Mint minden évben, így idén is, mi, a kossuthos 11. évfolyamos diákok, a hagyomány szerint ellátogattunk Monokra, Kossuth Lajos szülőházához. Minden évben a névadó születésnapján koszorúzási ünnepséggel, családi nappal és ezzel a monoki emléktúrával emlékezünk meg róla. Az elmúlt években az is hagyománnyá vált, hogy vannak akik kerékpárral, zarándoklatként teszik meg ezt az utat, így tisztelegve a névadó előtt.

A ház Monokon ma már Kossuth Emlékmúzeumként üzemel. Öt helyiségében megtekinthettük Kossuth dolgozó asztalát, bölcsőjét és információkat tudtunk meg szüleiről, testvéreiről. Láthattunk hiteles festményt az idősebb kori Kossuthról. Az én személyes kedvencem, a harmadik szoba, ahol a kor divatját mutatták be nekünk, gyönyörű ruhákkal rekonstruálva. A negyedikben mindennapi használat tárgyait láthattuk, egyebek mellett egy karosszékét. Az ötödik, egyben utolsó szobában Kossuth mellszobra mellett a Kossuth Lajos azt üzente nótával búcsúztunk. Az emlékházban tett látogatás után ünnepélyes keretek között megkoszorúztuk a ház falán állított emléktáblát, felidézve Kossuth hazáért végzett szolgálatát és örökségét.

Az emléktúra második felében Tállyára látogattunk, ahol megnéztük azt a régi és eredeti állapotában meglévő evangélikus templomot, amelyben Kossuthot megkeresztelték. Az oda-vissza út remek hangulatban telt. Amellett, hogy rengeteg új információt tudtunk meg Kossuthról és az életéről az osztályok is jobban összekovácsolódtak. Ez a legnagyobb értéke ennek a túrának, hiszen ahogy Kossuth is megmondta: „Az egység, erő!”