Az idei ökumenikus imahét témáját és mottóját az indonéziai keresztények határozták meg, akik több mint 17 ezer szigeten, több száz nyelvet beszélve, sokféle keresztény felekezetben élnek. Az idei programmal a szétszakítottság érzésén próbálnak enyhíteni, Krisztus felé irányítva tekintetünket. A szertartás első éneke is épp ezzel kezdődött: „Bár szétszakadva él az egyház, Jézusban mégis egy lehet.” Ezt követően Gaál Sándor református esperes köszöntötte a résztvevőket.

Szocska Ábel püspök beszédében az ökumenikus imahét mottójáról elmélkedett: „Az igazságra és csakis az igazságra törekedj…” (5Móz 16,18–20) „Mit sem ér az Isten előtt az áldozat, ha az nem az igazságból táplálkozik” – mondta bevezetőjében a főpásztor, kapcsolódva Ámosz próféta szavaihoz, aki világosan elmondja: a szegények iránt tanúsított áldozatunk, jócselekedetünk nem kedves az Úr előtt, ha az nem a törvényből, az igazságból fakad.

A megyés püspök abból a kettősségből indult ki, hogy az igazságot nehezen lehet tapintatosan, szeretettel, mégis őszintén megfogalmazni, és hasonlóan nehéz elfogadni. Az elhallgatott vagy durván közölt igazságból problémák, az igazság elutasításából fájdalom származik. Pedig Jézus éppen őszinteségre és igazságra tanít minket. S mi sokszor tévesen értelmezzük a bibliai igazságot, s milyen sokszor becsapjuk magunkat, egymást, de nem tudjuk becsapni az Istent. Időnként szembe kell néznünk szavainkkal, tetteinkkel, igazságainkkal vagy mások igazságaival, amit bár elodázhatunk, de Isten előtt nem tudjuk letagadni. Durvák, meggondolatlanok vagyunk az őszinteség nevében – tartott tükröt a hallgatóság elé a főpásztor.

Jézus az, aki Keresztelő Jánossal való viszonyában példát ad nekünk: mindketten tisztelettel viseltetnek egymás iránt, alázattal és őszinte elismeréssel beszélnek egymásról, és Jézus úgy képes az igazságot János elé tárni, hogy a közlés mégis szeretetteljes és kíméletes marad. „Jézus nemcsak Jánoshoz és a tanítványokhoz, hanem hozzánk is szól: tanuljunk tapintatosak, szeretetteliek, mégis őszinték lenni egymás iránt, és elfogadni másoktól a kritikát, véleményt, igazságot” – összegezte prédikációját Szocska Ábel megyés püspök.

Folytatás a Magyar Kurír oldalán.