A kötelező hittan bevezetése óta negyedével, ötödével csökkent a plébániákon tartott hittanoktatásban részt vevők száma – mondta a Magyar Nemzetnek Bárány Béla, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye hitoktatási felügyelője egy közelmúltban elkészült belső felmérés eredményére hivatkozva. A kutatás azt is megállapította, hogy az iskoláskorú gyermek kétharmadát keresztelték meg, amivel új helyzet állt elő a hittanoktatásban, hiszen a tanulók jelentős része már nem kötődik egyházi közösséghez. Ezt bizonyítja az is, csupán negyedük volt első áldozó, és alig több mint ezren bérmálkoztak. Vagyis ahogy nőnek a fiatalok, úgy csökken bennük a hit iránti érzékenység.
Egykor virágzott a hittanítás a plébániákon
Problémát okoz az is, hogy Bárány Béla szerint a szentségek megfelelő oktatására nem alkalmas az iskolai tanóra. Amíg nem vezették be kötelezően a hittanoktatást, virágzott a plébániákon a hittantanítás, véli a hitoktatási felügyelő, ám a gyerekek túlterheltek, sok szülő a tánc, a sport és egyéb foglalkozások után már nem küldi gyerekét a fakultatív hittanra. Így akik elballagnak az iskolákból, a legtöbb esetben elvesznek az egyház látóköréből.
A helyzet Bárány Béla szerint egyre aggasztóbb, leginkább a felső tagozatosoknál döbbenetes a lemorzsolódás.
– A jövő egyik nagy feladata, hogy a plébániákhoz nem kötődő szülőket is elérje az egyház, mert a hit a közösség nélkül nem élhető meg – hangsúlyozta a plébános. Hozzátette: új módszerekre van szükség, alkalmazni kell a modern technika adta lehetőségeket. Az iskolákban igyekeznek érdekessé tenni a hittanórákat, tablettel, laptoppal, filmrészletekkel, játékokkal. – Ugyanakkor az élő szót és a tanúságtételt nem helyettesíti semmi – szögezte le Bárány Béla.
Vissza kell terelni a fiatalokat
– Nálunk is jelentkezett a probléma: a vasárnapi iskola helyett ma már csak az iskolai hittanon vesznek részt a gyerekek; nehéz őket az iskola után bevonzani – közölte Gáncs Péter, az evangélikus egyház elnök-püspöke. Az egyházfő kiemelte, az iskolai oktatással ugyan több fiatalt érnek el országosan, ám a tanintézeti plusz a gyülekezetekben mínuszt jelent. – A kérdés az: sikerül-e a fiatalokat a gyülekezetek felé terelni. Fontos volna, hogy híd épüljön az iskola és a gyülekezet között, legyen erre igényük a gyerekeknek, és ne csak egy tantárgyként tekintsenek a hittanra – mondta Gáncs Péter, aki szerint nagy eltérés nincs a felekezetek között ilyen tekintetben. Az evangélikus egyház vezetője úgy vélte, olyanná kell tenni az iskolai hittanórákat, hogy a gyerekeknek igényük legyen a hétvégi órákat is látogatni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 29.