Az évszázados oktatási tradíció? Az evangélikus iskolarendszernek egykor alapot adó latin nyelv és kultúra? Nosztalgikus merengés egy élhetőbb kor romjai felett? Szóval miért ez az egész: latinoktatáshoz ragaszkodó aszódi, fasori, soproni lelkesedés, a tanév közepén elinduló levelezős feladatmegoldás utáni soproni döntő közel ötven fiatallal, akik közül már többen visszajáró vendégek: a minor kategória egykori versenyzői, ma már a maiorban induló nagygimnazisták.

Nem mintha szívesen elfelednénk a nemes hagyományok őrzésének kötelességét, nem mintha nem volna kellemes a nosztalgikus merengés, de bizony válaszokat is keresünk a latin nyelv és kultúra ügyét a fiatalok között s velük együtt képviselve. Válaszokat, mégpedig a 2013-ban is megfogalmazódó kérdésekre. Mi az, ami gondolkodni tanít, mi az, ami tanulni tanít, mi az, ami eligazodni segít? Az egykori európai közös nyelv ugyanis nem csupán szókészlet, grammatika és ennek értő használata, de mindaz, amit a nyelv, egy nyelv jelent: a kultúra, a mentalitás, a gondolkodás, a morál esszenciáját.
Kamaszok és fiatal felnőttek - bizony jóval előbb, mint ahogy azt mi, tanáraik vagy szüleik szeretnénk - önállóan kell hogy döntsenek számos esetben. Úgy gondoljuk, hogy segítheti őket ebben, ha ismerik a latin nyelv világos szerkezetét és összefüggéseit: a biztonságot, amit az egyértelmű helyzetek adnak; segítheti, ha eszükbe jut Ovidius néhány története, de ha - amire gyakran szükségük lehet polgárrá és nem a fogyasztó tömeg egy tagjává nevelődve - nemet kell hogy mondjanak, és ki kell hogy álljanak az igazuk mellett, jó, ha a fülükbe cseng a memoriter Catilina ellen: „Quo usque tandem abutere, Catilina, patientia nostra?”

Az eredmények:

Minor kategória:
I. Takács Orsolya – 8. b, Líceum

II. Mizser Alexandra – 8. b, Líceum

III. Bóna Krisztina – 8. b, Líceum
IV. Böröndi Emília – 8. a, Líceum

Maior kategória:

I. Czikkely Márton – Fasor
II. Acsády Hanna – Fasor