„Ezen az ünnepen a magyarországi felekezetek vallási vezetői imádkoznak együtt az ország és főváros vezetőivel, valamint a határon túli magyarság képviselőivel Isten szent színe előtt” – fogalmazott az otthont adó Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség lelkésze, Aradi György, köszöntőjében.

Kondor Péter evangélikus püspök, a MEÖT alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy „mindig sokat jelent, ha együtt ünnepelhetünk, közösen szolgálhatunk, imádkozhatunk. Szükség van egymás erősítésére!” A Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke kiemelte: „Ha csak annyit akarnánk teljesíteni, ami a saját erőnkből telik, akkor nem lennénk méltók a Szent István-i örökséghez, és ahhoz nem kellene Krisztust követnünk, ahhoz elég lenne bármilyen filozófiai ideológia.” Kondor Péter hozzátette, hogy a krisztusi lelkület, az alázat, a szolgálat sokszor olyan erő feletti feladat, mely egyedül a Krisztus-hitből tud fakadni.

Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök fohászában hangsúlyozta, hogy Isten szándéka, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére.

A hálaadó istentiszteleten Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a MEÖT főtitkára Ézs 40,24-31 alapján hirdette Isten igéjét. Az ézsaiási kérdésekre rámutatva a főtitkár hangsúlyozta, hogy az elfáradt egyháznak nincs igaza: „Isten örökkévaló. Ígéretét és annak beváltását nem mérhetjük a magunk időmértékével.” Az evangélikus lelkész hangsúlyozta, hogy nem jó kérdés, hogy hasznos-e Istenről, a valódi igazságról beszélni, hanem az a jó kérdés, hogy miként tudjuk Isten igéjét a jövő generációnak átadni. „Érdemes és kell az emberi életet Isten szolgálatára feltenni, mint ahogyan a lelkészek is azt teszik. Egy állam, önkormányzat is szükséges, hogy meglássa, hogy van értelme a szolgálatának, ha a teremtő és gondviselő Isten áldása van rajta.” Fischl Vilmos beszédében hangsúlyozta, hogy „Szent István király államalapításakor tiszta és világos volt az út. Ő a kereszténységet tette Magyarország alapjául. Ezt az örökséget fenn kell tartanunk. Ehhez teljes elköteleződés kell, oda kell szánni magunkat, mert hitünkért újra és újra meg kell harcolnunk.”

Az új kenyér megáldásával kapcsolatban a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Bizottságának elnöke, Gregersen-Labossa György elmondta, hogy „szép hagyomány Magyarországon, hogy a gazdák összeadják a föld termését, összeöntik a búzát, és kenyeret sütnek Magyarország nemzeti ünnepén.” A lelkész ismertette, hogy az új kenyér most kivételesen nem a különböző települések közös búzájából lett kisütve, hanem Kárpátaljáról érkezett. Az új kenyeret Kondor Péter áldotta meg. Az evangélikus püspök beszédében kiemelte: „A kenyér az életet, a megélhetést, az otthont szimbolizálja. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.” A püspök Luther Márton szavait idézte: „Mi a mindennapi kenyér? – Mindaz, ami a test és élet fenntartására és táplálására kell, mint például: étel, ital, ruházat, lábbeli, ház, gazdaság, szántóföld, barom, pénz, anyagi javak, derék házastárs, derék gyermekek, derék háznép, derék és hűséges felsőbbség, jó kormányzat, jó időjárás, béke, egészség, közrend, becsület, jóbarátok, megbízható szomszédok és ezekhez hasonlók.”

A hálaadó istentiszteleten Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke a záróimádságban többek között így fohászkodott: „Teremtő Istenünk a Jézus Krisztusban, köszönjük neked az életet. Hálát adunk, hogy magyarnak teremtettél, és megengedted nekünk, hogy e nép szenvedéseiben és gyászában, dicsőségében és szégyenében részt vegyünk.”

Az istentisztelet a felekezetek képviselőinek áldásaival, majd az új kenyér megtörésével és szétosztásával zárult.

 Az istentisztelet liturgiájában a római katolikus, református, evangélikus, baptista, metodista, pünkösdi, görögkatolikus, ortodox, anglikán felekezetek és a Mazsihisz képviselője vett részt.

Képgaléria: