A Győri Gábor esperes által vezetett alkalom programja a kollégium diákjainak zenés felvezetésével kezdődött. A rendkívül színvonalas előadás után Missura Tibor – a hagyományokhoz híven – felolvasta az elmúlt évben elhunyt lelkészek és lelkészfeleségek nevét. Kedves gesztusként a véletlenül meggyújtott négy gyertyát égve hagyták az adventi koszorún, a teljességbe előre ment kollégák emlékére.

Gáncs Péter püspök áhítatában az öregségről, illetve magáról az öreg szóról elmélkedve arról beszélt, hogy a Dunántúl bizonyos részein az öreg szót a nagy szinonimájaként használják. Az idősödő generáció, talán centiméterekben kifejezve, egyre kisebb lehet, de az évtizedes tapasztalatok, a bölcsesség, a hiteles élet valóban naggyá, „két lábon járó igehirdetéssé” teheti idősödő testvéreinket. 

Az áhítatot dr. Ecsedi Zsuzsa előadása követte „Megszólalnak, megszólítanak-e Luther énekei ma is?” címmel. A reformátort, mint énekeivel is prédikáló igehirdetőt bemutató előadás, az Evangélikus Énekes könyvből jól ismert lutheri énekeken keresztül, olyan részleteket, sokat mondó zenei gondolatokat tárt fel, amelyek a jelenlévőket sok érdekes információval gazdagította.

Az előadást bőséggel illusztrálta az előadó az eredeti dallamok éneklésével és klasszikus gitár- és énekkísérettel. A pestszentlőrinci gyülekezetből Draskóczy Zoltán (gitár), Fülöp Kornél (gitár), Győri Katalin Dorottya és dr. Barizs Gabriella (ének) lépett fel. 

Dr. Fabiny Tamás püspök zárszavában egy adventi áldást idézett az Ünnepvárás/Ünnepvarrás című könyvből, amelyet mindenki kézbe kapott.

Ő 
Aki a kezdet 
Az Élet 
A Remény 
Érkezzen meg a szívedbe az ő örömével 
És készítsen fel téged az eljövendő Ünnepre.