Bálint Boglárka – Egy barátságos és színes táborhely az erdő közepén

Nekem sok-sok élmény mellett a tábor barátságos hangulata tetszett. Igazán remek érzés volt reggelente a napsugarakban fürdő, vagy éppen a felhőbe burkolódzó hegyek látványát szemlélni, a színes faházak pedig kitűnően illettek a tábor vidám, nyüzsgő életéhez. A szabadidőnkben is sok mindennel el tudtuk tölteni az időt, volt trambulin, pingpongasztal, röplabdapálya, sőt a focipályát is birtokba vehettük. Valójában minden igazán közel volt, bár számomra a hegyvidék szokatlansága megnyújtotta a távolságokat. Hangulatossá tette a tábort, hogy nem csak kiépített helyszíneken zajlottak a programok, hanem az erdőt is bejártuk, és a strand is egy természetes tóra épült rá.
Az, hogy az ország minden részéről jöttünk, sőt még Finnországból is érkeztek táborozni, sokszínűvé tette a közösséget. Jó volt a lehető legkülönbözőbb emberek közt eltölteni ezt a hetet, és érdekes, értékes barátságokra szert tenni. 

Madár Áron – Sportolni jó, legyőztük a vezetőket

A nyár eddigi pillanatai közül a bánki ifi táborban éreztem legjobban magam. Nekem az egészből a sportolás és a lasertag játék tetszett a legjobban. A focimeccset a hét végén a táboroztatók játszották a táborozókkal. Hatvan perc volt az egész meccs, amelyen belül csak első öt percben élvezhettünk előnyt, majd végig a vezetők uralták a mérkőzést. A hatalmas, frissen nyírt pályán azonban egy szabadrúgásgóllal és egy pisztráng fejessel fordult a kocka, de a végére újra szoros lett a mérkőzés. Az utolsó percekben különös élmény volt számomra, hogy én tudtam belőni az egyenlítő gólt a lelkész- és teológusvezetőink ellen. Ezután „aranygól” következet, amit mi fiatalok tudtunk belőni, így megnyertük a mérkőzést. 
A sok sportolási lehetőség arra is jó volt, hogy olyanok is barátokra lelhettek, akik addig még nem tudtak megismerkedni másokkal. 

Molnár Dóra – Zenével dicsértük Istent finn és magyar nyelven

Idén voltam először az Országos Ifjúsági Evangélikus Táborban Bánkon és rengeteg élménnyel tértem haza. A sok színes program mellett engem legjobban az éneklések fogtak meg. Az énekek nagy részét már ismertem, de sok újat is megtanulhattam. Kialakult egy kis zenekar is a táborban, akik az énekeinket kísérték gitárral, dobbal és zongorával. Nagyon jó volt, hogy a második napon, már egy-két finn éneket is elkezdtünk tanulni a finn táborozók örömére, így egy idő után felváltva énekeltük a szöveget magyar és finn nyelven. A záró istentiszteleten ezeket az énekeket együtt énekelhettük a helyi gyülekezettel is a bánki evangélikus templomban. Számomra ez az istentisztelet különleges élmény volt, hisz együtt dicsérhettük Istent idősebb evangélikus testvéreinkkel. Jövőre is szívesen térek majd vissza Bánkra, remélve, hogy újabb és újabb szép élményeket tudok ismét gyűjteni!

Lehoczky Kinga – Közös útra vezettek minket Jézussal

Bár később érkeztem a táborba, egy pillanatig sem éreztem magam kívülállónak, és ezt a jó társaságon kívül a vezetőknek köszönhettem. Nagyon jó volt, hogy tudtunk jókat nevetni, és komoly, fontos kérdésekről, témákról is beszélni velük. Olyan kérdésekben kaphattunk tőlük iránymutatást, amely a mi életkorunkban igazán aktuális. Az általuk teremtett oldott légkörben könnyebben eljuttatták hozzánk az egyház által képviselt értékeket, közös útra találhattunk Jézussal. Nagyon sokat köszönhetek ennek a tábornak, és biztos vagyok abban, hogy ezzel a többiek is így vannak. 

Szenáky Andrea – Áhítatok: találkoztunk Jézussal

Naponta kétszer volt áhítat, az egyik reggel, a másik pedig este. Ezek jó hangulatban teltek. Mindig énekléssel kezdtük, és azzal is fejeztük be. Itt sok új éneket megismerhettünk. Számomra is adódott sok olyan ének, amit nem ismertem, de azokat is könnyen meg tudtam tanulni. Az énekek után következett a komolyabb rész, melynek során minden nap egy vezető elmondott nekünk egy történetet, s erről később beszélgettünk. Így került elénk Jézus jeruzsálemi bevonulása, A jerikói vak, Máté, Júdás, Péter és végül Pál apostol és Jézus találkozása. A hét végén pedig az emmausi tanítványok Jézussal való találkozásának történetét ismerhettük meg. Általában az esti áhítatokon a reggeli témát folytattuk. Majd ezeket egy imádsággal és egy énekkel zártuk le.

Kontra Panka – Csoportokban, de mégis együtt

Nekem a sok program közül a kedvenceim a délelőtti csoportbeszélgetések voltak, amikor is a reggeli áhítatban megfogalmazódott témáról beszélgettünk, hogy azok a dolgok, amik Jézussal megtörténtek, hogyan jelentek meg már a mi életünkben is. Attól függetlenül, hogy később érkeztem a táborba, mégis hamar a csapat részének éreztem magam. Jó volt beszélgetés közben picit jobban megismerni a csoporttársaimat és Mátét, a csoportvezetőnket. 

Berta Zsófi – Új barátokra leltünk

Először voltam a bánki ifjúsági táborban és életre szóló élményekkel tértem haza. Annak ellenére, hogy sajátjainkon kívül nem ismertem másokat, ez egy percig sem okozott problémát, hiszen mindenki, a lelkészek és a fiatalok egyaránt, közvetlenek, kedvesek és érdeklődők voltak. Engem nagyon meg is lepett, hogy mennyi helyen van élő ifjúság a kecskeméti ifin kívül. Rengeteg új ismerősre, barátra találhattunk, akikkel a csoportbeszélgetéseken, a szabadidőkben, játékok közben jobban megismerhettük egymást. Nagyon jó érzés volt, hogy barátainknak írhattunk is egy kis névre szóló kis füzetbe kedves sorokat, amivel boldog pillanatokat szerezhettünk nekik. A hét végén nagy szeretettel köszöntünk el és boldogan ígértük meg, hogy jövőre újra, ugyanitt együtt leszünk és hálát adunk Istennek!