A magyar sportújságírás meghatározó alakja, Novotny Zoltán idén töltötte be 75. életévét. A Magyar Rádió örökös tagja, a Magyar Sportújságírók Szövetségének tiszteletbeli elnöke, Táncsics Mihály- díjjal és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett riporter életművét a szakma Aranytollal ismerte el.

Presbiter riporter

A több mint fél évszázada a pályán lévő Novotny Zoltán eredetileg magyar-történelem szakos tanár, a rádióba az egyetem elvégzését követően jelentkezett, ahol 52 éve dolgozik. Sportriporteri tevékenysége közismert, kevesebben tudják róla, hogy hívő ember, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke és a Deák téri evangélikus gyülekezet presbitere, a felolvasói szolgálatot irányítja. (Az evangélikusoknál az oltári igét nem a lelkész, hanem a gyülekezet egyik tagja olvassa fel. Ennek rendjét osztja be Novotny Zoltán, és maga is gyakran vállal felolvasást.)

Vallásosságáról azt mondta, már gyermekkorában az édesanyja „magyarul” tanította imádkozni, esténként Bibliát olvastak, vasárnap templomba jártak, ami beleivódott. A kegyetlen időszakban aztán nem volt jó, ha valakiről ez kitudódott. Amikor 1954-ben nyolcadikos korában konfirmált, az iskolájában behívatta az igazgatóhelyettes, amin nagyon meglepődött, mert nem is tanította. A berendelés oka az volt, hogy az iskolai vezető erélyes hangon figyelmeztethesse, de nem a vallásossága miatt, hanem azért: nehogy elmondja valakinek, hogy az igazgatóhelyettes lányával együtt jár a konfirmációra.

Húszéves pogány időszak

A magyar-történelem szakon végzett Novotny Zoltán szerint, mivel ilyen volt az akkori világ, már az egyetem alatt és után is azt játszották a feleségével, hogy nem minden vasárnap mentek templomba, nem mindig evangélikusba, és nem mindig ugyanabba az evangélikus templomba. „Ez egy húsz-huszonöt éves pogány időszak volt”, de azért a külföldi útjain így is nagyon sok templomba elment, és nem csak építészeti érdeklődésből – tette hozzá.

Mint mondta, nem az a típus – és korábban sem volt az –, aki megjegyez igéket, és azokat lépten-nyomon idézi, de azt meggyőződéssel mondja, hogy az ember szánjon egy évet arra, hogy elolvassa a Bibliát, az életben pedig a tízparancsolat, a hegyi beszéd, a szeretet himnusza vezérelje. Isten jelenléte folyamatos az ember életében, szinte észre sem vesszük, mint a levegővételt, de ez nem jelentheti azt, hogy csak a bajban gondolunk rá. Az ember kötelessége, hogy tartsa a kapcsolatot Istennel, aminek egyik módja az imádság, a másik a bocsánatkérés, illetve a hálaadás – állította.

Novotny Zoltán megjegyezte, hogy a fentieket korábban nem nagyon mondta, mert belső fontosságú dolgoknak tartotta őket. Jézus is azt mondja, hogy menj be a belső szobádba, zárd be az ajtót, és ott imádkozz, ám az ember egyre inkább érzi, hogy nyíltan kell evangélikusnak lenni, vállalni, amit csinál.