Az evangélikus egyház a 2006-os évtől költ az egyszázalékos kampányára. A korábbi évek útkeresése után évek óta tudatosan építettünk fel egyházunkról egy olyan képet, amely az evangélikusok nyitottságát és elkötelezettségét mutatja a témát illetően.

Egyrészről bemutattuk/bemutatjuk azokat a társadalmi szolgálatainkat, amelyeknél fontos egyházunk szerepe, másrészről pedig három éve egy olyan edukációs kampányt kezdtünk el, amely az egyszázalékos felajánlások tekintetében fontos üzenetet szeretne elfogadtatni az emberekkel: A civil szervezeteknek felajánlott egy százalék mellett éljünk az egyházaknak felajánlható egy százalékokkal is, mert azok is jó célt szolgálnak.

Az idei évben egyházunk kampánya a köszönetről szól. Szeretnénk megköszönni mindazoknak a támogatását, akik adójuk egyházi 1%-át az egyházra bízták és bízzák. E forrás nélkül ugyanis az egyház nem lenne képes iskoláit, anyaotthonait, családok átmeneti otthonait, fogyatékosok- és idősek otthonait, gyülekezeteit és a rászorulókat támogatni. Hogy a hála kifejezése ne csak szavakban történjék meg, ezért idén számos ételosztásra és hálakoncertre is sor került szerte az országban. Reméljük, hogy ez a kampány idén ismét arra biztatja majd az adózókat, hogy egyházunkat támogassák.

Eddigi kampányaink hozadéka

Felajánlók száma és a felajánlott összeg változásai 2004 és 2014 között. 

 2004-től tartjuk nyilván a felajánlott összeg és a felajánlószám változásait. Az első kampány 2007-ben született Életközelben vagyunk szlogennel. Mivel addig nem volt egyházunknak kampánya, ezért várható volt a növekedés, majdnem hatezerrel többen ajánlották fel egy százalékukat. Ebben az évben a négy történelmi egyház is kampányolt együtt, de ez a közös kampány az évek alatt leépült, az egyházak inkább saját maguk profiljának népszerűsítésén kezdtek dolgozni. 

Eddig kampányaink adatainak vizsgálatakor észrevehetjük, hogy a megszólítás szempontjából egyáltalán nem volt mindegy, hogy milyen üzenettel jövünk és azt milyen felületeken tárjuk az emberek elé.

Megállapítható, hogy az óriásplakátok, tévéreklámok, internetes hirdetések tudatos használata minden esetben növekedést eredményezett, hiszen ezekkel olyanokat is meg tudunk szólítani, akik bár evangélikusok vagy egyházunkkal szimpatizálók, de gyülekezeti alkalmainkat ritkán vagy egyáltalán nem látogatják. 

Az iskoláinkat (Iskolás kisfiú-kampány) és anyaotthonainkat (Anya nélkül-kampány) élőtérbe helyező tematikus kampányok igen népszerűek voltak, viszont a Fogadj örökbe egy nagypapát/nagymamát szlogen (Fogadj örökbe-kampány) nem volt megmozgató erejű, így abban az évben visszaesés volt tapasztalható.
Sikeres volt viszont az egyházi egy százalékról szóló teljesmosoly-kampány, amelyhez ételosztások is kapcsolódtak (gyülekezeteket megmozgató akciók), viszont a tavalyi évben kipróbált Félszárnyú angyal-kampány – bármennyire is, egyházilag beágyazottnak volt gondolható – nem érte el a kívánt növekedést. 

Célközönségünk tehát igen érzékenyen reagál bármilyen apró változtatásra, viszont minden évet új üzenetet vár az egyháztól. Így a tábla előtt álló, vörös hajú, iskolás kisfiú, majd annak a mutációja (kislánnyal) a harmadik alkalommal közzétett kampánykor már nem volt népszerű, sőt, visszaesést eredményezett. Ősszel készítettünk egy kérdőívet, amelyre számos válasz érkezett.

Ebből megállapítható még a továbbiakban az is, hogy akik egy egyháznak felajánlják az adó egy százalékát, azok civil szervezet számára is rendelkeznek. Fordítva ez azonban nem így van, a civilek felé rendelkezők fele ajánlja fel egyháznak az egy százalékot. Jobbára annak az egyháznak ajánlják fel, melyikhez tartoznak.

Általában az utolsó egy-kettő kampányra emlékeznek, amelyeknél a legfontosabbnak azt tartották, hogy megbízható a szervezet, amely az egy százalékra gyűjt, fontos a szervezet társadalmi szolgálata, a családok megsegítése, a nyomon követhető elszámolás és vannak olyan célok is, amelyekből maga a felajánló is profitálhat.

