• 1Móz/Ter 12,1–4: Ábrahám elhívása

• Jn 1,35–51: Az első tanítványok elhívása

Az út kezdete találkozás ember és Isten, a teremtmény és a Teremtő, az idő és az örökkévalóság között. Ábrahámhoz hasonlóan minket is elhívott, hogy elhagyjuk a megszokottat, és elmenjünk arra a helyre, amelyet ő készített a szívünk mélyén. Az út alatt egyre inkább önmagunkká, azzá leszünk, akinek kezdettől fogva tervezett, közben áldássá válunk szeretteink, felebarátaink és a világ számára. Isten keres minket: emberré lett Jézusban. Szeretete által megérintve indulunk útnak, és e szeretetkapcsolat állandóan megújul. Krisztus jelenlétének csendjében meghalljuk szavát: „Gyere, kövess engem! Olyan helyet adok neked, ahol a szíved nyugalomra lel.”

Jézus Krisztus! Te keresel bennünket, hogy barátságodban részesíts, és mindennél teljesebb életre vezess. Adj bizalmat, hogy válaszoljunk hívásodra, hogy olyanokká legyünk, akik a világ számára jóságod tanúi. Ámen.