A Rózsák terére szervezett nyugalmazott lelkésztalálkozóval kapcsolatban az első szavunk a köszöneté lehet, hiszen az ott jelenlévő lelkészek nélkül a mai evangélikus egyház más lenne. Talán ezt fejezi ki az évenként megrendezésre kerülő adventi találkozó is. Az egyházvezetés nemcsak hogy nem feledkezik meg gyökereiről, az előző generációról, hanem szolgálatukat megbecsülve köszönti őket. Ennek fényében üdvözölte Gáncs Péter elnök-püspök a megjelent közel ötven nyugalmazott lelkészt és házastársaikat.

Missura Tibor nyugalmazott lelkész „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek...” (Jn 14,1) alapján számolt be arról, hogy a szolgálattevők közül az idei évben három lelkész testvérünket – Asbóth Lászlót, Molnár Jenőt és Megyaszai Lászlót – és nyolc házastársat szólított el közülünk az Úr.

Az intézmény házigazdájaként Hegyváriné Pauló Mária igazgató köszöntőjében kitért arra, hogy a korábban árvaházként működő Rózsák terén található épület jelenleg kollégiumként üzemel. „A méltatlan állapotban lévő épület egy Európai Uniós beruházásnak köszönhetően december közepére újul meg, így a százharminc nálunk lakó diáknak most már korszerű és méltó környezetet tudunk biztosítani” - mondta. A kollégiumban tanuló diákok kórust alkotva, zsoltárokat és imádságot olvasva köszöntötték a jelenlévőket.

Az ünnepi találkozón Fabiny Tamás püspök „Nem hagylak titeket árván...” (Jn 14, 18kk.) és a 168. ének idézésével hirdette Isten igéjét. Az Északi Egyházkerület püspöke igehirdetésében felidézte Brocskó Lajos, a Rózsák téri épület alapítójának szellemiségét: „Brocskó Lajos az a lelkész volt, aki nem hagyta egyedül az árvákat, hanem lehajolt hozzájuk és nemcsak felkarolta őket, hanem otthont és szeretetet adott számukra. Olyan szolgálati ágban dolgozott, melyet nem lehet eléggé megbecsülnünk. Ugyanakkor a háborús évektől eltérően ma lélekháborút élünk át, így egyházunknak is más társadalmi kihívásokkal kell számolnia. Ennek fényében működtetünk többek között Gödöllőn és Nyíregyházán családok átmeneti otthonát, valamint utóbbi helyen anyaóvót is, hogy a szétszakadt, nem egy esetben menekülő családoknak – a Rózsák terén is megjelenő evangélikus küldetésünk alapján – otthont, és szeretetet nyújthassunk” – fogalmazott Fabiny Tamás.

A püspök igehirdetésében hangsúlyozta, hogy szükséges ráébrednünk, hogy a társadalmi beágyazottság, a megbecsültség esetleges hiányérzete helyett adventben különösen is fontos észrevenni, hogy Jézus nem hagy bennünket egyedül.
„Fontos meglátnunk, hogy ma Magyarországon sokaknak nemcsak házuk, hanem ágyuk sincsen. Mi, akik tudjuk, hogy Jézus együttérzően gondolkodik az emberről, elengedhetetlen, hogy ezt ne csak hirdessük, hanem szolgálatunkkal és cselekedeteinkkel küzdjünk ennek képviseletében is. Így tudatosítsuk és akár fiatalon, akár már nyugalmazott szolgálóként is fennhangon hirdessük, hogy lehet, hogy a világ távolodik Istentől, de Isten közeledik a világhoz” – fogalmazott Fabiny Tamás.

Az összejövetel folytatásaként Marschalkó Gyula lelkész Túrmezei Erzsébet Öregek éneke című versét osztotta szét, melyet a jelenlévők Trajtler Gábor zongorakíséretével énekeltek el. Marschalkó Gyula egyúttal elmondta, hogy előkészítés alatt van Túrmezei Erzsébet megzenésített verseiből egy kötet megjelenítése is, melyet 2015-ben szeretnének megjelentetni.

Az összejövetelre a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium diákjai is műsorral készültek. Kalina Katalin iskolaigazgató beszámolt arról, hogy a 2011 óta egyházi fenntartásban működő intézmény oktatói az oktatás színvonala mellett az értékteremtés, a hit és közösségépítő munka mellett kötelezték el magukat. „Sztehlo Gábor neve és munkássága mérték és példa számunkra” – fogalmazott az igazgatónő.

Ezt követően az iskola 11-es diákjai Max Lucado Értékes vagy című írásának színpadi változatát adták elő. Ehhez a darabhoz kapcsolódva a nyugalmazott lelkészek státuszával és megbecsülésével kapcsolatban Gáncs Péter elnök-püspök kiemelte, hogy „bár a szolgálati évek elmúltak és ezáltal sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mit tudok még tenni, jó ha tudjuk és tudatosítjuk, hogy nyugalmazott lelkészeinkre nemcsak az Úr, hanem az egyház is így tekint: Értékes vagy!”

Az ünnepi összejövetelen Krámer György, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója is köszöntötte nyugalmazott lelkésztársait. Krámer György személyes hangvételű beszédében felidézte a jelenlévőkkel való korábbi találkozásait, hogy mennyire fontos lelkészként észrevenni, visszagondolni azokra a gondolatokra, jó tanácsokra, segítségnyújtásokra, amiket a mára már nyugdíjas lelkészektől kaphattunk.
„Nagyon jó észrevenni, hogy nem külön-külön, hanem egy egyházban, egy közösségben élünk, így ennek a valósága összeköt bennünket” – fogalmazott az igazgató. Az Országos Iroda munkájával kapcsolatban Krámer György kitért arra, hogy szeptembertől egy új osztály, a Gyülekezeti és Missziói Osztály tevékenységével bővült a szolgálatuk.
„Mindent onnan kell szemlélnünk, hogy a döntéseink, intézkedéseink hogyan hatnak gyülekezeteinkre. Ennek fényében hoztuk létre az új osztályt, melynek célja a gyülekezetek és a lelkészek segítése, hogy minél inkább misszióra képes gyülekezeteink legyenek” – fogalmazott Krámer György.
Az igazgató ezt követően ismertette a további osztályok működését, az Országos Iroda felépítését, valamint beszámolt arról is, hogy a székház felújítási és korszerűsítési munkák miatt előre láthatóan két évre az Üllői út 25-ös szám alá költözik. Ezt követően a jelenlévők kérdéseket, észrevételeket tettek fel, melyben hangsúlyozták, hogy fontosnak látják a gyülekezeti központúságot és bíznak benne, hogy az iroda nem ránehezedik az egyházra, hanem képessé válik megújulni, a gyülekezeteket minél inkább kiszolgálni és segíteni.

A résztvevők az egyházvezetéstől ajándékcsomagot kaptak, majd ebéd melletti kötetlen beszélgetésre nyílt lehetőség.