis értelmezéstől szenved. Sajnos nemritkán éppen a kényszeres igyekezetétől válik hiteltelenné, mert a hibátlanság és a tökéletesség szerepét próbálja eljátszani magának és a környezetének. Nincs bátorsága bevallani, hogy tökéletlen, és hogy Isten segítségére szorul.
Az evangélium lényegéből fakad, hogy csak a rászorulókat tudja megszólítani. A tökéletesek nem tudnak mit kezdeni vele, mert ők úgy hiszik, hogy rendben vannak. A kényszeres egyházi megfelelni akarásokból és pótcselekvésekből ki kell lépni, és az egyedül fontosra kell figyelni, az egyedül fontosat végezni: Jézus Krisztusról tanúskodni. Így válhatunk sóvá a világban.
A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 15. számában jelent meg, 2016. április 17-én.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.