A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a reformáció emlékévére készülve már számos projektet indított, melyek közül kiemelendő egyebek mellett a forrásokat, levéltári iratokat feldolgozó munka. Ennek segítségével a levéltári munkatársak a szélesebb közönség számára is elérhetővé teszik azokat az értéketeket, melyek rávilágítanak a reformáció magyarországi kulturális, művészeti és társadalmi hatására. Az MNL munkatársai most egy országos projektet is elindítottak: általános iskolák felső tagozatos tanulóinak, valamint középiskolás diákoknak szóló foglalkozások segítségével olyan versenyen vehetnek részt a jelentkezők, mely nemcsak a tudás mélyítését segíti, hanem betekintést is enged a levéltárak világába. A fiatalok játékos formában ismerhetik meg a kor kimagasló személyiségeit, valamint a reformáció iratait. A levéltári órák további célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a téma elsődleges forrásaival és a levéltári kutatás módszertanával is. Az Utazás Wittenbergbe című foglalkozások segítségével a tankönyvekből szerzett ismereteiket kreatív módon bővíthetik, egészíthetik ki.

Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a projekt bemutatóján elmondta, hogy a reformáció emlékévhez kapcsolódó levéltári munka kiemelkedik a többi projekt közül, ugyanis példaértékű együttműködésben valósul meg. „Be szeretnénk mutatni a reformáció korának gazdagságát. A levéltári feltáró munkán és oktatási anyagok bemutatásán keresztül be tudjuk mutatni a levéltárnak azt az arcát, amely egyre inkább az alapfeladatai közé tartozik: állampolgároknak, érdeklődőknek és főképp a jövő nemzedéknek megmutatjuk, hogy miért van értelme levéltárat fenntartani és miért van értelme a levéltáros munkának, levéltárban végzett kutatásoknak” – fogalmazott a főigazgató.

„Azért emlékezünk, hogy megjelenítsük mindazt, ami a múltban érték és gazdagság volt” – mondta dr. Hafenscher Károly. Az EMMI Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa hangsúlyozta: a visszatekintés nem azt célozza, hogy a múltba révedjünk, hanem hogy a jövőt építsük. „Tovább kell adni az igazi, maradandó értékeket” – fogalmazott. Hafenscher Károly elmondta, hogy a reformáció ötszáz éves történelme során olyan személyiségek munkálkodtak a reformáció ügyén – mint Philipp Melanchton, Comenius, Dévai Bíró Mátyás vagy Heltai Gáspár –, akik egyben az oktatás és nevelés területén is kimagasló tevékenységet végeztek. „A Magyar Nemzeti Levéltár az Utazás Wittenbergbe című projekttel példás módon, szorgos munkával, felelevenítve a múltat és megjelenítve az értékeket építi a következő nemzedéket” – vélte az evangélikus lelkész. „A fiatalok, felnövekvő nemzedékek számára fontos az, hogy ne identitás nélkül növekedjenek fel a világban, hanem komolyan vegyék azt, hogy honnan jöttek. Ehhez az kell, hogy modellt kapjanak arra, hogyan lehet megújulni. Azt tapasztalom, hogy ebben a munkában a Magyar Nemzeti Levéltárnak, mint központnak és a megyei levéltáraknak, azok munkatársainak hallatlanul nagy és fontos szerepük van” – mondta Hafenscher Károly.

„A reformáció MNL-projekt során úgy szeretnénk a forrásokat közzé tenni, hogy azok eredményeiből ne csak a kutatók, a tudományos élet képviselői hanem a nagyközönség különböző korosztályai is részesülhessenek” – fogalmazott Kovács Eleonóra. Az MNL-projekt vezetője elmondta, hogy a foglalkozásokat úgynevezett foglalkoztató füzettel és online eszközökkel is segíteni kívánják. Az anyagok kidolgozásába minden levéltár bekapcsolódott, így a fiataloknak lehetőségük lesz arra, hogy ne csak átfogó képet kapjanak a reformációról, hanem annak az egyes megyékre vetített hatását és tárgyi értékeit is megismerjék. Kovács Eleonóra elmondta, hogy az egyes vetélkedők eredményeit publikálni is fogják.

Az Utazás Wittenbergbe foglalkoztató füzet és online tananyag felépítésével kapcsolatban Apáti Anna Zita, a levéltár pedagógiai munkacsoportjának vezetője kiemelte, hogy számos érdekességet gyűjtöttek össze az egyes fejezetekben. A logikai és nyelvészeti feladatok mellett nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a forrásokkal is megismertessék a fiatalokat. Az online oldalon így kéziratokat is olvashatnak majd a résztvevők, valamint olyan fejezet is lesz, mely egyes kérdések történeti változásaira mutat rá. „A vizuális értékek bemutatására is törekedtünk” – fogalmazott Apáti Anna Zita, aki elmondta, hogy a protestáns templomépítészet ismertetésén túl a szimbólumok bemutatását is fontosnak tartották.