Rendelkezők életkora – régiónkénti megoszlás 

Bár évekig próbáltuk bekérni a NAV-tól olyan statisztikát, amely az egyházunknak felajánlókat régiókra/településekre lebontva közli, valamit tájékoztat a nyilatkozók koráról és az elbírált érvénytelen nyilatkozatok hibáiról is, erre mégsem kaptunk segítséget az adóhatóságtól. Csak a felajánlott összeg és a felajánlók száma mutatókkal tudtunk dolgozni.

Miután idén a gazdasági és a jogi osztály képviselői megfogalmaztak egy beadványt, hivatkozva az 1996. évi CXXVI. törvény 6/A § (5) bekezdésében foglaltakra, a NAV Adóügyi Főosztálya megküldte kimutatását.

Ennek alapján az alábbi adatokra leltünk: 

A tavalyi évben korcsoportonként az alábbi rendelkezések születtek:

2014-es és 2013-as rendelkező években

16 év alattiak 35 (32 érvényes), 55 (46 érvényes)

16–20 évesek 692 (678 érvényes), 496 (491 érvényes)

21–25 évesek 3 297 (3 192 érvényes), 3 066 (3 011 érvényes)

26–35 évesek 13 384 (13 098 érvényes), 14 378 (14 090 érvényes)

36–45 évesek 16 543 ( 16 204 érvényes), 17 368 (16 947 érvényes)

46–55 évesek 13 838 (13 585 érvényes), 14 510 (14 159 érvényes)

56–60 évesek 7 485 (7 374 érvényes), 8 140 (7 979 érvényes)

61–65 évesek 2 600 (2 536 érvényes), 2 992 (2 916 érvényes)

66–70 évesek 1 220 (1 196 érvényes), 1 463 (1 425 érvényes)

70 év felettiek 959 (926 érvényes), 1 111 (1 085 érvényes)

A 18 év alattiak minden bizonnyal (nyári) munkát vállaló diákok, szakmunkás-, szakiskolát végzett munkavállalók lehetnek. 65 év felett csak az rendelkezhet az egy százalékról, akinek adóköteles jövedelme keletkezett. A legtöbb felajánlás a 45-55 éves korosztálytól jött, de magas a felajánlók száma a 36-45 és az 56-60 évesek között is.

A régiókról az alábbiak mondhatóak el:

2014-ben és 2013-ban a rendelkezők száma területi megoszlásban:

Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság
Pest Megyei Adóigazgatóság 8698 (érvényes: 8487), 9182 (9003)
Észak-budapesti Adóigazgatóság 3145 (3059), 3299 (3232)
Kelet-budapesti Adóigazgatóság 3847 (3753), 4087 (3986)
Dél-budapesti Adóigazgatóság 3712 (3637), 4012 (3932)

Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatóság 1111 (1091), 1194 (1163)
Heves Megyei Adóigazgatóság 512 (497), 480 (468)
Nógrád Megyei Adóigazgatóság 1646 (1627), 1753 (1718)

Észak-Alföldi Regionális Adó Főigazgatóság
Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatóság 388 (381), 443 (442)
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóság 2745 (2689), 2900 (2794)
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adóigazgatóság 392 (388), 456 (436)

Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság
Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatóság 2848 (2769), 3127 (3054)
Békés Megyei Adóigazgatóság 5185 (5092), 5542 (5470)
Csongrád Megyei Adóigazgatóság 970 (953), 1068 (1037)

Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság
Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatóság 6250 (6162), 6506 (6405)
Vas Megyei Adóigazgatóság 4130 (4083), 4351 (4281)
Zala Megyei Adóigazgatóság 1146 (1127), 1221 (1189)

Közép-dunántúli Regionális Főigazgatóság
Fejér Megyei Adóigazgatóság 2444 (2373), 2645 (2545)
Komáron-Esztergom Megyei Adóigazgatóság 1390 (1348), 1487 (1428)
Veszprém Megyei Adóigazgatóság 2915 (2866), 3072 (2978)

Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság
Baranya Megyei Adóigazgatóság 1225 (1189), 1272 (1246)
Somogy Megyei Adóigazgatóság 1331 (1297), 1374 (1319)
Tolna Megyei Adóigazgatóság 2081 (2037), 2121 (2095)

A 2014 szeptemberében közzétett hivatalos NAV listához képest ebben a kimutatásban más adatok szerepelnek.
Itt ugyanis összesen 60.053-an rendelkeztek, ebből 58.821 volt érvényes. A 2013-as rendelkezés számai is mások: e szerint ugyanis 63.579 rendelkező (62.149 érvényes nyilatkozat) volt. Bár akkor a rendelkezők száma több volt, az elkövetett hibák ugyanakkora mértékűek voltak arányaikban. A hibás nyilatkozatok között sok valamilyen formai hiányosságot rejtett, mások pedig azért nem lettek elfogadva, mert a rendelkező nem fizette be időben a személyi jövedelemadóját. 

