„Minden kornak meg kell fogalmaznia a maga etikáját. Erre különösen nagy igény van, hiszen a változó világ új kérdéseket, megközelítéseket vet fel” – mondta Lányi András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának nyugalmazott docense A protestáns etika kézikönyvének bemutatóján.

Míg a dogmatika bemutatja és rendszerezett formában tárgyalja a keresztény hit tartalmát mint a valóság megfelelő és helyes értelmezését, az etika a valóság eme értelmezéséből levonja a megfelelő és a cselekvés számára mértékadó következtetéseket. Minden etikának az a feladata, hogy vitás kérdésekben, egymással konkuráló érdekek és cselekvési alternatívák esetén érvelve alkosson ítéletet és hozzon döntést. Ugyanakkor a Krisztusba vetett hit, illetve az ember bűnösségének tudatosítása és kegyelemre szorultságának értelmezése is szükséges feltételei a keresztény etikának mint az éthosszal, a morállal és a társadalmi konvenciókkal szembeni kritikus reflexiónak. Ebből következően a dogmatikai és az etikai állítások minden esetben egymásra is vonatkoznak, hiszen ugyanazt, vagyis a keresztény hitet vizsgálják, jóllehet más-más oldalról.

Mindezek tükrében két szempontból is jelentős mű A protestáns etika kézikönyve, amely Fazakas Sándor professzornak, a Debreceni Hittudományi Egyetem Szociáletikai és Egyházszociológiai Tanszéke vezetőjének szerkesztésében jelent meg. Egyrészt azért, mert a reformáció kezdete ötszázadik évfordulójának évében református és evangélikus teológusok közös dogmatikai örökségük szilárd alapján állva szólnak. Másrészt azért, mert a keresztény hitet bátorsággal szituálják a 21. század erkölcsi kérdéseinek összefüggéseiben, úgy, hogy közben nemcsak megőrzik, hanem együttesen érvényesítik is az úgynevezett „protestáns elvet”.

A „protestáns elv” tágabb értelmezésben tulajdonképpen a szabadság eszméjének tekinthető. Luther Mártonnak a reformációt kirobbantó tiltakozása ugyanis valójában a lelkiismereti rabság ellen irányult, amelybe a középkor „teológiai torzója” kényszerítette a sokszor naiv tudatlansága miatt könnyűszerrel manipulálható tömegeket. Luther megigazulásra vonatkozó hitbizonyossága lényegében azt a lelkiismereti szabadságot hozta el a hívők számára, amely idővel társadalmi, politikai és gazdasági téren is óriási horderejű változásokat eredményezett.

Ahogyan a kötet elején olvashatjuk, és magunk is tapasztaljuk: „Az utóbbi évtizedek gyors társadalmi fejlődése, valamint a technikai civilizáció vívmányai is állandó változást eredményeznek világunkban. Ezért a reformáció örökségéhez való méltó viszonyulás nem nélkülözheti annak a kérdésnek a tisztázását, hogy az isteni kijelentés reformátori tanítás szerint felismert igazsága, a hit és az élet összhangja, illetve a szabadság megélése hogyan érvényesülhet itt és most, korunk erkölcsi döntéseket igénylő kihívásainak összefüggéseiben.”

A kézikönyv módszertani segítséget nyújt az önálló és felelős erkölcsi véleményformálásra vállalkozó keresztényeknek, valamint betekintést enged az etika, illetve szociáletika főbb területeinek aktuális kérdéseibe úgy, hogy az egyes fejezetek szerzői nem térnek ki a konkrét válaszok megfogalmazásának feladata elől.

A kötet imponáló alapossággal és a kortárs nemzetközi irodalom felhasználásával tárgyalja a kommunikáció, a környezet és a technika, a házasság és a család, a gazdaság és a közélet, a biomedicina etikai dilemmáit, egyúttal bevezet mindezeknek a hazai és nemzetközi válasz- és útkeresésébe, megoldási kísérleteibe. Nagykorúságunk felvállalására, azaz felelős döntéshozásra és a protestáns hagyományban elevenen élő bátorságra is biztatják a kézikönyv használóit a szerzők. Miként a reformátorok felismerték, hogy az egyén nem bújhat az egyház véleményének dunyhája alá, úgy a mai keresztények sem elégedhetnek meg a közvélekedés vagy a hatalom által felvázolt, vélt vagy valós ideálképekkel, hanem mindezeket saját értékszemléletük kritikus alkalmazásával felül kell vizsgálniuk, és a bátorság lelkületével kell kiállniuk a felismert igazság mellett. A reformátorok örököseiként így válhatunk mai reformerekké.

A kötet szerzői Béres Tamás, Borsi Attila, Fazakas Sándor, Füsti-Molnár Szilveszter, Kodácsy Tamás, Kovács Krisztián, Németh Tamás, Orosz Gábor Viktor, Rácsok Gabriella, Szabó B. András, Viky S. Béla, a szaklektorok pedig Bölcskei Gusztáv, Reuss András, Szűcs Ferenc voltak.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 23–24. számában jelent meg, 2017. június 18-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.