Luther Márton 1517-ben tette közzé téziseit, elindítva így a reformációt, megújítva a hit világát. 2017-ben lesz ennek 500. évfordulója, de a pápai program szervezője, Polgárdi Sándor esperes elmondta, hogy egyrészt jövőre nagyon sok országos rendezvény lesz majd, ezért szerveztek most egyházmegyei megemlékezést. Másrészt Pápán 2016 több szempontból is jelentős dátum: idén 230 éves a pápai egyházközség, 485 esztendős a lutheri szellemben elindított iskola és épp 400 éve említette először krónika a veszprémi egyházmegyét. Ezek az évfordulók adták tehát a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye 26 anyagyülekezete ünnepi alkalmának keretét.

Az ünnepi megemlékezés istentisztelettel kezdődött, melyen Szemerei János dunántúli evangélikus püspök hirdetett igét. Szólt a protestánsok üldöztetéséről, de mély hitükről és kitartásukról is, mint mondta, a történelem viharaiban, a sok szenvedés közepette megtapasztalhatták és megtapasztalhatjuk ma is Isten gondviselésének csodáját. Az istentiszteleten szolgált Pápa Város Fúvószenekara Horváth Adrián karnagy vezetésével, dr. Wagner Szilárd orgonált, valamint az ünnepre a Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola diákjai műsorral készültek.

Az ünnep kapcsán több köszöntő is elhangzott. Polgárdi Sándor, a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese, a pápai gyülekezet lelkésze köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa szólt arról, hogy az 500. évforduló kapcsán fontos az emlékezés, de még fontosabb az előretekintés. Hangsúlyozta, hogy ma nem egy felekezet belügyéről van szó, hanem arról, hogy Isten vándorló népe kéz a kézben, különböző tradíciókkal, háttérrel összefog és együtt indul tovább az úton, mert küldetése van, a megújulás.

Dr. Áldozó Tamás polgármester nem tudott részt venni az ünnepségen, gondolatait Unger Tamás alpolgármester tolmácsolta. Megsokasodott az egyháztól eltávolodottak száma, tömegek szakadtak ki évszázados közösségekből, a felekezetekhez való tartozás tudata, a hit megvallásának fontossága együtt enyészett el az elődöktől örökölt erkölcsi szabályok tiszteletével. Mindezek eredménye az, hogy európai kultúránkat veszély fenyegeti. Ha meg akarjuk nyerni magunknak a 21. századot, akkor a civilizációs konfliktust meg kell oldani, győzelemre kell vinni. Ha a mi közösségeink lesznek többek, akkor mi nyerjük meg, akkor lesz templom, közösség, iskola, város, ami a miénk – hangzott el.

Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek azt emelte ki beszédében, hogy Magyarország mintául szolgálhat, hisz itt az egyház és az állam is autonóm, de e kettő nem válik szét mesterségesen, mert mindkettő az embert szolgálja. A szélsőségektől mentes utat mutatta meg az érsek, mert nem lehet megoldás az, hogy a tolerancia jegyében lemondunk történelmünk, kultúránk hitbéli gyökereiről, de azt sem szabad engedni, hogy a vallás és az állam összefonódjon.

Egy csónakban evezünk, mondta Köntös László a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület főjegyzője, hisz ma már nem az a kérdés, hogy milyen vallású valaki, hanem az, hogy hisz-e Istenben. S aki hisz, annak vállalnia kell hitét, tudatos keresztényekre van szükség, a jövő múlik most azon, hogy az egyház ki tud-e állni saját értékeiért. 

Az előadók tehát az összefogás, az ökumené, a hit felvállalásának fontosságát hangsúlyozták. Abban egyetértettek, hogy az egyházak nagy próbatétel előtt állnak, új korszak kezdődhet, de ahhoz minél többeknek fel kell vállalniuk hitüket. Polgárdi Sándor hozzátette, hogy az egyház legnagyobb kincse az evangélium, s a fő feladat ennek hirdetése. Az élő szóban, magyar nyelven hangzó prédikáció évszázadok óta embertől emberig, lélektől lélekig hat, mert Isten igéje megáldja ezt a szolgálatot, mondta.

A délelőtt folyamán előadást tartott még dr. Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Könyvtár munkatársa, és műsort adott a marcaltői óvoda és iskola.

Délután a látogatóközpontban fotókiállítás nyílt, mely a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye templomait mutatja be, Múltunk és értékeink a látható egyház képében címmel. A gyerekeket Luther-vetélkedő várta, de felléptek a homokbödögei néptáncosok, valamint a a malomsoki, csikvándi gyülekezet művészeti kisközösségei is. A rendezvénynek a pápai evangélikus templom, a látogatóközpont és az evangélikus iskola adott otthont.