Hányan rendelkeztek 2014-ben?

Mint ismeretes, a NAV 2014. szeptember 15-én hozta nyilvánosságra a hivatalos, egyházakról szóló listát. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elmondható, hogy 4,581 millió adófizető magánszemélyből 3,962 millió fő (86,5%) rendelkezhetett volna 23,2 milliárd forintról, ám valójában 2,107 millió fő rendelkezett, akik közül 1,993 millió fő tett nulla forintnál nagyobb felajánlást. A beérkezett nyilatkozatok közül 209 ezer volt érvénytelen.

Az adózók összesen 12,12 milliárd forintot ajánlottak fel (52,2%-a a lehetségesnek), amelyből 3,8 milliárd jutott az egyházaknak, a civileknek 7,1 milliárd, a költségvetési előirányzatnak pedig 1,22 milliárd forint. 

Ezekből az adatokból megállapítható, hogy negyedik éve csökken a személyi jövedelemadóból (szja) érvényesen felajánlott 1+1 százalékos összeg. Míg 2010-ben még 17 milliárdra, 2011-ben 16, 2012-ben pedig már csak 12,5 milliárd forintra számíthattak a kedvezményezettek, tavaly pedig 12,12 milliárdot tesz ki ez az összeg.

Továbbra is áll az a sajnálatos tény, hogy az 1+1% felajánlása változatlanul nem természetes mindenkinek, 3,962 millió főből csak 2,107 fő rendelkezett, akiknek kevesebb mint fele (1,001 millió fő) rendelkezett valamely egyház javára – ez továbbra is alacsony szám.

2014. évre az előző évhez képest – a civil listával is egybevetve – elmondható, hogy csak minimálisan nőtt a rendelkezők száma, a felajánlott összeg minimálisan csökkent. 

2014-ben a civilek támogatása kis mértékben, de nőtt Magyarországon. A mintegy 24.000 jogosult szervezetnek 1.882.135 érvényes felajánlás érkezett közel 7,3 milliárd forint értékben.

Csökkenés a történelmi egyházaknál

A tavalyi évben az egyházi felajánlások összege drasztikusan csökkent, a történelmi egyházaknál átlagosan 13%-kal az előző évhez képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási adatait, valamint a felajánlói aktivitást egybevetve, megállapítható, hogy a három történelmi egyház közül a felajánlók aránya nálunk, evangélikusoknál a legmagasabb. 214 ezerből 56.836, azaz 26,42 százalék ajánlotta fel az egy százalékát, ráadásul az egy főre jutó felajánlott összeg is nálunk a legmagasabb, 4.100 forint.

Megállapítható, hogy az evangélikusoknál a legaktívabbak az egyháztagok és szimpatizánsok a felajánlásban, s ennek egyik mozgatója lehet az erős identitástudat, a belső motiváció emelkedése és a jó külső kommunikáció.

A 2013-2014 közötti felajánlók számáról és a felajánlott összeg nagyságáról összességében elmondható, hogy bár egyes egyházaknál a felajánlók száma nőtt, mindez mégsem volt elég ahhoz, hogy a felajánlott összegben is emelkedés történjen. 

31 egyházból csupán a metodista, a bolgár ortodox és a kopt egyháznál tapasztalható az, hogy a létszám emelkedésével az összegük is emelkedett. Ez azonban csupán azzal magyarázható, hogy olyan kevés eleve a felajánlói létszámuk, hogy már tized nagyságrendű létszámemelkedés is magas százalékos növekedést eredményez.

Érdekes tény, hogy a történelmi egyházak közül bár összegszerűen a reformátusok csökkentek a legkevesebbet, de felajánlók számában viszont az evangélikusok azok, akik a legkevesebb főt veszítették.

Gazdasági okokat láttunk

Gazdasági okokat találtunk a csökkenésre még 2014 ősszel, a Csorba Gábor gazdasági osztályvezetőt megszólaltató interjúnkban. 

„A személyi jövedelemadóztatás rendszerében 2013. január 1-jétől megszűnt az évi 2.424.000 Ft-ot meghaladó, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés, az úgynevezett félszuperbruttósítás – mondta akkor Csorba Gábor. – Így a jövedelemnagyságtól függetlenül valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem effektív adóterhelése 16 százalékra csökkent. Nem kellett a 27 százalék járulék után is megfizetni az adót. Ez a jogszabályi változás közel az 1/5-vel csökkentette az adó alapját, mely önmagában is eredményezhet ilyen mértékű csökkenést.”

Emellett más gazdasági szakértőket is megkérdezve elmondhatjuk, hogy a családi adókedvezmény is emelkedett, ami szintén csökkentette az adóalapot. 

