A miniszter a múlt év eredményei közül a jogalkotásban az egyéni képviselői indítványok 2010–2014 közötti időszakhoz képest való visszaszorítását és a tárca szakmai kontrolljának erősödését emelte ki.

Trócsányi László sikeresnek minősítette az igazságügyi szakértői és végrehajtói rendszer megtisztítását, a jogalkotás során lezajlott ötpárti egyeztetéseket, valamint a devizahiteles törvényeket is.

A felügyelet jelentősen megerősödött az igazságügyi szakértői rendszerben, az úgynevezett irodavizsgálatoknak akár feljelentés is lehet az eredménye, aki pedig vét a szabályok ellen, kikerülhet a szakértői névjegyzékből – mondta a miniszter.

Az ötpárti egyeztetéseket a miniszter szükségesnek tartotta, függetlenül attól, hogy „van-e kétharmad, vagy nincs”. Hangsúlyozta , hogy a minisztérium és ő maga is nyitott mindenfajta konzultációra.

Az egyházügyi szabályozás helyzetét ugyanakkor kudarcként értékelte Trócsányi László. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a tárca elképzelése az egyházak bírósági bejegyzéséről nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást és remélte, hogy a további egyeztetések eredményre vezetnek, hiszen az Alkotmánybíróság (Ab) döntése nyomán a törvényhozás mulasztásos alkotmánysértést követ el.

Trócsányi László jelentős sikernek tartotta azt is, hogy az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárások többsége megegyezéssel zárult, így nem volt szükség az Európai Unió Bíróságának eljárására.

A strasbourgi emberi jogi bíróság kapcsán a miniszter a Magyarországot börtönei zsúfoltsága miatt elmarasztaló döntéseket emelte ki. Trócsányi László szerint a problémát kezelni kell, de megjegyezte azt is: itt nem csak jogi kérdésről van szó, a büntetés-végrehajtás nem az igazságügyi tárcához tartozik.

A miniszter elmondta, hogy napi kapcsolatot alakítottak ki a nyolc jogi karral és az ösztöndíjakra félmilliárd forintos támogatás jut.

Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa hozzászólásában a végrehajtói és a szakértői rendszer átalakítása kapcsán azt kifogásolta, hogy a kormány minden szférában centralizál, hogy növelje mozgásterét. Erre utal például az, hogy a szakértői kamara élére megválasztott személy hivatalba lépését a miniszter indoklás nélkül megvétózhatja.

Az ötpárti egyeztetéseket a szocialista képviselő fölösleges színjátéknak minősítette, mert még egyetlen érdemi ellenzéki javaslatot sem fogadott el a kormányoldal.

Igy aztán nem is lehet csodálkozni, ha nem ment át az egyházügyi törvényjavaslat – jegyezte meg az ellenzéki honatya.

Bárándy Gergely a jogalkotás szakmai kontrollja kapcsán szóvá tette a jegybanktörvény módosítását, amelyet az Ab alaptörvény-ellenesnek ítélt, miközben az igazságügyi tárca nyilvánosan nem jelzett alkotmányos problémákat.

Staudt Gábor jobbikos képviselő hozzászólásában többek között azt emelte ki, hogy a devizahiteles jogalkotás „nem sikersztori, hanem gyalázat”.

Az ellenzéki honatya szerint a kormány és a bíróságok asszisztáltak a devizahitelezéssel összefüggő banki csalásokhoz. Mikor devizaadósok pereket nyertek a pénzintézetekkel szemben, sorozatos törvénymódosításokkal megakasztották az eljárásokat, majd „elérték, hogy devizaadós bankokkal szemben nem nyert pert”.

A jobbikos képviselő kifogásolta azt a szabályozást is, mely szerint a büntetőeljárásokban lefoglalt értékekből először az államot elégítik ki bűnügyi költség formájában, és csak azután a sértetteket, a károsultakat.

Trócsányi László válaszában rámutatott a devizahiteles probléma nehézségeire és köszönetet mondott az ellenzéki pártoknak, amelyek minden kritikájuk ellenére mégiscsak támogatták a devizahiteles törvényeket.

A végrehajtói és szakértői kamarák kapcsán a miniszter azt emelte ki: nem kívánta csorbítani önállóságukat, de egyfajta „állam az államban” helyzet alakult ki, és a tiszta viszonyok kialakítása érdekében eljött a rendcsinálás ideje.

Trócsányi László az ötpárti egyeztetések kapcsán arra kérte a szocialista pártot, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága nyolc kormánypárti szavazattal, négy ellenzéki nem ellenében támogatta Trócsányi László igazságügyi miniszter a 2015-ös évről szóló beszámolóját.