Most vasárnap a naini fiú feltámasztásának történetéről szólnak majd az evangélikus igehirdetések a templomokban. Jézus egy újabb találkozása valakivel, akinek nemcsak megváltozik, hanem szó szerint újra kezdődik az élete. Egy fiú megtapasztalja, hogy az Isten beleszól az életébe, és azt mondja, hogy még nincs vége, még van dolgod. Majd rátalálsz, hogyan boldogulhatsz a rendszerben, de még nem szállhatsz ki. És ez a srác itt nem éppen egy hosszú változás folyamatát éli meg, hanem azt a retrospektív aha-élményt, hogy újra itt vagyok. Mi történt? Mégis lehetséges, mégis valóságos, amiben talán hinni sem mertem? De akár a tüdeje mélyéről is kiálthatná, miután észhez tér, hogy mi folyik itt? Újra élek, felébredtem, mert Jézus, aki olyan, mint bárki más közülünk, odajött és azt akarta, hogy tovább csináljam… Mi mást tehetnék, minthogy dicsérem és áldom, amíg élek, vele örülök, a kínlódásaim és nyomorom közt is, mert azt is vele szenvedem, vele élek, vele halok…

A következő válogatás szubjektív és impulzív, mindenki érezze meg, értse ki belőle, ami neki szól. Ha esős, ha napos a vasárnap, fel kell kelni, menni kell, mert a mester hív, és azt akarja, hogy még ne szálljunk ki, hanem csináljuk tovább!

Tovább a KötőSzó blogra, ahol meghallgatható a zenei összeállítás.