Az egyszázalékos csökkenés másik oka, hogy az adót fizetők száma a 2010-es 3,53 millióról, 2011-re 100 ezer fővel mérséklődött, az szja 1.486 milliárdról, 1.204-ra csökkent. De a felajánlások csökkenését nemcsak a kevesebb adót fizető okozza, hanem az is, hogy az emberekben csökken a szolidaritás érzete. 

2011-ben az adózók átlagosan 357 ezer forinttal járultak hozzá az adóbevételekhez, 2012-ben csak 337 ezerrel. A munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezők 33 százaléka 1,263 millió személy kapott 2012-ben minimálbért vagy kevesebbet, ami 45 ezer fős emelkedés.

2013. decemberében pedig 203 ezer fővel történelmi csúcsra – az előző évinek több mint a duplájára – nőtt a közmunkások száma. A bruttó 77 ezer forint bérként elszámolt segély rontja a statisztikát.

Tudjuk és látjuk tehát, hogy a 2006 óta tartó dinamikus felajánlószám emelkedési tendencia megtörni látszik, és ez a fenti gazdasági okok miatt, valamint az emberek csökkenő szolidaritás érzete miatt történt. De tény, hogy az egyszázalékos bevételek jövőjét illetően továbbra is szükség van a folyamatos figyelemfelhívásra. 

Buzdítás

A minap Soltész Miklós egyházügyi államtitkár sajtótájékoztatón buzdított a civilek mellett a felekezetek támogatására, mondván, ezzel a kedvezményezettek közösségi szolgálatát segíthetjük. Emlékeztetett, 2014-ben több mint egymillió adózó felajánlása összesen 3,8 milliárd forinttal támogatta az egyházakat, a civil szerveztek számára 2,1 millió ember ajánlotta fel adója egy százalékát, és ezzel hétmilliárd forinttal támogattak összesen 26 ezer civilszervezetet.

A felajánlókat megszólító üzenetek azért is fontosak, mert tavaly már mintegy egymillió adózó egyáltalán nem rendelkezett adója egy százalékáról, illetve akadnak, akik nem adóznak, ezért azt hiszik, nem is tehetnek ilyen felajánlást. Pedig azok, akiknek van szja bevallásuk, de a kedvezmények miatt ennek összege nulla, rendelkezhetnek ettől függetlenül is az egyházak részére. Döntésük azért fontos, mert a felajánlott egy százalék egyházak számára nyújtott állami kiegészítésének összege függ a felajánlók számától is. (A számítás bonyolult metódus alapján történik, erre cikkünkben nincsen lehetőség kitérni.)

Csökkenő adakozási tendencia – csökkenő szja

A jövő sem sejtet túl sok jót. Megtörni látszik az évek óta növekedést mutató adakozói tendencia. A NAV honlapon feltett hivatalos decemberi adatsor szerint az „első helyezett” Magyar Katolikus Egyháznak 2014-ben 586.874-en ajánlották fel az szja egy százalékát, míg 2013-ban ezt 661.365-en tették meg. Hasonló a helyzet a Magyarországi Református Egyház esetében: 234.504 helyett tavaly 210.937 volt a felajánlók száma, az evangélikus egyháznak pedig a 2013-as 62.110 fő után a 2014-es bevallásokon 56.836 fő adott felajánlást.

Ennek kapcsán érdemes megjegyezni: a jövő évi büdzsé tervezete szerint további egy százalékkal csökkenne az szja, ami nyilvánvalóan hátrányosan érinti majd az egyházakat – legalábbis a felajánlásokból származó források tekintetében.

Bár Soltész Miklós a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy akkora támogatás, mint most, nem volt az elmúlt évtizedekben az egyházak esetében, hozzátette azt is, hogy „túl jól sikerült a családi adókedvezmény, ami az érintetteknek nyilván pozitív fejlemény, viszont így többen voltak, akik nem tudták felajánlani adójuk egy százalékát az egyházaknak, pusztán azért, mert nem volt mit. Vagyis emiatt érzékelhetően csökkentek a felajánlások, miközben a korábban ebből a forrásból finanszírozott feladatok megmaradtak” – vázolta a helyzetet a politikus. Rámutatott, az állam az ebből fakadó hiányt évről évre külön pótolja, ám az továbbra is nyitott kérdés, hosszú távon milyen megoldást lehetne találni. 

Értesüléseink szerint egyházi kezdeményezésre az szja-ról való egyszeri rendelkezés is szóba került már. Ugyanígy a népszámlálási adatokból, a magukat egyháztagnak vallók számának bizonyos szorzóval történő forintosításáról is tárgyaltak, illetve egy államtól független, önellátó egyházi finanszírozási rendszer kiépítése is felvetődött, ennek formája azonban egyelőre még tisztázatlan.

Addig is, amíg a rendszer nem változik tekintsük szívügyünknek a rendelkezést, és ajánljuk fel adónk egy százalékát a Magyarországi Evangélikus Egyház számára. Technikai szám: 0035.