A somogyi születésű, református Kozma Andor – Kozma Sándor első magyar királyi főügyésznek, „az ügyészség atyjának” a fia – az iskoláit a Pápai Református Kollégiumban, a felsőlövői (ma Oberschützen, Ausztria, Burgenland) német gimnáziumban, a leghosszabb ideig azonban (1872– 1878) a pesti evangélikus gimnáziumban végezte. Mint Merényi Oszkár, Kozma monográfusa írja, ott bontakozott ki költői tehetsége, amelyre tanárai is felfigyeltek. „Lehr [Albert] elhívta lakására is, és vele együtt olvasta Arany Jánosnak akkor még kéziratban lévő »kapcsos könyvbe« írt remekeit. Ő tüntette ki az önképzőkörben a Döbrentei-arannyal, ő tette az önképzőkör elnökévé, s ő fedezte fel és dicsérte meg nagy stilisztikai érzékét. Később mint az akadémiai pályadíjat nyert [a kötetben is szereplő] A magyar paraszt c. vers (1890) egyik bírálója nagy benső örömmel ismerhette fel a mű titkos szerzőjében egyik diákját, Kozma Andort.” (Merényi Oszkár: Kozma Andor, Kaposvár, 1941)

A Deák Téri Evangélikus Gimnázium előterében a 2014-ben állított márványtáblán az iskola híres tanulói között Kozma Andor neve is ott van.

Ennek a kiváló költőnek, aki a maga korában országos hírnévre tett szert, majd 1948 után tilalmi listára került, önálló kötete nem jelenhetett meg. Konzervatív felfogású ember volt, de nem szélsőjobboldali. Mint a kötet fülszövegében olvasható, „markáns egyéni hangja, nemzeti és felekezeti korlátokon felülemelkedő világszemlélete, ragyogó humora, szociális érzékenysége” megkülönbözteti „az Arany János-i hagyományokat folytató népnemzeti iskola” többi képviselőjétől, ahová az irodalomtörténet sorolja. A kommunista kultúrpolitika nacionalizmus és dzsentriszemlélet okán marasztalta el. Erre a hamis vádra csattanós cáfolat a szerzőnek az a néhány szatírája, amely helyet kapott a válogatásban.

A Kádár-korszakban antológiákban elszórva már megjelenhettek egyes versei, de 2001-ig, születésének száznegyvenedik évfordulójáig kellett várni, hogy egy ön- álló kötetét, kéziratban maradt önéletírását Kaposváron kiadják, majd pedig 2007-ben egy erdélyi kiadó jelentette meg Honfoglalás című, múltidéző elbeszélő költeményét. A Magyar Rádió is többször foglalkozott munkásságával. Iskolai ünnepélyeken gyakran felhangzik legismertebb költeménye, a most végre napvilágot látott válogatás címadó verse, A karthágói harangok, amely az 1848–49-es szabadságharcnak állít emléket allegorikus formában.

A kötet kronologikus sorrendben közli legjobb verseit, köztük a Kosztolányi Dezső által az egyik legszebbnek tartott, az 1918–19-es forradalmakat idéző, beszédes című Haláltáncot, a trianoni országcsonkítást megjósoló, a cenzúra által betiltott A Táltos álmát, két legjobb kötetének, a Magyar symphoniáknak és a Magyar rhapsodiáknak a legszebb darabjait és egy csokrot a Hetedhét országból című útirajzkötetéből, valamint irodalmi tanulmányaiból és műfordításaiból.

Kozma Andor életműve hatalmas, ez a válogatás csak töredéke a különféle köteteiben megjelent műveinek. Az életmű nagyobb része ráadásul máig folyóiratokban van, vagy kéziratban maradt, és csak remélhető, hogy ezt a kötetet újabbak követik majd.  

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 25. számában jelent meg, 2016. június 26-án. 

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.